Updating feed…
PÍTCAST PRO
Auto-updated by the FWS • Last update: 2026. 07. 21. 04:41
Az OTP-csoport ezzel 14 országra bővíti jelenlétét.
Június hónapban az indoklás nélküli hiányzásokat már nem tudta elfogadni – közölte.
Helyreigazítás „»Migránsnak nem adunk gyereket« – pokollá tették egy örökbefogadó család életét a politika cselédei” című cikkünkhöz. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a felperes kijelentette, hogy „migránsnak nemadunk gyereket”, valótlanul híreszteltük, hogy a felperes a brit pár fia óvodaigazgatójának azt állította, hogy a brit szülők bűnözők.
A gyermekkórházban 2009 óta működik babamentő inkubátor, eddig 18 babát helyeztek el benne.
Sajnálom, de tisztelettel tudomásul veszem Polgár Judit döntését. Köszönöm neki, hogy komolyan vette a felkérést! Köszönöm a nyitottságát, az egyenes beszédét és azt a méltóságot, amellyel ezt a helyzetet kezelte – mondta a miniszterelnök.
A kislány 56 cm, 4400 g súlyú csecsemő – ugyanakkor nem újszülött.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese, Bóka János szerint a kialakult méltatlan helyzetért a felelősség a miniszterelnököt terheli.
Új köztársasági elnök, Szijjártó Péter BYD-s karrierje és aszály – Önök ezeket a témákat választották, így ezekről beszélt Lampé Ágnes, Egri Viktor és Gulyás Balázs. Nézze meg Ön is!
A politikai elemző arra reagált, hogy Polgár Judit visszautasította a miniszterelnök felkérését a köztársasági elnöki tisztségre.
Nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét – írta.
Megköszönte, de visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre érkezett felkérést. Azt írta, nem érez magában erőt, hogy magára vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét, de egy új, független és elismert köztársasági elnököt támogat majd e célok elérésében.
Többen is azt mondták, komoly vita volt erről a frakcióban, de aztán nagy egység lett a végére. Az egyik képviselő szerint viszont a kommunikáció nem volt egyértelmű.
Zajlanak a tárgyalások és egyeztetések az ügyben.
Szinte teljesen eltűnt a víz a 2,9 hektár területű tóból, amelynek legnagyobb mélysége eredetileg elérte a 2,5 métert.
A korábban az egyik digitális polgári körhöz csatlakozó olimpiai bajnok párbajtőröző indította el azt a levelet, amelyben tizenhat ismert személyiség a sakknagymestert javasolta köztársasági elnöknek. Beszéltünk a levél több aláírójával, köztük Mácsai Pállal, aki úgy látja: egy maszkulin berendezkedésű rendszer után jó lenne, ha az elnök egy anya szemével látná az országot.
A jogvédő szervezet szerint az Orbán-kormányok idején is egy párt által megválasztott államfő volt, nem kéne ehhez visszatérni.
A rendszerváltás után felcseperedett politikai elit leglátványosabb szégyenmenete Áder után következett. Több egymást követő Orbán-lakáj a tiszteletet parancsoló, de nem mindig megérdemlő államfői poszton segítette a Fideszt azon az úton, amely az április 12-i katasztrofális bukással ért véget.
Politikai tapasztalata nincs, de Polgár Juditról nem lehet azt mondani, hogy belesimul a dolgokba – elemzés Róna Dániellel, aki szerint míg Vitézy felemelkedése látványos, Kapitány István mintha visszaszorulna.
A miniszterelnök kommentben reagált a Polgár Judit jelölése körüli kritikákra, mondván 10 komolyan vehető jelölt érkezett. A sakkozót Radnai Márk is védelmébe vette.
Nem Polgár Judit személye, hanem a jelölés módja okozza a legnagyobb problémát – mondta a Magyar Hangnak Somogyi Zoltán politikai elemző.
Bár ő is ajánlotta Polgár Juditot, megvárta volna, milyen nevek merülnek még fel, mert más kiváló személyeket is támogatni tudna.
Viharos volt az idő a tavon a hétvégén, sok dolguk akadt a vízirendőröknek.
Az elütött nő súlyos sérüléseket szenvedett.
A sakkvilág egykori legendája a putyini rezsimet és a hozzá közel álló orbáni rendszert is elutasítja. Szerinte az új magyar kormány egy ilyen jelöléssel fontos üzenetet közvetítene.
A Baranya megyei Bicsérd településen található tó eredeti maximális mélysége 2,5 méter, területe közel három hektár. Négy évvel ezelőtt szintén eltűnt belőle a víz.
Főszerkesztő-helyettesek lesznek.
Az ezzel kapcsolatos eljárást elsőként az aranykonvoj-ügyben sértett ukrán felek ügyvédei kezdeményezték.
Reagált a parlament napirend előtti vitájára a politikai elemző.
A rendőrök a Szentesről Fábiánsebestyénre vezető úton állították meg, miután elszáguldott a traffipax előtt.
Az átmeneti időszakban a Tisza Párt soproni képviselője veszi át a házelnök feladatait.
Kollégánk augusztustól a közrádióhoz szerződik. A közösen töltött évekért hálásak vagyunk, Válasz viszont volt Magyari kolléga érkezése előtt is és lesz továbbra is.
Minden idők legeredményesebb női sakkozójának még a mostani turbulens időkben sem kerülik el a figyelmét a fontos dátumok.
A MÁV szerint a több száz új Credobus Econell 12 Next-ből jelenleg 63 buszt érint a jelenség, hogy az elektromos kézifék a gépkocsivezető által kezdeményezett műveletet nem hajtja végre azonnal, vagyis nem húz be vagy nem old ki. A problémát egyelőre a busz áramtalanításával lehet kezelni. A MÁV ugyanakkor állítja, a „szoftveres anomália” ellenére a buszok biztonságosan üzemeltethetők. Arra viszont nem válaszoltak érdemben, hogy miért nincs beszerelve a buszokba a kötelező holttérfigyelő szenzor – több forrásunk ugyanis ezt állítja. Az ügyben megkerestük a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, de három hét elteltével sem kaptunk választ. Egy olvasónk továbbította lapunkhoz a MÁV június 19-én kelt levelét, amit a járművezetőknek küldtek ki. Ebben többek között az áll, hogy „a Credobus Econell 12 Next autóbuszokon előfordulhat, hogy az elektromos kézifék működtetése során a rendszer nem hajtja végre a gépkocsivezető által kezdeményezett műveletet, azaz a kézifék nem húz be vagy nem old ki annak ellenére, hogy a működtetés feltételei fennállnak.” A MÁV szerint a „hiba átmeneti megszüntetésére jelenleg a jármű áramtalanítása jelent megoldást”. Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy „a gyártó kezelési útmutatója szerint a megállófék és a pillanatfék bizonyos üzemállapotokban a gázpedál lenyomására automatikusan kioldhat. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy álló járműnél a gázpedál véletlen működtetése ne történjen meg.” A MÁV szerint 63 buszt érint a jelenség Megkerestük a MÁV-ot, hogy megtudjuk, pontosan mit jelent ez, és mely buszokról van szó. A MÁV ugyanis 2025 szeptemberében jelentette be, hogy aláírták a szerződést 869 darab új Credobus Econell 12 Next típusú autóbusz szállítására a Kravtex Kft.-vel. A sajtóközlemény szerint az új járművek közül 269 darab még 2025-ben forgalomba állhat, 2027 végéig pedig az utolsó is megérkezik. A szerződés aláírására azt követően került sor, hogy az idei főszezonban már megérkezett és szolgálatba is állt 131 új Credobus a VOLÁN járatain. Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója és Dr. Krankovics István, a Kravtex Kft. ügyvezető igazgatója a szerződés aláírásakor. Fotó: MÁV Érdeklődtünk, hogy ezekről a buszokról van-e szó, és ha igen, ez azt jelenti-e, hogy több száz kézifékhibás busz járja az ország útjait. Azt is megkérdeztük, mikor tervezik javítani a hibát. A MÁV válaszában megerősítette, hogy a kiküldött levél valóban a MÁV Személyszállítási Zrt. által a 869 darab új Credobus Econell 12 Next típusú autóbusz szállításáról aláírt szerződés keretében üzemeltetésbe vett buszokkal kapcsolatos. Mint írták, a jelenség a 2026 júniusában eddig átvett 63 darab buszt érinti, és „egy ismert szoftveres anomáliára vonatkozik, amely kizárólag speciális körülmények között, több kezelési művelet gyors egymásutánban történő végrehajtásakor jelentkezhet. A jelenség során előfordulhat, hogy az elektromos kézifék a gépkocsivezető által kezdeményezett műveletet nem hajtja végre azonnal, vagyis nem húz be vagy nem old ki. Ugyanakkor kiemeljük azt is, hogy a már behúzott kézifék nem old ki magától, továbbá a kézifék aktuális állapotát a visszajelző rendszer minden esetben megfelelően jelzi.” Hozzátették, hogy a gyártó azonosította a jelenség okát, és a végleges megoldást jelentő szoftverfrissítés előkészítése folyamatban van. Azt is írták, hogy „a frissítés elkészültéig a gyártó átmeneti üzemeltetési eljárást dolgozott ki, amelyet a MÁV Személyszállítási Zrt. rendelkezésére bocsátott. Az eljárás alkalmazásával a jelenség kezelhető és az esetleges nem kívánt üzemeltetési események megelőzhetők. Az autóbusz-vezetők a buszok üzembe állítását megelőző oktatás során tájékoztatást kaptak mind a jelenségről, mind az átmeneti eljárásról.” Credobus Econell 12 Next típusú autóbuszok a MÁV-Volán csoport új autóbuszainak forgalomba állításáról tartott sajtótájékoztatóján a népligeti autóbusz-pályaudvaron 2025. október 15-én. MTI/Hatházi Tamás Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a levélben szereplő tájékoztatás nem azt jelenti, hogy több száz „fékhibás” autóbusz közlekedne az utakon. Állításuk szerint az autóbuszok a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendelkeznek valamennyi szükséges forgalomba helyezési engedéllyel és típusjóváhagyással, ezért biztonságosan üzemeltethetők. A levélben szereplő másik figyelemfelhívással kapcsolatban pedig azt írták, az nem műszaki hibára, hanem az elektromos kézifék működési sajátosságára vonatkozik. „Az automata váltós gépjárművek egy részénél a rendszer indulási szándékként értelmezi a gázpedál lenyomását, és ennek megfelelően oldja a kéziféket. Ez a működési elv nem rendellenesség, hanem a rendszer tervezett működésének része. Az autóbusz-vezetők az erre vonatkozó tájékoztatást szintén megkapták az oktatások során. A MÁV Személyszállítási Zrt. a kiküldött levéllel ezt a figyelemfelhívást erősítette meg, kiemelve azt is, hogy a járművek szabályos rögzítése minden esetben alapvető üzemeltetési követelmény.” Most a Volánbusztól nyert 11,9 milliárdos megbízást a „takarítás Mészáros Lőrince” Nem szerelték be a kötelező holttérfigyelő szenzorokat Olvasónk szerint azonban nemcsak a kézifékekkel van a baj. Elmondása szerint ugyanis a Credobus Econell 12 Next európai típusbizonyítvány nélküli, nem kellőképp letesztelt busz, a használatba vett buszok nem teljesítik az európai GSR kötelezettségeket, ugyanis a kötelező holttérfigyelő szenzorok nincsenek beszerelve a járművekbe (csak a helyük van kialakítva), a gyártó gyakran úgy adja át a buszokat, hogy nincs hűtőközeggel feltöltve a klímarendszer, mivel a buszok nem rendelkeznek európai típusbizonyítvánnyal, csak nemzeti hatáskörben gyárthatók, kis sorozatban, évente legfeljebb 250 darab, a közbeszerzési eljárás is úgy lett kiírva, hogy más, kiforrott technológiával rendelkező piaci szereplők gyakorlatilag el sem tudtak indulni rajta, a hatalmas mennyiség és a rendkívül rövid szállítási határidők miatt. Ezeket a jelzéseket is továbbítottuk a MÁV felé, ahonnan a következő válaszokat kaptuk (szó szerint idézzük): „Nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint az autóbuszok ne rendelkeznének forgalomba hozatali engedéllyel vagy ne lennének megfelelően tesztelve. A holttérfigyelő rendszerrel kapcsolatban, az érzékelők elhelyezésének kialakítása a gyártás homogenizálását szolgáló konstrukciós megoldás, amely nem érinti a járművek forgalomba helyezhetőségét, jogszabályi megfelelőségét vagy biztonságos üzemeltetését. A klímaberendezések feltöltve és működőképes állapotban kerülnek átadásra. A járművek valamennyi szükséges engedéllyel és típusjóváhagyással rendelkeznek, és megfelelnek a hatályos jogszabályi előírásoknak. A nyílt közbeszerzési eljárást az abban meghatározott feltételek alapján, a hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatta le társaságunk.” A válaszok ugyanakkor több kérdést is felvetnek. Olvasónk nem azt állította, hogy az autóbuszok ne rendelkeznének forgalomba hozatali engedéllyel, hanem azt, hogy a nincsen európai típusbizonyítványuk, ami nem ugyanaz. Azt sem cáfolták, hogy a holttérfigyelő szenzorok ne lennének beépítve. Lapunk több helyről is megerősítést kapott azzal kapcsolatban, hogy csak a helyük van kialakítva. Egyik forrásunk szerint az 500-as darabszámtól már beszerelik őket, de a korábbiakban nincsenek benne. (Egyébként a buszok specifikációinál sem említik a holttérfigyelőt.) Pedig az kötelező lenne az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendelet (közismert nevén az általános járműbiztonsági rendelet, vagy angol rövidítéssel GSR – General Safety Regulation) alapján. Vitézy Dávid még a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkáraként beszédet mond a Volánbusz Zrt. győri rendezvényén 2022. október 26-án. MTI/Krizsán Csaba Megkerestük ezért a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, hogy megtudjuk, mi a kormány álláspontja minderről, szerintük rendben van-e, hogy így vesznek részt a forgalomban a buszok. Azt is kérdeztük, hogy kivizsgálják-e, miért nem került a buszokba holttérfigyelő szenzor. Emellett arra is rákérdeztünk, igaz-e, hogy ezek a buszok nem rendelkeznek európai típusbizonyítvánnyal, és csak nemzeti hatáskörben gyárthatók. Cikkünk megjelenéséig – három hét alatt – nem kaptunk választ a megkeresésünkre. 74 milliárdos üzlet Ami biztos, hogy az érintett közbeszerzési eljárás során valóban csak egyetlen ajánlat érkezett. A minimális információkat tartalmazó nyilvános dokumentumok szerint a megadott határidőre egyedül a KRAVTEX Kereskedelmi Kft. jelentkezett, és mivel az ajánlata érvényes volt, ki is hirdették nyertesként. A győri cég 73 988 152 800 forintért vállalta a 869 darab busz legyártását. Olvasónk állításait emellett alátámasztja az EKR-ben megtalálható néhány további információ is, így például az ütemezés. Az ajánlattételi felhívás szerint a következő teljesítési határidőket írták elő a nyertes cégnek: 2025 végéig 269 db járművet kellett leszállítaniuk (úgy, hogy a tenderben 2025. szeptember 5-én hirdettek eredményt), továbbá 2026 és 2027 végéig egyformán 300-300 darabot. Részlet a vitarendezési kérelemből. Forrás: EKR Az eljárás egy cég előzetes vitarendezési kérelmet adott be 2025. június 10-én, amelyben főként azt kifogásolta, hogy a MÁV arra kényszeríti az ajánlattevőket, hogy a műszaki feltételek teljesítése érdekében szerezzék be az utastájékoztató rendszer integrálásához szükséges protokollt egy harmadik személytől (aki ráadásul nem is reagál a megkeresésekre). A pályázó szerint a kiírás versenykorlátozó volt, ezért új felhívást kért a MÁV-tól. Hogy az állami társaság erre milyen választ adott, nem tudni, mert a dokumentumot nem töltötték fel az EKR-be. A bírálati összegzést mindenesetre augusztusban hozták nyilvánosságra, majd az ott nyertesként megjelölt céggel szeptember elején meg is kötötték a szerződést. Katus Eszter Nyitókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter a Volánbusz Zrt. Somogy vármegye helyközi közlekedésében részt vevő 22 új, Credobus Econell 12 típusú, dízelüzemű autóbuszának átadásán Kaposváron 2023. november 9-én. MTI/Vasvári Tamás Source
A Tisza-kormány egyik első komoly vitát kiváltó személyi döntése Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése: a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói petíciót is indítottak a volt fideszes vezető újbóli megbízása ellen. A tiltakozók szerint sokan Nemcsok vezetői stílusa miatt hagyták el a szervezetet, és attól tartanak, hogy kinevezése az uniós pénzek felhasználását veszélyeztetheti. Az általunk megszólaltatott dolgozók szerint nem csak egy fideszes veteránról van szó, hanem egy olyan kulcsemberről, akinek neve évekig szorosan összeforrt az orbáni korrupcióval. Nemcsok Dénes egy évtizeden át, 2014-től 2024-ig dolgozott az Orbán-kormányok helyettes államtitkáraként. Pályáját a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági helyettes államtitkáraként kezdte, majd a kormányzati átszervezések nyomán hasonló pozíciókban dolgozott az Innovációs és Technológiai Minisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában. 2022-től a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, 2024-től az idei országgyűlési választásig az uniós fejlesztések lebonyolításáért felelős, több ezer embert foglalkoztató Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója volt. Nemcsok Dénes pályafutása során olyan uniós programok Irányító Hatóságát vezette, mint az EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program), a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) és az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program), vagyis jelentős szerepe volt az európai uniós források elosztásában. Nemcsok időszakára estek az olyan vitatott uniós beruházások, mint az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF által is vizsgált Elios-ügy, vagy a 420 milliárd forintos KEHOP víziközmű- és árvízvédelmi gigatender, amiben a Mészáros és Mészáros Kft. is több beruházást nyert el a becsült érték felett. 2026 júniusában Nemcsok Dénest a Tisza-kormány a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárává nevezte ki, egyúttal az uniós pénzek hazahozataláért felelős Nemzeti Fejlesztési Központ felügyeletét is ellátja. „Visszatért a múlt” Nemcsok kinevezése óriási visszhangot váltott ki: a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói és civilek most petícióban kérik az államtitkár felmentését, amit a cikk megjelenéséig már kétezren írtak alá. Forrásaink rossz munkakörülményekre, hosszú ideje változatlan bérekre és mérgező légkörre panaszkodtak, de a Reddit fórumait is ellepték az elégedetlenségről szóló kommentek. Sokan azt is sérelmezik, hogy az államtitkár egyik első intézkedése volt betiltani a heti egy nap home office-t. A nekünk nyilatkozó dolgozók egyre elkeseredettebbek a szerintük megfélemlítő és igazságtalan légkör miatt, amit véleményük szerint Nemcsok és korábbi titkárságvezetője, a tavaly az EFOP-KEHOP-IKOP Irányító Hatóság főigazgatójává kinevezett Bicsák Krisztina alakított ki. Több jelenlegi és volt munkatárs szerint Nemcsok vezetése alatt fokozatosan olyan szervezeti kultúra alakult ki, amiben elsősorban azok a vezetők maradhattak hosszabb távon pozícióban, akik mindenben támogatták a felső vezetés döntéseit. Állításuk szerint azok, akik szakmai vitát kezdeményeztek vagy kritikát fogalmaztak meg, idővel ellehetetlenültek: egyes vezetők kinevezését indoklás nélküli visszavonták, másokat túlzóan leértékeltek a céges teljesítményértékelésekben. Volt, akit úgy próbáltak leszerelni, hogy inkább más munkakört ajánlottak neki, ami miatt a felmondást is fontolgatta. Az NFK-nál nem mellesleg csak idén már több mint húszan mondtak fel. A dolgozók attól tartanak, hogy az államtitkár kinevezése újabb kilépési hullámot indíthat el, ami szerintük már az uniós források lehívását is veszélyeztetheti. Több munkatárs elmondása szerint az intézménynek az a része, amit korábban Nemcsok vezetett, „munkatábor” néven híresült el, vezetői stílusát „felfelé simul, lefelé tapos”-ként jellemezték. Van, aki az államtitkárt „kényszeres mórikázónak” nevezi, aki feletteseivel szemben mindig kedves és szórakoztató, állandóan viccelődik, de beosztottaival empátia nélkül bánik. Forrásaink szerint már 2024 őszén – amikor Nemcsok három irányító hatóság vezetését is megkapta – jelentős vezetői fluktuáció indult el: állításuk szerint a KEHOP tizenegy főosztályvezetője közül kilenc rövid időn belül távozott, mellettük pedig számos osztályvezető és beosztott is felmondott. „Ennél még a Fidesz is jobban bánt velünk” A legutóbb idén tavasszal végzett dolgozói elégedettségi felmérés is hasonló problémákat állapított meg: a hozzánk eljutott dokumentum szerint a munkatársak 10-ből mindössze 3,5 pontra értékelték az NFK-n belüli előrelépési lehetőségeket, 3,7 pontra a béren kívüli juttatásokat és 4,4 pontra a fizetésüket. Az elmúlt egy év szervezeti változásait (köztük Nemcsok kinevezését) 4,2 pontos átlaggal negatívan élték meg, a dolgozók közel negyede azt is jelezte, hogy három hónapon belüli felmondást fontolgat. A munkavállalók csalódottak: „Vártuk az új vezetőt, hogy végre valódi szakmai munkát végezhessünk, de pont az ellenkezője történt” – írja az egyikőjük Redditen. „Ennél még a Fidesz-kormány is jobban bánt velünk, őszintén” – teszi hozzá valaki más. Forrásaink szerint Nemcsok személyén túl a szakmai döntései is megkérdőjelezhetők voltak: úgy gondolják, hogy a szervezeti átalakítások gyakran nehezen indokolható, olykor abszurd logika mentén történtek. A nekünk nyilatkozó dolgozók azt remélték a kormányváltástól, hogy az uniós források kezelését végző intézményben végre szakmai és személyi megújulás következik. Ehelyett szerintük a korábbi vezetői struktúra lényegében érintetlen maradt, egyesek pedig „felfelé buktak”, mert „nincs elég ember”. Egy redditező szerint többen abban bíztak, hogy „végre egy olyan vezető kerül az NFK élére, akivel véghez lehet vinni a feszített tempót”, ehelyett „Magyar Közlöny, június közepe, bamm, Nemcsok, visszatér a múlt és vele együtt annak minden árnya. Maradnak a főigazgatók, marad az embertelenség, marad a klientúrarendszer, a szervilizmus legmagasabb foka”. Hasonlóan nyilatkozott a Telexnek az NFK egyik nagyobb irányító hatóságának munkatársa is: szerinte érthetetlen, hogy a Tisza-kormány miért nem talált más jelöltet a posztra. A frissen kinevezett államtitkár felmentéséért lobbizó petíciót elindító dolgozó még élesebben fogalmazott a lapnak: „Minden aláíró nevében mondhatom, hogy azért szavaztunk a Tiszára, hogy a Nemcsokhoz hasonló vezetők soha többé ne kerülhessenek ilyen pozícióba”. Záporoztak a százmilliárdok Nemcsok fideszes időszakában egymást érték a korrupciógyanús uniós beruházások: az általa felügyelt támogatási rendszerben zajlottak le többek között az Elios botrányos közvilágítási projektjei, vagy a 420 milliárd forintot felemésztő KEHOP-gigatender. Ezekben az ügyekben több esetben az OLAF is vizsgálódott, illetve az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat is alkalmazott. Az OLAF jelentése megerősíti, hogy a miniszterelnök családjáig ér a pályázati csalás gyanúja 2016-ban, Nemcsok helyettes államtitkársága idején indult el az az uniós forrásból finanszírozott KEHOP-gigatender, ami eredetileg víziközmű-, szennyvíz- és árvízvédelmi beruházásokat foglalt magában. A Seszták Miklós vezette minisztérium már a pályázati feltételeket is olyan szűkre szabta, hogy azon gyakorlatilag csak a legnagyobb NER-es szereplők indulhattak el, az eljárások lebonyolítására kiválasztott tanácsadó cégek között pedig szintén megjelent több kormányközeli üzleti körökhöz köthető cég is. A kiválasztottak között voltak Tiborcz Istvánhoz, Hamar Endréhez vagy a Századvéghez vezető szálak, míg mások korábbi OLAF-vizsgálatokban is érintettek voltak. A közel ötszázmilliárd forintos keretből később a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. is kivette a részét: 2020-ban például két, összesen mintegy 12 milliárd forintos uniós víziközmű-beruházást nyert el az NFP pályázatain. A konstrukciót később Jávor Benedek bejelentése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálta: az előminősítéses rendszert – ami előre kiválasztotta, kik pályázhatnak a konkrét beruházásokra – szabálytalannak minősítették, ezért az érintett projekteknek megítélt támogatás 25 százalékát visszavonták. Siker: most 12 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. Ugyancsak Nemcsok időszakára esett az Elios-ügy, ami Orbán Viktor vejének akkori érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. uniós forrásból finanszírozott közvilágítási projektjei körül robbant ki. Az OLAF 35, összesen mintegy 13 milliárd forint értékű beruházást vizsgált, és számos szervezett csalásra utaló körülményt tárt fel. Bár a magyar hatóságok akkor „bűncselekmény hiányában” lezárták az ügyet, az Európai Bizottság végül nem számolta el uniós támogatásként az érintett projekteket, így azok költségét a kormány állta. Végül az OLAF-jelentés is csak 2022-ben, civil per nyomán lett nyilvános – bár Tiborcz István nevét kitakarták az aktákban. Utánajártunk: így szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését Vihar egy kanál vízben Az Irányító Hatóság által kezelt programok a magyar állam legjelentősebb uniós forrásai, amik több száz milliárd forintnyi fejlesztés finanszírozását biztosítják. A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete az uniós források hazahozatala volt, ezért a pénzek felszabadítását és lehívását kiemelt kormányzati projektként kezelik. Magyar Péter a Nemcsok kinevezését ért kritikákra reagálva azt mondta, hogy a kormány komolyan veszi az NFK dolgozóinak petícióját, de senkit sem távolítanak el a pozíciójából pusztán azért, mert korábban az államigazgatásban vagy a Fidesz-kormány alatt dolgozott. Szerinte a kinevezéseknél azt vizsgálják, hogy az érintett részt vett-e jogellenes cselekményekben, visszaélt-e a hatalmával, illetve képes-e tisztességesen ellátni a feladatát. A miniszterelnök azzal indokolta az államtitkár kinevezését, hogy az uniós források visszaszerzéséhez és felhasználásához olyan vezetőre van szükség, aki már az első naptól átlátja ezt a rendkívül összetett rendszert. A dolgozók által kifogásolt vezetői stílussal kapcsolatban azt mondta, tájékoztatást kért Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztertől, és ha lesz fejlemény, tájékoztatják a nyilvánosságot. Az RTL kérdésére úgy fogalmazott, hogy Nemcsok ügye „egy vihar egy kanál vízben, amit az újságírók csinálnak”. Ugyanezen a sajtótájékoztatón a miniszterelnök arra célzott, hogy olyan jelölt állhat az államtitkárral szembeni vádak mögött, aki nem kapta meg az állást, és aki még fideszesebb lehet nála. A cikkben tárgyalt véleményekkel kapcsolatban kérdéseket küldtünk Nemcsok Dénesnek, Magyar Péternek, valamint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumnak. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogyan reagálnak a dolgozói petícióban és a beszámolókban megfogalmazott állításokra, terveznek-e ezekkel kapcsolatban vizsgálatot. Cikkünk megjelenéséig csak a Miniszterelnökség válaszolt, ők azt írták, hogy „A TISZA-kormány egyik legsürgetőbb feladata a magyar embereknek járó 6 ezer milliárd forint európai uniós támogatás visszaszerzése. A kormány a személyi döntései során is ezt a célt tartja elsődlegesen szem előtt, ennek megfelelően választottuk ki az intézményt irányító államtitkárt is. A Nemzeti Fejlesztési Központ működését jól ismerő, tapasztalt vezetőkre van szükség, akik képesek a rendelkezésre álló szoros határidőn belül elvégezni a szükséges feladatokat. A források visszaszerzése történelmi lehetőség Magyarország számára, az ehhez szükséges, rendkívül intenzív munkában számítunk az intézményben dolgozó, elhivatott szakemberekre.” Solti Hanna Címlapkép: Nemcsok Dénes Sándor környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár, Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Badacsonyi Szabolcs főigazgató (b-j) az épület energetikai korszerűsítését és a felújítás keretében kiépített napelemeket bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Szent Margit Kórház tetején 2017. július 5-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán Source
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
Sebesülteket szállítanak, utánpótlást visznek az első vonalakba, ellenséges állásokat foglalnak el. Ukrajnában az FPV drónok forradalma után, legkésőbb 2024 vége óta tart a szárazföldi robotoké is. A Válasz Online riportere betekintett egy olyan alakulat munkanapjába, amely kizárólag ilyen eszközöket irányít. És fejleszt, elképesztő tempóban. Meglátogattunk egy orvosi stabilizációs pontot, ahová lánctalpas drónok szállítják a sebesülteket, majd a gyalogság utánpótlását biztosító éjjeli misszióra mentünk. Exkluzív riport a harkivi frontról.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
Köszönöm, ha beállítod a támogatást! Ha eddig támogattál, és lejárt a bankkártyád, köszönöm, ha megújítod. Nagyon sokat jelent, és sok erőt ad ez nekem. Köszönöm, ha beállítod a havi támogatást (a havi 7 euró az erősebb forint miatt mostanság 2500 forintot jelent), ha tetszik, amiket csinálok!Köszönöm ha beállítod a támogatást! Ezzel a hírlevelet és a podcast készítését is támogatod!Köszönöm a nagy érdeklődést! A Facebookon már több mint 92 ezren követtek (kövesd a gyorselemzéseket itt), a most indult hírcsatornámon is több ezren vagytok (ha csatlakozol itt, Messengerben is kapod a friss elemzéseke), az Ötpontban csatornáját a Youtube-on már több mint 55 ezren (a Ruff Bálint-podcastet 700 ezren néztétek meg). Az Innen és túlt már 20 ezernél többen követitek hétről hétre, vasárnap 11 órától jön az élő elemzés, gyere, nézd és kérdezz!Ennek a hírlevélnek az elolvasása 12 percet vesz igénybe.***“Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek” - így szólalt meg Magyar Péter percekkel azután, hogy Sulyok Tamás bejelentette, aláírja a 17. alkotmánymódosítást.Az aláírásnak sok fontos politikai és jogi következménye van. A legjelentősebb kétségtelenül az, hogy ezzel a köztársasági elnöknek automatikusan megszűnik a mandátuma. Sulyok Tamás tehát a saját politikai halálos ítéletét írta alá, hétfőtől pedig már nem ő Magyarország államfője.Magyar Péternek tehát sikerült elérnie, amit a kampányban az országjárásán számtalanszor nagyon hangsúlyosan ígért: nem egyszerűen leváltja Orbán Viktort, hanem a NER-t is lebontja, és a NER-ben megválasztott állami vezetőket is eltávolítja. Alkotmányjogi szempontból aligha a legelegánsabb eszközt választotta, hiszen egy névre szóló módosítással távolítja el Sulyokot. De politikai szempontból a legegyszerűbb megoldást alkalmazta: Sulyok eddig volt, Sulyok hétfőtől nincs.Egy percre se feledkezzünk meg arról, hogy ennek az alkotmánymódosításnak Sulyok eltávolításán túl is számos fontos eleme van. Magyar nem véletlenül nevezte el Tisztítótűznek a bejelentésekor (bár ez a szó mostanra aztán kikopott a kommunikációjából), és nem véletlenül maga Magyar nyújtotta be személyesen.A módosítás két legfőbb elemének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását, illetve a NER-es vezetők, köztük a köztársasági elnök elmozdítását nevezte a miniszterelnök. Emellett a legnagyobb vitát a képviselők mandátumának 12 éves korlátozása váltotta ki. Ezek mind hatályba lépnek hétfőtől, vagyis eggyel közelebb jut ahhoz a Tisza, hogy porrá zúzza a Fidesz, a NER és Orbán Viktor szimbolikus, politikai és gazdasági erejét.Sulyok Tamás eltávolítását határvonalként kezeli a Fidesz, Orbán a demokrácia végét és az önkény kezdetét látja benne. Ugyanakkor határvonal Magyar számára is, hiszen Sulyok távozása után új elnököt kell jelölnie és megválasztania a Tiszának. Vagyis meg kell mutatnia egy ember személyén és megválasztásán keresztül, hogy mi következik a NER után.Ebben az elemzésben azt vizsgálom, hogy Sulyok Tamás távozása mit jelent az egyes szereplők szempontjából, és milyen kérdések előtt állnak a különböző politikai vezetők. Ezen az öt ponton megyünk végig.1. Sulyok Tamás a Fidesznek próbált segíteni2. Magyar Péter újabb NER-est pipált ki3. A Tiszának új elnököt kell találnia4. Orbán számára a Fidesz szétesése a kérdés5. Toroczkai László kapott egy esélytKöszönöm, ha megosztod az elemzést, és követsz a Facebook-on és a Youtube-on is!Share1. Sulyok Tamás a Fidesznek próbált segíteniSzombatig kérdéses volt, hogy Sulyok Tamás milyen módon távozik a hivatalából. A sorsa politikailag már április 12-én eldőlt, amikor a Tisza kétharmaddal nyert. Magyar pedig egy pillanatra sem hagyott kétséget afelől, hogy teljesíti a választási ígéretét.Már áprilisban megkezdte az elnök politikai nyomasztását, hangsúlyozva, hogy elvárja a lemondását. Majd a parlament alakuló ülésének napján is elég erősen nekiment Sulyoknak, és a szemébe mondta, hogy alkalmatlannak és méltatlannak tartja a erre a pozícióra.Sulyok a saját érdekeit nézve és a saját politikai imázsát megőrizve már ekkor dönthetett volna úgy, hogy saját maga távozik, és a lemondásával kiszáll a politikai csatából, amelyet Magyar a NER ellen folytatott. Sulyok ehelyett azonban egy reménytelen jogi, politikai és kommunikációs csatába kezdett, amelyben az eddig nem használt eszközei közül mindenfélét bevetett (videóüzenet, külföldi interjú, Alkotmánybírósághoz, illetve Velencei Bizottsághoz fordulás).Sulyok ezzel a Fidesznek próbált segíteni. Pontosabban a Fidesz érdekei szerint járt el, Orbánék ugyanis úgy döntöttek, hogy az önkény-narratívát építik fel. Ennek fontos eleme pedig Sulyok jogállamiság-ellenesnek bélyegzett elmozdítása volt. Sulyok kitartott az alkotmánymódosításig, amely névre szólóan - alkotmányjogilag valóban neccesen, poltikailag pedig megalázóan - távolítja el. Nem mondott le annak megszavazása napján sem. Aztán ketyegett az öt nap, és döntenie kellett, mit kezd a helyzettel.Az Alkotmánybírósághoz nem fordulhatott, mert az tartalmilag nem vizsgálhatja az alkotmánymódosítást. Ha nem írja alá, a még megalázóbb megfosztási eljárással néz szembe. Végül nem a lemondást választotta, hanem hagyja, hogy az alkotmánymódosítás megfossza a mandátumától. Vagyis aláírt egy olyan alkotmánymódosítást, amellyel nem ért egyet. Ennél alighanem még az is kevesebb arcvesztéssel járt volna számára, ha most mond le a posztjáról az eljárás ellen tiltakozva. Ehelyett azt tette, amit mindig: aláírt.Sulyok Tamás az utolsó videójában, amelyet drámai, sötét háttérben vettek fel, az aláírás bejelentése mellett két üzenetet is adott a jövőre nézve:Egyrészt hogy ezzel megszűnt a jogállamiság: “az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam megszűnt”Másrészt hogy a következő elnök nem legitim: „Magyarország következő államfője egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.”Ezekkel a kijelentésekkel hétfőtől már csak a Fidesz tud bármit is kezdeni. Sulyok Tamás ugyanis megszűnik politikai szereplő lenni, lekerül a politikai sakktábláról. A következő hetek és hónapok fejleményei igazolják majd, hogy jól tette-e vagy sem, hogy ezekben a hónapokban ellenállt Magyar Péternek és a tiszás milliók akaratának.2. Magyar Péter újabb NER-est pipált kiMagyar Péter ünnepelhet. Ezen a héten ugyanis sokat haladt a fő választási ígéretének teljesítésében: hogy porrá zúzza a NER-t. Nézzük, miket pipált ki ezen a héten Magyar:A Tisza elfogadta az alkotmánymódosítását, felállva tapsolta a frakciója, és a tiszás táborban is nagy öröm fogadta.Sulyok Tamás letette a fegyvert, aláírta, és ezzel vasárnap hatályba is tud lépni ez a módosítás, amely tartalmazza az alkotmánybírói korhatár 70 évre csökkentését, ezáltal Polt Péter távozását is.Sulyok az aláírással távozik a hivatalából, a NER egyik szimbolikus szereplőjét eltávolította. A Fidesznek nem sikerült politikailag megvédenie - a “Stop önkény”-tüntetésre Orbán sem ment el végül, és nem követte nagyobb társadalmi felháborodás.Elkezdték tárgyalni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló javaslatot, amely a NER gazdasági hátországát is célba tudja venni.A képviselők 12 éves mandátumkorlátozása is hatályba lép. Ez lényegében ellehetetleníti a Fidesz jó részének választási indulását. Szavai szerint ez ellen tiltakozva mondott le Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezetéséről.A hét nem az alkotmánymódosításról vagy a Fidesz által közvetített önkényről szólt, hanem a Fidesz bomlásáról. Gulyás lemondása után ugyanis Szijjártó Péter is bejelentést tett, ő kiszáll a politikából, és a kínai BYD-autógyárhoz igazol.Ezek nem egyszerűen napi politikai győzelmek, hanem visszafordíthatatlan irányba terelik a NER bomlását. Magyar Péter a kampányban sokszor mondogatta, hogy a NER-t és a NER-eseket nem egyszer, hanem mindennap le kell győzni. Az elmúlt napokban bemutatta, hogy a kapott felhatalmazását nem fél használni ezek érvényesítésére. Megteheti, mert a Tisza-tábor pontosan ezt várja tőle, és a tiszás szavazók között konszenzus is van abban, hogy ezt kell tennie (legfeljebb az eszközöket éri kritika).Magyar azonban azért érkezett Sulyok távozásával határvonalhoz, mert a következő napok arról szólnak majd, hogy a NER utáni világot hogy akarja felépíteni - azaz, hogy kit ültet be a Sándor-palotába Sulyok Tamás helyére. Ahogy Sulyok távozása szimbolikusan jelenti a NER bomlását, úgy az új köztársasági elnök a Tisza által képzelt Magyarország, illetve Magyar Péter épülő rendszerének szimbóluma lesz. Ebből a szempontból kulcskérdés, ki lesz az elnök.3. A Tiszának új elnököt kell találniaA Tiszának 30 napja van új elnököt találni és megválasztani. Az alkotmányjogi forgatókönyv innentől világos: július 20-án 0:00 órától megszűnik a köztársasági elnök mandátuma, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig ideiglenesen, az új elnök megválasztásáig gyakorolja a köztársasági elnök jogait.A Tiszának megvan a kétharmada egyedül is megválasztani az új elnököt, de azon kell lenniük a következő napokban, hogy ne egypárti, tiszás jelöltként lássák majd az emberek az új államfőt. Magyar Péter már a Sulyok-bejelentés utáni percekben ezt akarta erősíteni, amikor azt üzente: “Döntsünk együtt! Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni.”Vagyis Magyar látványosan el akarja kerülni, hogy ugyanazt lássák, érezzék a választók, mint a NER-ben. Hogy Orbán rámutat valakire, a Fidesz-KDNP frakciója pedig megszavazza. És az államfői botrányok és lemondások (Schmitt Pál és Novák Katalin) után sem merült fel a Fideszben, hogy máshogy kellene ezt bonyolítani.Magyar már belengette a közvetlen elnökválasztást, és Ruff Bálint is jelezte az Ötpontban podcastben, hogy ennek a híve. Az új Alkotmány elfogadásáig azonban még biztosan a parlament választ. Így máshogy kell megoldaniuk a választók bevonását. A Tisza által tervezett társadalmi részvétel a Magyar által mondottak alapján így valósulna meg:Széles körű javaslattételi lehetőség: A folyamatba bevonják a pártokat, a közélet szereplőit, a civil szervezeteket és a magánembereket is. Ők elvileg mind tehetnek javaslatot az új elnök személyére. Nem kizárt, hogy lesz erre egy külön platform, és nemcsak a közösségi médián keresztül zajlik az ötletbörze.Értékválasztás alapján: A Tisza arra kéri az embereket, hogy ne csak nevet mondjanak, hanem azt is tegyék hozzá, kit és milyen értékek mentén tartanak méltónak az elnöki posztra. Ebből alakulhat ki egy közös értékválasztás. Például a nemzeti egység képviselete.Társadalmi bizalom: A jelölés folyamatának erkölcsi alapját a Tisza tervei szerint a társadalom bizalma fogja megadni annak ellenére is, hogy a kiválasztást a parlamenten belül végzik. Magyar a napokban egyeztetni akar az összes parlamenti frakcióvezetővel.A tiszásoktól származó információim szerint nincs kőbe vésett, biztos jelölt. Bár korábban Magyar azt is el tudta képzelni, hogy a Tiszából választanak elnököt (a tiszások legtöbbször Rost Andreát, Forsthoffer Ágnest és Gajdos Lászlót emlegették), a miniszterelnök számára sokkal fontosabb a minél nagyobb társadalmi támogatottság.Szombat este Magyar azt írta ki: “a Tisza álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet.” Vagyis Magyarnak most már fontos, hogy ne tiszás (vagy bármely más pártból érkező) jelölt legyen.És nem mellékes a jogi és politikai tudás sem, Magyar ugyanis egy valamit nagyon el akar kerülni: hogy az új elnök hibázzon, és olyan súlyos bizalomvesztést szenvedjen, mint Novák Katalin vagy Schmitt Pál.4. Orbán számára a Fidesz szétesése a kérdésOrbán Viktor nagyon nem így tervezte az elmúlt hetet. Ezeknek a napoknak a Fidesz érdekei alapján arról kellett volna szólnia, hogy Magyar Péter önkényes, diktatorikus eszközöket vet be, és vége a jogállamnak. Ehelyett a történések sokkal inkább úgy álltak össze, hogy a Fidesz végéről alakul ki diskurzus.A héten több jelét is észlelhettük annak, hogy a Fidesz komoly belső problémákkal küzd.Hétfőn úgy mondott le Gulyás Gergely a frakcióvezetői posztról, hogy nem jelölték meg az utódját. Várhatóan jövő kedden Bóka János alelnök veszi át a helyét. Ám a politikában mindenképp zavarra és hirtelen akcióra utal, ha valaki utód nélkül jelenti be a távozását.Ferencz Orsolya egykori űrbiztos a héten egy posztban tett egyértelmű célzást arra, hogy új formáción gondolkodik. “Eldöntöttük, hogy újra erős politikai közösséget építünk”, illetve “meg kell haladjuk a jelenlegi pártpolitikai kereteket ahhoz, hogy erős és hiteles eszmei otthont építhessünk” - írta, és ezzel félreérthetetlenül egy új pártot vagy mozgalmat helyezett kilátásba, amely nem a Fideszt jelenti.Ferencz végig többes szám első személyben fogalmazott, még nem látszik azonban, kikkek építené az új közösséget. Volt pár nappal ezelőtt egy közös nyilatkozata Navracsics Tiborral, így a mostanában szintén kritikussá váló miniszter biztosan az új formáció mögött van. Lehet hallani, hogy pár héttel ezelőtt volt egy budapesti kerti parti, ahol összegyűltek a Fidesz kritikusai, Király Nórától kezdve több fideszes polgármester is jelen volt, feltehetően innen kerülhetnek ki az új párt építői.Szerdán Orbán egyik legközelebbi társa, Szijjártó Péter jelentette be a lemondását a parlamenti mandátumáról, és hogy a BYD-nél folytatja. Orbán csúcsigazolásként értelmezte a dolgot, de közben mégis elveszíti a Fidesz egy újabb harcosát.És eközben Orbán Viktor elutazott a foci-világbajnokság elődöntőire és döntőjére. Miközben - mint kiderült - előre tudott a két fontos embere, Gulyás és Szijjártó lemondásáról. Meccsen szurkolt, miközben a 17. alkotmánymódosítás megszavazása miatt bejelentette, hogy vége a demokráciának Magyarországon. Hiába rakta ki ezt egy fekete-fehér Magyar Péter-fotóval, ezek a jelek összességében sokkal inkább a Fidesz bomlását mutatják, mint a demokrácia végét és a tiszás önkény kezdetét.Orbán számára a vb-döntő után fontos napok következnek.Frakcióvezetőt kell választania a Fidesznek. Erre Bóka János alelnök a legesélyesebb. Egy Index-interjúban be is jelentkezett. Bár Bóka az előző kormányban EU-ügyekért felelős miniszter volt, az előélete nem tipikus fideszes, hiszen korábban az SZDSZ-es Szent-Iványi István mellett dolgozott, és jelölt is volt az SZDSZ EP-listáján. De fontosabb, hogy mennyire tud majd megfelelően reagálni a Tisza támadásaira Magyar Péter “abszolút parlamentjében”.Dönteni kell, hogy részt vesznek-e az új elnökjelölési folyamatban. Bóka János már tett rá célzást, hogy ha illegitimnek tartják Sulyok eltávolítását, aligha vehetnek részt az új elnök kiválasztásában. De azért érdemes végig gondolniuk, mert egyelőre nem tudják, milyen népszerű elnököt kell majd illegitimnek bélyegezniük és szüntelenül támadniuk. A régi ellenzék is többször volt ebben a dilemmában, és nem is talált soha megfelelő megoldást.Szombaton Tusványoson Orbánnak olyan üzenetet kell megfogalmaznia, amellyel megállítja a maradék Fidesz-tábor szétesését. Orbán nincs könnyű helyzetben, mert Gulyás, Szijjártó és Ferencz Orsolya bejelentései mind azt sugallják, hogy a Fideszben elkezdtek egyéni stratégiára váltani.Ha focis hasonlatot alkalmazunk: Orbán csapata az első meccsen 8-0-s, megrendítő vereséget szenvedett, és máris elkezdődött a következő meccs, ahol az ellenfél csapata lendületben van, ráadásul megszerezte a szabálykönyv átalakításának jogát. Orbán játékosai eközben vagy lesérültek, vagy eligazoltak, vagy kispadra vágynak, a második, harmadik vonalból pedig csak jóval gyengébb játékosokat lehet felhozni. És többen a csapatból már azon gondolkodnak, hogy új csapatot kéne összehozni Orbán nélkül, aki sokszor már a meccsen sem jelenik meg személyesen.Ezt a Fidesz-csapatot kell Orbánnak felráznia a következő hetekben. Nem lesz könnyű feladat.5. Toroczkai László kapott egy esélytVégül érdemes megvizsgálni, hogy a Mi Hazánkra hogyan hat Sulyok Tamás távozása és az egész alkotmánymódosításos folyamat. Toroczkai László az elmúlt napokban elkezdett a fideszes fülek számára kedves üzeneteket megfogalmazni. A Hotel Lentulaiban beszélt arról, hogy Orbán “történelmi személyiség, egy államférfi”, és hogy érez társadalmi igényt arra, hogy a Fidesz, a Mi Hazánk, valamint további jobboldali formációk együtt “takarítsák el a Tiszát”.Magyar Péter ezt az épülő Fidesz-Mi Hazánk koalícióként kezdte el keretezni, és javasolta a parlamentben Toroczkainak, hogy legyen ő a Fidesz frakcióvezetője Gulyás lemondása után. Magyar jól érzi, hogy Toroczkai a Fidesz felé nyitott. Ám a Mi Hazánk nem koalíciót szeretne, hanem a Fidesz szavazóit elcsábítani.Toroczkai László jól érzi, hogy most, amikor a Fidesz nagyon gyenge, meggyőzhet sok radikális szavazót, hogy ne Orbánban, hanem benne lássák Magyar Péter kihívóját. Ezért előszeretettel konfrontálódik Magyar Péterrel, és közben bókol a fideszes szavazóknak. Jól jött neki például, hogy a fideszes influenszerként ismert Nyerges Csenge a minap kiposztolta a közös fotójukat, és azt üzente, hogy Toroczkai lesz a következő miniszterelnök.Toroczkai a parlamentben mutathatja meg, hogy máshogy, hatékonyabban harcol a 141 fős Tisza ellen még akkor is, ha csak 6 képviselője van, és más politikát folytat, mint a Fidesz.Toroczkaiék nem bojkottálták az alkotmánymódosítás szavazását, bár nem gombot nyomtak.Toroczkai elvállalta a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság vezetését. Ezzel megtartott egy politikai ügyet, és tud konfrontálódni akár a Fidesszel is.Toroczkai a parlamenti felszólalásaiban a Fideszt a múltnak nevezi, és kéri Magyart, hogy a jövővel foglalkozzon, és a kormányzati döntésekről beszéljen. Ezzel a Mi Hazánk jelzi, hogy nem kívánja semmilyen szinten megvédeni a NER-es ügyeket, és a Tisza döntéseit vagy azok elmaradását akarja napirenden tartani.Sulyok távozása utána Toroczkai kapott egy újabb esélyt. Ha a Fidesz az elnökjelölési folyamatot bojkottálja is, a Mi Hazánk cselekedhet másként, és megmutathatja, kit látna szívesen államfőként. Bár hivatalosan nem tud jelöltet állítani a Mi Hazánk (ehhez nincs elég képviselője), bemondhat egy a fideszes szavazók számára is kedves nevet. És ezzel folytathaja a Fidesz-szavazók átcsábítását.Sulyok Tamás távozása tehát fontos politikai pont a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk szempontjából is. De nem Sulyok Tamás miatt. Hétfőtől már az lesz a téma, hogy ki a legalkalmasabb ember, aki Magyarország új államfője lehet.Köszönöm, ha megosztod az elemzést, és követsz a Facebook-on és a Youtube-on is!Share
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
Az elképzelésnek vitathatatlan erényei vannak, hisz' demokratikus legitimációját nehéz lenne megkérdőjelezni, mégis kétséges, hogy a médiapluralizmus fenntartásának problémájára önmagában elegendő választ ad-e az olvasói finanszírozás – száll vitába a lapunkban megjelentekkel Cseh Gabriella médiajogász, aki az általunk kárhoztatott Sajtóalapnak nagyon is látná helyét a médiafinanszírozásban.
Shortly after the April elections, Andrea Szabó and Zoltán Gábor Szűcs-Zágoni, two of the most respected political analysts in Hungary, argued that what happened on 12 April cannot simply be called an election. They argued that it was none other than an “electoral revolution.”The beginning of Tisza’s change of regime party. Source: YouTube.Many have accepted the terminology with ease. If you were in Budapest on election night, or anywhere in the country leading up to the vote, you could hardly deny that the energies flowing in Hungary during the campaign, and the euphoria that followed Orbán’s concession, were not something that could simply be described with traditional electoral terminology. The fact that the result ended Viktor Orbán’s 16-year tenure, an era itself in Hungarian politics, and that Péter Magyar and Tisza are so adept at utilising the spectacle of political theatre also boosted the strength of such framing.The three months that have passed since the election – and the way the government has gone about its business since then – have only reinforced the electoral revolution thesis. We have already discussed in detail the spectacular elements of Magyar’s first few weeks in power. Such spectacle continued long into the summer months: last week, the coverage of M1, Hungary’s national news broadcaster, was interrupted, and for hours, it only showed a text apologising to the viewers for lying over the years and announcing that the coverage would resume shortly. In the past few days, viewers have been treated to classic Hungarian films and eternal childhood favourite cartoons 24/7.But the new government also kicked off the drastic changes in the administrative sphere too, most notably with the recent “Operation Cleansing Fire.” The initiative includes stripping Tamás Sulyok of his presidency with a single stroke, removing Péter Polt and other Fidesz-appointed judges from the constitutional court, setting term limits of 12 years for MPs, setting up the Wealth Requisition Authority, as well as abolishing the so-called KEKVAs, a special legal form that allowed Fidesz to create and fund affiliated but nominally non-governmental institutions.Out of the changes that were voted on this week, the removal of the president and the 12-year term limits (which would bar several current Fidesz MPs from standing again in 2030) proved to be the ones subject to controversy, even causing some disquiet among Tisza supporters.There was not much of a backlash about the idea of removing Sulyok per se; during the campaign, the new government was quite clear in its ambition to get rid of Fidesz appointees from influential positions in Hungary. The backlash mostly concerned the way in which it is being done; through constitutional legislation simply announcing that the sitting president’s term would end.The move is, of course, not pretty and such directed legislation does have the risk of appearing undemocratic and potentially establishing a risky precedent. Magyar and his party do not have to worry too much about the first concern. Most people understand, both domestically and internationally, that the Orbán regime was not a full democracy at best, and an outright authoritarian system at worst, and that unconventional methods are necessary to dismantle it. Additionally, Tisza campaigned explicitly on the policy, and with the size of the new government’s mandate, the decision cannot realistically be considered undemocratic. And to address the elephant in the room, due to their antics in the previous 16 years, no one will take Fidesz’s concerns about democratic backsliding seriously.Whether removing Sulyok in such a way creates a dangerous precedent is another question, one that’s worth discussing. There is a danger that should Fidesz, or another authoritarian party, come to power again in Hungary, it will now be easier for them to remove democratically elected officials - potential checks and balances on their rule - claiming that it is consistent with Hungarian political traditions.This is true, however the new government’s job in creating a new legal settlement and a new constitution will be to prevent such a power grab. Arguably, it is Tisza’s number one task to construct a system that is institutionally “Orbán-proof” or “Future Orbán-proof.” This can be done with a new constitution – which some rumours suggest would be constructed in a way that it could only be modified via a referendum (after being confirmed once initially, also by a referendum).Combined with a proposed change in electoral rules to make the system significantly more proportional, this may be enough of a safeguard so that the precedent set by Sulyok’s “rough around the edges” removal may not be dangerous. This, of course, supposes that the government does keep its promise about a new constitution and election reform. They have signalled commitment to both, but the details of how they are going to go about it will be key. Whether they will actually establish an electoral system that would potentially affect even them negatively will be the ultimate proof of Tisza’s democratic pudding.The other source of controversy concerns limiting MPs in parliament to three terms. This means that several existing Fidesz MPs would no longer be able to contest the election in 2030. There are usually two main parts of the criticism against this piece of legislation: one which argues that this move will limit Hungarians’ suffrage in choosing their politicians, and the other which states that despite the democratic posturing, the move is clearly a partisan attempt by Péter Magyar to kill off his political opponents by making it impossible for the majority of Fidesz’s sitting MPs and a bulk of old opposition figures to contest the next election.It is true that such a decision limits the pool of people able to contest elections. But that is not inherently unheard of. In this instance, the logic behind limiting mandates is the same as the idea to limit someone’s ability to be Prime Minister (which the new government has done) or President forever, only on a smaller scale. There are several instances of individual MPs (or mayors for that matter) becoming mafia-like local overlords of settlements in rural Hungary. This creates unfair dependencies and oppressive dynamics, plenty of which have been documented in the country. The proposed change in term limits would prevent such dependencies from being formed, or would be able to cut them off after 12 years. Besides, another interpretation about the proposed term limits was offered by the political analyst Zoltán Lakner. He argued that the term limits also offer an insight into the democratic philosophy of Tisza. It is a longstanding consensus that a significant problem for democratic attitudes in Hungary has been that politics was seen by the general population as something being done by professional politicians, outside the remit of ordinary citizens. The lack of new entrants and of the regular refreshment of the country’s political elite creates the “professional politician,” someone whose job has always been full-time politics. Lakner suggested that the new limits would cut down on the prevalence of the professional politician, redefining politics as something done by ordinary Hungarians rather than it being a separate profession.Having to frequently change the key actors locally would indeed allow for more regular citizen participation, similarly to what transpired in the grassroots Tisza Islands, the main story of the past two years in Hungarian politics; local teachers and doctors putting their future into their own hands, and entering the political arena en masse.The second accusation regarding the term limit, that it explicitly bars current Fidesz and old opposition politicians from running again, has some truth in it. Some of these criticisms on the old opposition side were expressed by, among others, former Socialist MP Ágnes Kunhalmi, who will now not be able to contest elections, or András Jámbor, who now would be limited to two terms should he decide to ever run again for parliament. The new legislation also bars anti-corruption superstar Ákos Hadházy from running again. “It is unjust that they will not be able to run for office again just because they fought against the Orbán regime”, goes the argument. “Fidesz MPs have done harm to the country but the new legislation barring from them is undemocratic,” goes the other.It is at this point that the critics should bear in mind what an “electoral revolution” really means. April 12 was a revolution. Revolutions, by their nature, destroy the old world to create a better one from its ruins. András Jámbor and Ákos Hadházy were undoubtedly conscientious MPs who fought the Orbán regime admirably, and their role in history should be considered a positive one. But while it is true that Hadházy and Jámbor were “heroes” in the previous world, it is precisely because of that status that they were key actors in it. A system change is what Tisza promised and what people voted for en masse. This is what that looks like.Luckily, this revolution is nothing like classical revolutions, which often caused suffering and violence. In this instance, no one’s rights are being violated – the new Tisza MPs will also be limited to 12 years, just like the old guard. As long as the new Hungary’s checks and balances are robust and its constitution serves the goal of avoiding the concentration of power in the hands of one person or party, there is no cause for alarm.Those worried about the rough or direct nature of the changes would better spend their time focusing on the details of the constitution and the electoral changes. They should robustly challenge Tisza if those proposals are inadequate for preventing the establishment of authoritarian rule. A new Hungary is being born before our eyes. May it be much better than the previous one was.Ábel BedeSubscribe to receive first-class insight into Hungarian affairs. Become a paid subscriber to partake in Q&As and get an exclusive article every month.
Hvg: Szijjártó Péter lemondott a parlamenti mandátumáról, mert a BYD-tól kapott munkát „Benyújtottam a parlamenti mandátumomról történő lemondásomat. Ennek oka, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kaptam a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától egy nemzetközi pozíció betöltésére” – írta Facebook-posztjában szerdán Szijjártó Péter egykori külgazdasági- és külügyminiszter. A Fidesz-frakcióból és így várhatóan a politikából is jó időre távozó egykori kormánytag hozzátette: „A BYD az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább.” 444: Feljelentést tesz a kormány a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelő rendszerek több mint 100 milliárd forintos, gyanús beszerzései miatt A kormányzati közleményből kiderült, hogy adatok átvizsgálása alapján 2019 és 2026 között több mint 100 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, jelentős részüket érdemi verseny nélkül, egyetlen cégcsoporthoz köthetően. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a 2019 és 2026 közötti időszakban összesen 100,8 milliárd forint értékben született 118 darab, egyazon cégcsoporthoz köthető megállapodás. Csak 2026 első négy hónapjában 17,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amelyből 13,5 milliárd forintot áprilisban, mindössze öt eljárás keretében ítéltek oda. 24.hu: Nagy Márton horribilis szállásköltségei: miniszterként fél éven belül háromszor szállt meg ugyanabban a luxushotelben – pedig nem tudni arról, hogy dolga lett volna a városban A lap kiperelte az Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterének részletes szállodaköltségeit. A megkapott listából kiderült, hogy Nagy a brüsszeli útjai során többször is az antwerpeni botanikuskertben található luxushotelben töltötte az éjszakát. Arról a tárca nem adott tájékoztatást, hogy volt-e hivatalos teendője a miniszternek a flamand kikötővárosban. Nagy e kiküldetései során jellemzően egy brüsszeli luxusszállodát is igénybe vett, így előfordult, hogy két nap két különböző belga város ötcsillagos hoteljében vendégeskedett. Telex: Merkely Béla nem szólt, hogy tulajdonos volt a fia cégében, amikor az az általa vezetett egyetemmel közösen százmilliós tételben nyert közpénzt Merkely Béla tavaly októberig tulajdonos volt a KinaviX Kft.-ben, amelynek a fő tulajdonosa a mai napig a fia, Merkely Gergő. A cég ez idő tájt a Merkely Béla vezette Semmelweis Egyetemmel konzorciumban részesült állami támogatásban. Merkely Béla ezután kiszállt a cégből, de a helyére az a Semmelweis TTC Zrt. került, amelynek a tulajdonosa az általa vezetett egyetem, ő maga pedig az igazgatótanácsának elnöke. Ezután a KinaviX már önállóan kapott közpénzt ugyanarra a projektre Hankó Balázs egykori kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi döntése nyomán, nem sokkal a választás előtt. Magyar Hang: Feljelentést tett a Gondosóra program miatt az Integritás Hatóság Az Integritás Hatóság (IH) köztes jelentést készített a Gondosóra program egyes beszerzéseinek vizsgálatáról. A jelentésben feltárt körülmények alapján a Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen több bűncselekmény gyanúja miatt, szabálytalansági eljárást kezdeményez az irányító hatóságnál, és további hatáskörrel rendelkező szervek eljárását is kezdeményezi – tette közzé Facebook-oldalán a részben vagy egészben európai uniós források felhasználásának ellenőrzésére létrehozott állami szerv. Címlapkép: Szijjártó Péter a BYD elektromosbusz-gyártó üzemének bejelentésén 2025. június 27-én Komáromban (fotó: Szijjártó/Facebook) Source
Két megnyert per után is csak végrehajtással tudtuk kipréselni a Magyar Államkincstártól a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepének megítélt közel 1 milliárd forintos uniós támogatás iratait. A dokumentumok szerint a dunavarsányi mézüzem több ütemben történt fejlesztésének összköltsége durván 2,4 milliárd forint volt, és ennek 40 százalékát tette ki a Kincstártól igényelt európai uniós támogatás. A beruházás keretében üzemcsarnok és raktár, valamint egy hűtőház épült, továbbá informatikai fejlesztés is történt. 2024 elején cikksorozatban foglalkoztunk az ukrán méz behozatali tilalmának eltörlésével: írtunk a méhészek csalódottságáról, valamint Nagy István akkori agrárminiszter és az Aranynektár Kft. régi kapcsolatáról, lehoztuk a cég tulajdonosának, Takács Fulmer Ferencnek és a Mézkiszerelők Egyesületének véleményét a témáról, továbbá átböngésztük a magyar és az EU-s statisztikákat is. Így került a látókörünkbe az Aranynektár tulajdonosának német cége, a Fulmer GmbH, melynek dunavarsányi telephelye közel 1 milliárd forintos EU-s támogatást kapott a Fidesz-kormánytól. A pályázati honlapon azonban semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy pontosan milyen beruházásra kapta a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe (ez a hivatalos neve) a 970 millió forint európai uniós támogatást. Ezért annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a támogatott projektről, 2024 márciusában közadatigénylésben kértük ki az ügyben illetékes Magyar Államkincstártól (MÁK) a kapcsolódó iratokat. A MÁK azonban nem adta ki a papírokat, mert szerinte azok „nem nyilvános” támogatási adatnak minősülnek, amiket nem lehet csak úgy kiadni egy sima adatigénylésre bárkinek. Ezután pert indítottunk a dokumentumokért, a bíróság pedig első- és másodfokon is azok kiadására kötelezte az Államkincstárt. Az állami szerv azonban ezután sem adta ki a támogatási papírokat – csak hónapokkal később, miután végrehajtást indítottunk értük. Itt lehet böngészni az iratokat, de összefoglaljuk, mi szerepel bennük. 950 millió forint támogatást kértek Az egyik kikért és megkapott irat a Fulmer GmbH hazai telephelyének 2021. augusztus 31-én beadott támogatási kérelme, melyben 950,9 millió forint támogatást kértek a dunavarsányi mézfeldolgozó 2,37 milliárd forintos fejlesztéséhez. A projektleírás szerint a beruházás során elsőként egy 2103,9 négyzetméteres üzemépületet húznak fel, majd a második ütemben egy 936,34 nm-es raktár és 166,26 nm-nyi szociális helyiség épül, a harmadik ütemben pedig az üzemet bővítik 1576,28 nm-mel két szinten. Emellett a projekt során építenek egy 518,76 nm-es hűtőházat is, valamint telepítenek egy 50 kWp teljesítményű napelemes rendszert, kiépítik a wifit, a klímát, a hőszivattyús hűtőrendszert, tesznek az üzembe egy 3000 kg kapacitású teherliftet, illetve vesznek egy 1800 raklap kapacitású Toyota-polcrendszert, egy ugyanilyen márkájú targoncát, és egy laboranalitikai rendszert a beérkező (méz)alapanyagok vizsgálatához. Részlet a támogatási kérelemből (forrás: MÁK) 921 milliót kaptak Támogatási kérelméhez a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe beadott rengeteg mellékletet: 3 különböző árajánlatot minden építeni/beszerezni kívánt dologhoz, a létesítendő új épületek tervdokumentációját, a kormányhivatal által kiadott építési engedélyeket, a Fulmer-mézeket forgalmazó áruházakkal kötött szerződéseket, a céginformációs adatokat, az érintett terület tulajdoni lapját, és minden hasonlót. Igen ám, de az Államkincstár 2022. július 14-én kelt hiánypótlási felszólítása szerint több árajánlaton és az áramszolgáltatónak küldött napelemes igénybejelentőn sem a támogatást igénylő cég neve, hanem a tulajdonos Takács Fulmer Ferenc másik vállalatáé, az Aranynektár Kft.-é szerepelt. Emellett több építési árajánlattal volt olyan probléma, hogy „a munkanem referencia árak alapján számított költsége legalább 20%-val meghaladja a munkanemre az ügyfél által tervezett nettó kiadás értékét”. 2022. augusztus 5-én a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe adminisztrációs hibákkal magyarázta az eltéréseket, és egy kivétellel csatolta a hiánypótlásban kért új dokumentumokat. 2022. október 5-én az Államkincstár megkezdte a cég pályázatának tartalmi értékelését, majd október 21-én küldte az újabb hiánypótlási felszólítást: több árajánlatban nem kerültek feltüntetésre az egyes tételek egységárai, és nettó/bruttó összköltségei, továbbá megadott a pályázó egy nemlétező ÉNGY-kódot is. (A hazai és uniós pályázatokhoz használt Építési Normagyűjtemény, amelyben minden tételnek van egy számkódja és egy maximum elszámolható referenciaára.) 2022. november 4-én a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe javította a hibákat, és beküldte a kért, helyes adatokat tartalmazó iratokat. 2022. november 15-én megszületett a támogatói okirat, amelyben a Magyar Államkincstár 921 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a dunavarsányi mézfeldolgozó fejlesztésére, vagyis az új üzemcsarnok, raktár, hűtőház és egyebek megvalósítására. Ez 40 százalékos támogatási arányt jelent, mert a projekt maximális elszámolható összköltségét 2,3 milliárd forintban állapította meg a MÁK. A napelemrendszer telepítését kivette az Államkincstár a pályázatból, mert (ahogy fentebb írtuk) annak telepítésére nem a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe, hanem az Aranynektár Kft. nyújtott be igénybejelentőt az áramszolgáltató ELMŰ-nek. Ezen pedig hiánypótlásként sem tudtak változtatni, mert a dunavarsányi helyszínen „jelenleg csak az ingatlanok egy részét bérlő Aranynektár Kft.-nek van kiépített fogyasztási helye”, ezért csak az a cég tudta beadni a napelemes igényt az ELMŰ-nek. A dunavarsányi mézüzem a támogatásos táblával (fotó: Google Maps) Közben fel is épült a mézüzem Itt akár vége is lehetett volna a történetnek, mert eddigre, 2022 november közepére, mire az Államkincstár kiállította a támogatói okiratot, már el is készült a beruházás. Takács Fulmer Ferenc korábban azt írta nekünk ezzel kapcsolatban, hogy „a bürokrácia malmai lassan őrölnek, ezért tovább tartott a pályázatunk elbírálása, mint a beruházás fő elemét jelentő üzemcsarnok felépítése”. A 2022. november 18-án tartott ünnepélyes átadón/megnyitón ott volt a tulajdonos Takács Fulmer Ferenc mellett Nagy István (Fidesz) akkori agrárminiszter, Bóna Zoltán (Fidesz) a térség akkori országgyűlési képviselője, és Gergőné Varga Tünde (Fidesz), Dunavarsány akkori polgármestere is. Nagy az eseményen mondott beszédében közölte: „a Fulmer méhészet csaknem egy évszázada őrzi és gyarapítja az értékes tudást, adja át generációról generációra, melynek köszönhetően ma már a világ közel negyven országába juttatja el a kiváló magyar mézet. Az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás keretében elnyert, több mint 921 millió forintnyi támogatás, mely a Mézfeldolgozó fejlesztését szolgálja, további lehetőségeket nyit nemcsak a vállalkozás magyarországi fióktelepe számára, hanem a magyar vidék számára is.” Nagy István beszédet mond az átadón 2018. november 18-án (fotó: Nagy/Facebook) Aztán 970 millióra növelték a támogatást Fél évvel az üzemátadó után, 2023. május 4-én a Magyar Kincstár egy módosított támogatói okiratot küldött. Ebben a korábban megítélt 921 millió forintos támogatást 909 millióra csökkentette, a projekt elszámolható összköltségét pedig a korábbi 2,3 milliárd forint helyett 2,27 milliárdban állapította meg. Pár hónap múlva, 2023. augusztus 30-án azonban újra módosította a MÁK a támogatói okiratot. Ezúttal 2,42 milliárd forintban határozták meg a beruházás elszámolható maximális árát, és 970,46 millió forint támogatást ítéltek meg a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepének projektjére. Indoklásként ezen az iraton az szerepel, hogy „a 2023.06.21. napon benyújtott építési költségnövekményre vonatkozó változás bejelentésben foglaltak” alapján növelték a támogatás mértékét. Vagyis vélhetően a Fulmer-cég jelezte, hogy plusz költségei keletkeztek az építkezés során. Azt sajnos nem tudni, hogy mennyi és melyik tételnél, mert erre vonatkozó irat nincs az Államkincstártól kapott dokumentumok között. Összefoglalva: Két adatperbe, egy végrehajtásba és hónapokba telt, mire kiadta a dunavarsányi mézüzem közel 1 milliárdos európai uniós támogatásának papírjait a Magyar Államkincstár. Az iratokban nem találtunk semmi rejtegetni valót, vagyis teljesen érthetetlen, miért titkolta ennyire a MÁK. Igazán kiadhatták volna simán, a 2024. márciusi adatigénylésünkre, hiszen közérdekű adat, és semmi értelme nem volt titkolni – csak feleslegesen pocsékolták az állami erőforrásokat az iratkupac visszatartására. A nagy nehezen megszerzett dokumentumokat itt lehet böngészni. Erdélyi Katalin Címlapkép: Takács (Fulmer) Ferenc a dunavarsányi mézüzem átadásakor 2022 novemberében (fotó: Dunavarsányi Önkormányzat/Facebook) Source
Vaklárma volt az előzetesek alapján woke-nak, „fehérellenes rasszistának” és „Homérosz sírjára hugyozónak” nevezni Christopher Nolan filmrendezőt, de tény, hogy a héten világszerte mozikba került Odüsszeia messze nem szöveghű adaptáció, hanem a 2700 éves eposz új szerzői értelmezése. Mármint csak részben új: a háború értelméről és Trója elpusztításának civilizációs következményéről sugallt fő üzenet idegen az eredeti görög gondolattól, viszont illeszkedik ahhoz, ahogy a régi rómaiak nézték Odüsszeusz történetét. Bemutatjuk a monumentális film által felvetett legfontosabb kérdéseket.
Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy patthelyzet alakul ki, még olyan abszurd állapot is előfordulhat, hogy egyszerre két köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.
Évente több száz gyermekbántalmazás-gyanús ügyet vizsgálnak a gyermekvédelemben, mégis előfordul, hogy bántalmazó nevelők éveken át a rendszerben maradnak. Az Átlátszó annak járt utána, hogy mit árulnak el a gyermekotthonokról a bántalmazási statisztikák és a személyes beszámolók, és hogyan kezelik a jelzéseket az intézmények. „Amikor 2 gyermek összekapott előttem egy gyermekotthon udvarán, akkor a nevelő türelmesen megvárta, míg befejezik. Amikor közbelépni próbáltam, akkor pedig rám kiáltott, hogy »ez nem az én dolgom«. Az egyik gyermek súlyosan vérzett, akit a vele foglalkozó »ügyeletes« beküldött az egyik szoba sarkába állni, hogy ezzel büntesse a gyermeket. A sebeit nem látta el. Természetesen nem csak ezt a helyzetet, de több tucatot is felsorolhatnék, ahol a gyermekek közti erőszakos magatartást egyáltalán nem reagálja le a felnőtt.”[1] „Néhány nagyobb gyerek rendszeresen veri a kisebbeket. A nevelő nem szól semmit, sőt, ha a kicsi odamegy elmondani, akkor még kap is egy sallert.”[2] „Még kiskorában (2-3. oszt) nagyon kellett WC-re menni, és ki is állt az iskolai sorakozóból, szólni a nevelőnek, kikéredzkedni. Az nem, hogy nem engedte ki, hanem még fejbe is dobta a kulccsal, mire az vérezni kezdett.”[3] „Nevelő vert engem az intézetben úgy, hogy beszakadt a fejem.”[4] „A verést már kapott gyerekek több mint kilencven százalékát (92,5%) verte már meg intézeti társ, s több mint felét (58,3%) pedig intézeti nevelő.”[5] A fenti idézetek – melyek 2009-ben jelentek meg – is jól mutatják, hogy a gyermekotthonok valóságának része az erőszak. Nem csak a kortárs bántalmazás, hanem az is, amikor a védelemre szoruló gyermekek ellen fordulnak nevelőik. Az érintettek próbálják az erőszakot felszámolni, de ez szinte lehetetlen. Az, hogy ilyen történik, a külvilág számára sokszor láthatatlan, ezt jól mutatja a legutóbbi eset, amit a rendőrség tisztítótűzként kommunikált. Röviden: a KR NNI öt embert fogott el gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt, 14 helyen tartott kutatást. Elfogtak egy egykori nevelőt, aki a gyanú szerint nyolc gyermeket bántalmazott 2018 és 2023 között, majd határvadász lett. A férfi a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató egyik otthonában dolgozott. A rendőrök az állami, dévaványai otthonban is jártak. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató 2016 óta működik országos gyermekvédelmi intézményfenntartóként. Fenntartója a Szeged–Csanádi Egyházmegye. Fő feladata az állami gondoskodásban élő gyermekek és fiatalok ellátása, nevelőszülői hálózatok, gyermek- és lakásotthonok működtetése. A rendőrség az Átlátszó kérdésére nem közölte, hogy mikor és hogyan indult az eljárás. A közvélemény a kegyelmi-ügy óta kiemelten figyeli a gyermekvédelemben történteket. Jogos a kérdés a mostani esetben is, hogy miként lehet, hogy bántalmazó nevelők a rendszerben dolgoznak. Hogyan lehet őket megtalálni, hiszen, „ki hisz egy intézetis gyereknek”. A rendőrségi akció valószínűleg csak egy kis szeletét fedte fel a problémának, hiszen az Átlátszó információi szerint ennél jóval több eset történt az elmúlt években. „Az elmúlt héten tudomásunkra jutott események tükrében a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató teljes felső vezetése együttérzését fejezi ki a sérelmet elszenvedőkkel, és bocsánatot kérünk tőlük azok helyett is, akik a sérelmet okozhatták vagy a jelzést elmulaszthatták. (…) erről korábban nem tudtunk, mi is a rendőrség közleménye és sajtótájékoztatója után értesültünk róla” – közölte a gyermekvédelmi szolgáltató az ügy kipattanása után. Mit árulnak el a gyermekotthonokról a bántalmazási statisztikák és a személyes beszámolók? Mit tudott meg az Átlátszó a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál vizsgált 920 gyermekbántalmazás-gyanús esetről és a kirúgott nevelőkről? Miért maradhatnak a rendszerben gyermekekkel szembeni bűncselekménnyel gyanúsított dolgozók? Hogyan működik a jelzési rendszer, és mit tehet egy gyermekvédelmi intézmény bántalmazás gyanúja esetén? Értesítik-e a hatóságok a gyermekvédelmi intézményeket a dolgozóik elleni büntetőeljárásokról, és milyen kockázatot jelent ez a gyermekekre? Három év alatt 920 gyermekbántalmazás-gyanú csak a Szent Ágotánál „Az utóbbi három évben (2023–2025) összesen 920 gyermekbántalmazás-gyanús esetet észleltünk, jeleztünk és vizsgáltunk ki. A bántalmazásgyanús esetek észlelésének, jelzésének évről évre fokozódó tendenciáját tapasztaljuk. Emögött állhat a rendszerünk érzékenyebbé válása, az észlelés és jelzés fontosságának tudatosulása, valamint az is, hogy a gyermekek, fiatalok olyan bizalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyekben képesek megnyílni és jelezni. A jelzésre kerülő bántalmazásgyanús esetek közel 60%-a kortárs bántalmazás, és 20%-ban más felnőtt (nem gyermekvédelmi szakember) a vélhető bántalmazó” – közölte az Átlátszó kérdésére a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Kiemelték, hogy „a felnőtt által elkövetett gyermekbántalmazás-gyanús esetek vonatkozásában az intézményi kivizsgálással párhuzamosan a rendőrség felé is történik feljelentés, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviselőjének, gyermekvédelmi gyámjának bevonásával”. A KR NNI öt embert fogott el gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt, 14 helyen tartott kutatást. Fotó: police.hu Az intézmény kommunikációs osztálya azt is közölte, a bántalmazás gyanúját bárki jelezheti: maga a gyermek vagy fiatal, a vele dolgozó szakemberek, a gyermekvédelmi gyám, a gyámhivatal, más gyermekvédelmi intézmények, sőt külső személyek is. „A bejelentéseket a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál a szakmai vezető és a területi igazgató vizsgálja ki. Mivel az intézmény nem hatóság, a vizsgálat lehetőségei korlátozottak, de a rendelkezésre álló eszközöket minden esetben teljes körűen alkalmazzák. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a gyermek törvényes képviselője vagy a gyámhivatal tehet feljelentést, amely alapján a rendőrség indíthat nyomozást” – írták az Átlátszónak. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézményvezetője Pál Hortenzia. Korábbi főigazgatója, Kothencz János gyermekvédelmi szakember, aki maga is állami gondozásban nőtt fel. A Szeged–Csanádi Egyházmegye gyermekvédelmi rendszerének meghatározó alakja: nevelőszülői hálózatok fejlesztésével foglalkozik, több gyermekvédelmi szakkönyv szerzője, jelenleg a Szeged–Csanádi Egyházmegye Gyermekvédelmi és Szociokaritatív Feladataiért Felelős Fenntartói Szakmai Főigazgatója. A gyermekbántalmazások egy része a nevelőkhöz köthető. Az intézményben már nem elfogadott az „atyai pofon”, a fenyítésnek következményei vannak. Az Átlátszó erre irányuló kérdésére azt írták, „intézményünknél minden olyan munkavállaló munkaviszonyát, foglalkoztatási jogviszonyát azonnali hatállyal felmondjuk, akiknek az esetében igazolódik a gyermekbántalmazás. Azaz vagy már az intézményünknél alkalmazott kivizsgálás során elismeri a bántalmazást, vagy a szükséges hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, az számára nem adható ki (azaz hatósági eljárás szerint gyanúsított), vagy amennyiben bármilyen hatósági dokumentumból (pl. rendőrség felől érkező iratbekérés) kiderül az, hogy az illető alaposan gyanúsítható (de csak olyan esetekben, amikor az intézmény a feljelentő – a szerk.). Az elmúlt 5 évben közel 30 munkavállaló esetében foganatosítottuk ezt a munkáltatói intézkedést.” Bujkáló pedofil, fura jogi helyzet miatt megnémuló hatóságok Információink szerint az egyik hazai gyermekvédelmi központban egy pedofília miatt elítélt férfi is megfordult. Felvették, mert letöltötte a rá évekkel korábban kiszabott büntetést, erkölcsi bizonyítványt is kapott. Amikor más úton kiderült korábbi tette, elbocsátották. A munkájával nem volt gond, nem került konfliktusba a gyerekkel, nem közeledett feléjük, mégsem hagyták a helyén. Az eset arra mutat rá, hogy a munkaadó nehezen tudja kiszűrni, ha valakit korábban gyermekekkel szemben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek. Másik példa erre korábbi cikkünk is, amiben megírtuk: a nagykanizsai javítóintézetbe egy lopás és közokirat-hamisítás miatt már többször elítélt bűnözőt vettek fel nevelőnek 2017-ben, holott az intézet saját szabályzata tiltotta az ilyesmit. A férfi – aki több korábbi munkahelyén is molesztálás gyanújába keveredett – így továbbra is gyerekekkel dolgozhatott Nagykanizsán. Igaz, csak három hónapig, mert miután több kamaszfiú is panaszt tett ellene, elbocsátották, és eljárást indítottak ellene. „Hol simogatnád meg a bácsit?” – többször elítélt bűnözőt vettek fel nevelőnek a nagykanizsai javítóintézetbe Még nehezebb a helyzet, ha az eljárásról akarna tudni a munkáltató. Az Átlátszó a rendőrségi akció után arra kereste a választ, hogy gyanú esetén, majd később vádemelésnél, jogerős bírósági ítéletnél az eljáró hatóságok értesítik-e a munkaadót arról, hogy a gyermekkel foglalkozó alkalmazottjukkal baj lehet. A kérdést az ügyészségnek, a rendőrségnek, az Igazságügyi Minisztériumnak is elküldtük. A rendőrség azt írta, általánosságban elmondható, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását végző személyek jogállását és munkáltatóját kizárólag a munkaviszonyával kapcsolatos iratok beszerzésével állapíthatja meg a nyomozó hatóság. „Ugyanakkor a Be. szerint erre – mint bizonyítandó tény beszerzésére – csak akkor van mód, ha a bűncselekmény bizonyításával összefüggésben áll, nevesül a speciális alanyiság, vagy a bűncselekmény minősítése érdekében. Ebben az esetben a rendőrség az intézményhez vagy annak fenntartójához fordul a megkeresés szabályai szerint adatok közlése, rendelkezésre bocsátása érdekében. A munkáltatói jogkör gyakorlója ettől az időponttól kezdődően tudomást szerez az intézményben foglalkoztatott személy kapcsán arról, hogy büntetőeljárás van folyamatban. Amennyiben ebben az esetben a munkáltató megkereséssel él a rendőri szerv felé, az a Be.-ben meghatározott megkeresésre vonatkozó előírások betartásával a szükséges felvilágosítást írásban megadja. A nyomozás vizsgálati szakaszában ezt az ügyészség engedélyével teszi. Értesítésnek minősül az írásbeli tájékoztatáson kívül minden olyan eljárási cselekmény, amely alapján az érintett tudomással bírhat az eljárás megindításáról (pl. a sértett kihallgatásán gyámként, vagy törvényes képviselőként az intézmény nevelője jelen volt)” – írják. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy mivel a munkahely megadása nem kötelező adat, az jó ideig titokban maradhat. Gyerekek és segítőik az Ágota táborban. A hatóságok szólhatnának a fenntartónak, de „ha az a büntetőeljárás érdekeit sértené”, nem teszik. Fotó: Sándor Judit De továbbmegyünk, ha az egyik intézményben eljárás indul a nevelővel szemben, akkor arról a másik nem tudhat, hiszen a fent idézett rendőrségi válasz csak az esettel kapcsolatos intézményről szól. És itt még csak a gyanúnál tartunk. Ami akár hamis is lehet, az ügyészségi vádemelés viszont jobb esetben tényekkel, vallomásokkal már alaposan megtámogatott. Hogy mi történik ekkor? Azt írták, hogy „a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezik a jelzési kötelezettségről, azaz a szignalizációról. A szignalizáció akkor áll fenn, ha a szignalizáció tartalmának megfelelő eljárás lefolytatására hivatalból is van lehetőség, továbbá a szignalizáció csak olyan szervhez vagy személyhez intézhető, aki vagy amely hivatalból jogosult az eljárás kezdeményezésére. Ilyen lehet például a terhelt munkáltatója, amennyiben a terhelttel szemben egyébként kötelező munkáltatói intézkedés alkalmazásának van helye (például méltatlansági eljárás megindítása, hivatalvesztés, vagy fegyelmi büntetés kiszabása). A szignalizációra nem kerülhet sor, ha az a büntetőeljárás érdekeit sértené. A büntetőeljárás eredményes lefolytatásának érdeke ugyanis megelőzi a más eljárás lefolytatásának igényét, ilyenkor a szignalizáció a büntetőeljárás befejezését követően történik meg.” Majd hangsúlyozzák, „a bűnügyi személyes adatok ugyanis kiemelten védett különleges adatok, amelyek kezelése szigorú feltételekhez kötött. A szignalizáció a címzett szerv részéről a hivatalbóli eljárás megindításának vagy kezdeményezésének kötelezettségét nem jelenti. A törvény arról sem rendelkezik, hogy a szignalizáció címzettje köteles lenne a szignalizációval élőt tájékoztatni arról, hogy az eljárást megindította, vagy az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezésnek eleget tett. A szignalizáció elsődlegesen a büntetőeljárásban először fellépő nyomozó hatóság feladata.” Ugyanakkor, mint írták „az ügyészség a gyermekvédelmi tárgyú szignalizációk számáról külön informatikai adatgyűjtéssel nem rendelkezik.” A kegyelmi botrány és következményei a gyermekvédelemben – interjú Kothencz Jánossal Hintalovon Alapítvány: a jogszabályok világosak, az információáram nem „A vonatkozó jogszabályok rendezik azt a helyzetet, hogy ne foglalkoztassanak olyat, aki korábban gyerekeket érintő bűncselekményt követett el, vagy emiatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, azonban az erre vonatkozó információk (jelző)rendszeren belüli áramlása nem teljesen világos” – így foglalta össze az Átlátszónak Rácz Dominika, a Hintalovon Alapítvány jogásza a jelenlegi helyzetet. Rácz Dominika: A vonatkozó jogszabályok rendezik azt a helyzetet, hogy ne foglalkoztassanak olyat, aki korábban gyerekeket érintő bűncselekményt követett el, vagy emiatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, azonban az erre vonatkozó információk (jelző)rendszeren belüli áramlása nem teljesen világos” Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Tőle is azt kérdeztük: jelzik-e a hatóságok, ha a gyermekvédelemben dolgozóval baj van. Kifejtette, „az alapítvány gyerekjogi tanácsadás programban hasonló ügyekkel kevéssé találkoztunk, azonban olyannal többször is, hogy egy bántalmazó személy a büntetőeljárás megindítása nélkül hosszan tud a rendszerben maradni. Például olyan ügyekben, ahol valamilyen határátlépésre, bántalmazásra fény derült, azonban az intézmény a probléma tényleges megoldása helyett gyors és az a legkisebb kárt okozó megoldásnak tűnő utat keresve közös megegyezéssel szünteti meg a jogviszonyt. Így például előfordulhat, hogy egy szexuális határátlépést, visszaélést rendszeresen, több gyerekkel megvalósító dolgozó évtizedekig a rendszerben maradhat. A Gyvt. 2024-es módosítása kapcsán a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottak körében felmerült az előző munkáltató felkeresésének kötelezettsége (Gyvt. 10/I.§) azzal a céllal, hogy kiderüljön információ a jelentkező korábbi jogviszonyáról, az ott tanúsított magatartásáról, vele szemben esetlegesen indult eljárásokról. A gyerekeket ért bántalmazás esetek sokszor rejtve maradnak, és amikor fény derül rájuk, akkor sincsenek mindig megfelelően kezelve. A gyerekeket körülvevő szakemberek közötti együttműködési kötelezettség például lehetne mankó abban is, hogy az ilyen eseteket ki lehessen szűrni.” Rácz Dominika úgy véli, „gyerekjogi szempontból a leginkább biztonságos megoldás, ha a gyermekekkel foglalkozó szervezetek saját safeguarding rendszerrel rendelkeznek. Ez jelenti egyrészt az intézmények bántalmazás megelőzősére vonatkozó lépéseit, de jelenti azt is, hogy egy bántalmazás eset előfordulását milyen szabályok mentén kezeli (legyen az felnőtt és gyerek vagy gyerekek közötti esetek, de akár a felnőttek közötti helyzetek kezelése is). A gyerekek biztonságát nem lehet kizárólag alkalmassági vagy előéleti vizsgálatokkal garantálni. Ez a fajta megközelítés ezért nem elsősorban azt vizsgálja, hogy valaki „kifogástalan-e”, hanem azt, hogy egy szervezet képes-e megelőzni a bántalmazást, biztonságosan kezelni a jelzéseket és megfelelően reagálni a felmerülő aggályokra. A gyermekvédelmi rendszer célja nem a büntetés, hanem a gyerekek biztonságának megteremtése, ehhez kapcsolódóan a kockázatok felmérése, megelőzése és megfelelő kezelése.” A Hintalovon Alapítvány 2016-ban alakult független gyermekjogi szervezet, amely a gyermekek jogainak érvényesítéséért és a bántalmazás megelőzéséért dolgozik. Jogi tanácsadást nyújt, kutatásokat készít, szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, valamint gyermekvédelmi intézmények számára safeguarding (gyermekvédelmi) rendszerek kialakítását segíti. Hiába a jogi keret, az intézményeknek nem szólnak Adott a lehetőség, mégsem élnek vele, ez derül ki az intézményektől kapott válaszokból. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatótól és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SZGYF) is azt kérdeztük: a rendőrség, az ügyészség, vagy éppen a bíróság értesítette arról a gyermekvédelmi ellátórendszert, hogy gyermekvédelmi dolgozó ellen eljárás indult, vagy jogerős ítélet született vele szemben, a nevelőszülők kapcsán a gyermekvédelmi szakszolgálat kap-e a fent felsorolt hatóságoktól tájékoztatást arról, hogy a gyermekvédelemben résztvevőkkel szemben eljárás indult. Az SZGYF az Átlátszónak azt írta, részükre a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság nem küld értesítést arról, ha gyermekvédelmi dolgozóval szemben büntetőeljárás indul, illetve, ha vele szemben jogerős ítélet születik. „Amennyiben egy folyamatban lévő eljárásban a nyomozó hatóságnak az SZGYF kezelésében lévő adatra vagy iratra van szüksége, megkeresi a Főigazgatóságot és adatszolgáltatási kérelemmel él. Ezek a megkeresések azonban az adott hatósági eljárási cselekményhez kapcsolódónak, és nem jelentenek általános tájékoztatást az eljárás menetéről, annak eredményéről, következtetéseiről, vagy a későbbi bírósági döntésről. Nevelőszülőkkel kapcsolatban adatszolgáltatási kérelem sem érkezik, figyelemmel arra, hogy a nevelőszülő hálózatokat nem az SZGYF tartja fenn.” A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató úgy reagált, a rendőrségi eljárás kimeneteléről az a legritkább esetben kapnak visszajelzést, azt is közvetett módon. „Külön, hivatalos értesítés eljárás indításáról, vádemelésről vagy jogerős ítéletről az említett hatóságok felől intézményünkhöz egyáltalán nem érkezett az elmúlt években. Néhány esetben a gyanúsításról, vádemelésről közvetetten, olyan végzésekből, határozatokból lehet következtetni, melynek során adat- vagy dokumentumbekérés történik a hatóság, jellemzően a rendőrség részéről (azokban az esetekben, amikor a Szent Ágota a feljelentő – a szerk.). Illetve egy-egy eljárás lezárásáról adott esetekben nem a hatóságtól, hanem maguktól az érintettektől (a legtöbb esetben volt munkatársunktól) kaptunk információt.” – írták. A Szent Ágota azt is hozzátette: „mind intézményi, mind fenntartói szinten szükséges nyilvántartást vezetni az intézményben bekövetkezett gyermekbántalmazási, vagy gyermekbántalmazás gyanús esetekről. Tájékoztatást kell adni az előző év összesített adatairól, az adatokból kiolvasható tendenciákról, a gyermekbántalmazás kezelésével, visszaszorításával, kivizsgálásával kapcsolatosan megtett, vagy megtenni kívánt fenntartói intézkedésekről, az ágazatirányító minisztérium, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat és a Kormányhivatalok számára. Továbbá adatszolgáltatási kötelezettséget is kell teljesítenie a fenntartónak, melynek az ágazatirányító minisztérium által, a fenntartó számára megküldött adatszolgáltató táblázat kitöltésével kell eleget tenni. Intézményünk biztosítja ezeket az adatszolgáltatásokat.” Segesvári Csaba Címlapfotó: A KR NNI öt embert fogott el gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt, 14 helyen tartott kutatást. Fotó: police.hu [1] Kothencz János: Róluk… értük… I. – 2009 – 143. oldal [2] Kothencz János: Róluk… értük… I. – 2009 – 485. oldal [3] Kothencz János: Róluk… értük… I. – 2009 – 485. oldal [4] Kothencz János: Róluk… értük… I. – 2009 – 472. oldal [5] Kothencz János: Róluk… értük… I. – 2009 – 140. oldal Source
„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni” – meséli az egykori NER-kommunikátor Kuna Tibor, hogyan mentette az irháját, amikor Rogán Antal úgy döntött, hogy a kormányzati kommunikációs piacon csak egy érdekeltség maradhat.
Három, zuhanással járó baleset is történt az elmúlt két évben a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének felújítási munkálatai során. Egy munkás 7 métert zuhant, miután beszakadt alatta a födém. Egy másik az első munkanapján szenvedett zuhanásos balesetet, egy harmadik munkavállaló pedig saját felelősségére távozott a kórházból, miután szintén leesett a magasból az építkezésen. Felelős egyelőre nincs, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz. Az Anatómiai Intézet 3 milliárd forintba kerülő felújítására kiírt tendert az Épkar Zrt. nyerte el, ami alvállalkozókat vont be a teljesítésbe. A három zuhanásos balesetben alvállalkozók alkalmazottjai sérültek meg: ketten tavaly, egyikük pedig idén májusban. Az Épkar szerint a cég nem felelős a történtekért, a balesetek hátterében egészségügyi probléma, illetve az érintett munkavállalók szabályszegő magatartása áll. A Semmelweis Egyetem 2022-ben több mint 5,5 milliárd forint uniós támogatást nyert a gyakorlati orvosképzés fejlesztésére. Ennek részeként újult meg az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet is. A közel 8000 négyzetmétert érintő, teljes körű rekonstrukció kivitelezését az Épkar Zrt. nyerte el, ami alvállalkozók bevonásával teljesíti a feladatot. Az eredetileg nettó 2,6 milliárd forintos beruházás az idő előrehaladtával a kivitelezés során feltárt szerkezeti problémák miatt közel 400 millió forinttal drágult, így végül meghaladta a nettó 3 milliárd forintot. Az építkezés azonban nem ment zökkenőmentesen: a felújítási és bontási munkák során három zuhanásos baleset is történt. Egy régi fotó a Honismeret c. folyóirat 2023. áprilisi számában (forrás: Arcanum) Először azt hitték, hogy meghalt Legutóbb 2026. május 14-én történt baleset Semmelweis Egyetem Anatómia Intézetének felújításakor. A balesetben az Épkar Zrt. egyik alvállalkozójának alkalmazottja sérült meg. Az első értesülések még arról szóltak, hogy a külsős munkavállaló halálos munkabalesetet szenvedett, azonban a helyszínen kiderült, hogy a férfi él, fejsérülést szenvedett, eszméleténél van, de a rendőrök nem tudták kihallgatni, a mentők kórházba szállították. A helyszínre érkezett a munkavédelmi hatóság munkatársa is, ezt követően megkezdődött a baleset körülményeinek feltárása, amit azonban nagyban nehezített, hogy a nyilatkozatok szerint senki nem látott semmit, a helyszínen lévők nem tudták megmondani, hogy a férfi miért tartózkodott a helyszínen, ahogyan azt sem, hogy ki és milyen feladattal bízta meg a munkavállalót. A hatóság az utca túloldalán álldogáló építőipari munkásoktól is érdeklődött, akik azonban azt is tagadták, hogy az építkezésen dolgoznának. Az Átlátszó információi szerint a sérült az Épkar Zrt. egyik alvállalkozójának egyetlen munkatársa volt, aki első napját töltötte az építkezésen. Elvileg az állványosoknak kellett volna segítenie, ám azt, hogy bontani vagy építeni kellett volna, nem sikerült kideríteni. Úgy tudjuk, hogy a férfi vagy az egyik emeleti ablakból lépett ki az állványra és ennek következtében eshetett le, vagy az állványon közlekedve egy nyitott csapóajtóba lépett, és így zuhanhatott le, de az is elképzelhető, hogy az ablakon kilépve az épület és az állvány között esett le. Értesüléseink szerint a munkáltatója, az Épkar Zrt. alvállalkozója a helyszínen semmilyen dokumentumot (oktatási jegyzőkönyv, kockázatértékelés stb.) nem tudott bemutatni a hatósági személyeknek. A 2026. májusi baleset után készült fotók Egy munkavállaló 7 métert zuhant Nem ez volt azonban az egyetlen, zuhanással járó baleset az Intézet felújítása közben. Egy évvel korábban két hasonló eset is történt. Az egyik 2025. március végén: ekkor egy munkás 7 métert zuhant, mert átszakadt alatta a födém. A rendelkezésre álló információk szerint a sérült férfi szintén az egyik alvállalkozó alkalmazottja volt, akit bontási munkálatokkal bíztak meg. Az alvállalkozó a generálkivitelező Épkar Zrt.-vel párhuzamosan feltárásokat, födémáttöréseket, bontási munkálatokat végzett a területen. A munkavállaló ugyanakkor valamilyen okból két másik társával együtt felment a munkaterület feletti padlástérbe takarítani. Vélhetően egy pallón kívül eső területre léphetett, ami nem bírta el a súlyát, így a férfi alatt a födém beszakadt, és a munkás nagyjából 7 métert zuhant. Hozzá egyik munkatársa hívott mentőt. A födémről lehulló törmelék azbesztpala volt. Az ügyben a kormányhivatal mint foglalkozás-felügyeleti és munkavédelmi szerv is intézkedett: a munkavégzést a padlásfödémen leesés elleni egyéni védőeszköz hiányában felfüggesztette, valamint előírta, hogy míg a padlásfödémen munkavégzés és közlekedés történik, addig az alatta lévő területen senki nem dolgozhat és nem közlekedhet, mert fennáll a veszélye annak, hogy valaki leesik. Továbbá előírta azt is, hogy a padlásfödémet csak azon a helyen szabad megbontani, ahol a feltárást már megkezdték. A 2025. márciusi baleset után készült fotók Egy másik, 2025 szeptemberében történt zuhanásos balesetben egy alvállalkozó által foglalkoztatott munkás esett át a födémáttörésen, ő a magasföldszint padlójára zuhant. Az eset az Intézet bonctermi szárnyának felújítási munkálatai közben történt. Úgy tudjuk, hogy a férfi a baleset idején egy lezárt munkaterületen tartózkodott, megbontotta a födémáttörést lekerítő védőkorlátot, majd a saját testsúlyától beszakadt alatta az áttörést takaró farostlemez. A sérülthöz ebben az esetben is mentőt hívtak, ám a férfi a kórházból saját felelősségére távozott. A 2025. szeptemberi baleset után készült fotók Mindegyik balesetet követően a Semmelweis Egyetem Műszaki Főigazgatóság munkatársai, valamint a generálkivitelező Épkar Zrt. helyszíni bejárást tartott. Ezek során megállapítást nyert, hogy a munkaterület balesetveszélyes. Az egyetem biztonságtechnikai szakértője a belépésre tiltott munkaterületek egyértelmű lehatárolását és jól látható jelölését javasolta, valamint a súlyosabb balesetek elkerülése érdekében kérte a munkát végzők fokozottabb tájékoztatását. Az Intézet felújítása közben azonban nemcsak a bontásban dolgozó munkavállalók sérültek meg, hanem egy nemzetközi hallgató is. Az eset tavaly ősszel történt. Úgy tudjuk, az Intézet egy részén, ahol a munkálatok is zajlottak, nem volt világítás, a konténerek között pedig sok volt a gödör. A megsérült hallgatót a traumatológiára küldték. A birtokunkba jutott információk szerint az Intézet vezetése többször kért segítséget a fentebb nevezett problémák megoldására, ugyanis saját erejéből nem tudott áramellátást biztosítani a területen, és a reflektorok beszerzése is időigényes volt. Munkavédelmi bírság és eljárás lett a vége Az egyetem megkeresésünkre elismerte, hogy három zuhanásos baleset is történt az Intézet felújítása közben. Azt írták, hogy a hatósági eljárások minden esetben a generálkivitelezővel szemben folynak, a Semmelweis Egyetemnek ugyanis nincs felelőssége ezekben a balesetekben. Az intézmény saját hatáskörében végzett vizsgálatai alapján ugyanakkor elmondható, hogy mindhárom eset a munkavédelmi intézkedések be nem tartására vezethető vissza, ezért az egyetem mint megrendelő írásban és az építési naplóban is rögzítve felszólította a céget a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, valamint a munkavédelmi intézkedések szigorú betartására és betartatására. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis ez a generálkivitelező feladata az átadott munkaterületen, ahogy a szükséges munkavédelmi oktatások lebonyolítása és a Balesetvédelmi és Egészségvédelmi Terv (BET) elkészítése, valamint a BET betartásáért felelős munkavédelmi koordinátor megbízása és jelenlétének helyszínen történő biztosítása is. A kormányhivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a három balesetet illetően négy eljárást indítottak, amelyek eredményeképp két munkáltató esetében munkavédelmi bírságot szabtak ki, egy munkáltató kötelezést tartalmazó figyelmeztető határozatot kapott, további egy munkabaleset kivizsgálása pedig jelenleg is folyamatban van. A kormányhivatal építésügyi hatósága az építőipari kivitelezési tevékenység vonatkozásában ugyanakkor nem állapított meg jogsértést, bírságot nem szabott ki, és egyéb hatósági intézkedést sem tett. A rendőrség tájékoztatása szerint a fent nevezett ügyekkel összefüggésben a BRFK két büntetőeljárást indított foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt. Az egyik eset 2025. szeptember 11-én, míg a másik 2026. május 14-én történt. Mindkét nyomozás szakértők bevonásával folyik, gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A három zuhanásos baleset helyszíne Az ügyben megkerestük a kivitelező Épkar Zrt.-t is. Szerintük a beruházás kivitelezése során minden építési, munkavédelmi és szerződéses kötelezettségét maradéktalanul teljesítettek, és állításuk szerint egyik baleset kapcsán sem állapították meg a felelősségüket. A cég elmondása alapján a balesetek olyan munkaterületeken történtek, amelyeket az alvállalkozók már átvettek, és ahol előzetesen ismertették a munkavégzés technológiáját és biztonsági előírásait. Az Épkar Zrt. úgy fogalmazott, hogy az esetek hátterében egészségügyi probléma, illetve az érintett munkavállalók szabályszegő magatartása állt, amelyekre a társaságnak nem volt ráhatása. A munkaterületen folyamatosan munkavédelmi koordinátort foglalkoztatnak, az alvállalkozók kizárólag abban az esetben vonulhatnak fel a munkaterületre, ha a szükséges munkavédelmi oktatások előzetesen megtörténtek. A munkaterületeket a munkavédelmi koordinátor heti rendszerességgel ellenőrzi, és minden ellenőrzésről fényképes dokumentációval ellátott jegyzőkönyv készül a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Az Épkar szerint a kivitelezést a balesetek sem állították le érdemben: csak az érintett munkaterületeken kellett néhány órára szüneteltetni a munkát a hatósági helyszínelés idejére, miközben a projekt többi részén a kivitelezés folyamatosan zajlott. Az Épkar Zrt. azt is közölte, hogy a cég szerződésszegést nem követett el, ezért kötbér vagy más jogkövetkezmény sem érte. Hozzátették, hogy minden balesetet belső vizsgálatban elemeznek, ugyanakkor szerintük egyik eset sem a munkavédelmi rendszer hiányosságaira vezethető vissza. Ennek ellenére rendkívüli munkavédelmi oktatásokat tartottak, és szigorúbb szankciókat helyeztek kilátásba az alvállalkozók szabályszegései esetére. Szabó-Gödri Rita Címlapkép: Az Anatómiai Intézet felújításáról szóló tájékoztató tábla (forrás: Semmelweis Egyetem). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Source
Tajvanon is kiemelt helyen szerepeltek a hírekben a magyarországi választások, ami miatt a befektetők érdeklődése is felélénkült – mondta az Átlátszónak Eliott Wang, a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda (Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság magyarországi képviselete) vezetője. Bár Magyarország egykor Tajvan legfontosabb partnere volt a régióban, az elmúlt években a környező országok előrébb léptek a gazdasági együttműködésben, különösen az AI-boomot kiszolgáló chipiparban. A tajvani külképviselet vezetője a sziget demokratikus átmenetéről, a Kína jelentette katonai és diplomáciai fenyegetésről, valamint az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokról is beszélt. Eliott Wang a tajpeji Képviseleti Iroda képviselője Magyarországon. 1998 óta dolgozik a diplomáciai szolgálatban; korábbi munkája során elsősorban az észak-amerikai ügyekkel, a diplomáciai képzéssel és a közdiplomáciával foglalkozott. Korábban Washington DC-ben, Brüsszelben és Atlantában is szolgált. Képzési programokon vett részt az Oxfordi Egyetemen, a Harvard Kennedy Schoolban és Tajvan Nemzeti Közszolgálati Akadémiáján. Átlátszó: Kevesen tudják, hogy a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda (Tajvan rendezetlen státusza miatt a tajvani képviseletek a „nagykövetség” helyett ezt a megnevezést használják – a szerk.) nem csupán Magyarországon látja el feladatait, hanem a régió több országát is lefedi. Hogyan lett Magyarország ilyen kiemelkedő partner a tajvani kormányok számára? Eliott Wang: Magyarország különleges helyet foglal el Tajvan közép- és kelet-európai kapcsolataiban. A rendszerváltás után Magyarország volt az első, korábban a keleti blokkhoz tartozó állam, amely kapcsolatokat létesített Tajvannal. Az ezt követő időszakban Magyarország a tajvani befektetők számára az ötödik legnagyobb európai piaccá vált. A befektetések növekedése azonban röviddel a COVID-járvány kitörése előtt megtorpant. Eközben Magyarország szomszédai, különösen a V4-országok, az elmúlt években jelentősen felerősítették gazdasági kapcsolataikat Tajvannal. Reméljük, hogy az 1956-os forradalom idei 70. évfordulója jó alkalmat nyújt a kapcsolatok felélénkítésére. Kevesen tudják, hogy 1956-ban a tajvani kormány is küldött segélyt a magyar menekülteknek, és Tajvanon társadalmi mozgalom indult a segélyek gyűjtésére és Magyarország támogatására. Idén a tajpeji magyar képviselettel és magyar civil szervezetekkel közösen készülünk megemlékezésekkel és kiállításokkal, hogy felidézzük ezeket az eseményeket is. A Magyarországgal szomszédos országoknak milyen a kapcsolatuk Tajvannal? A tajvani befektetők és állami szervezetek rengeteg lehetőséget látnak a közép-kelet-európai régióban, a visegrádi régió más országaiban a COVID óta jelentős befektetéseket és együttműködéseket hoztak tető alá. Csehországban félvezető-kutatóközpontot hoztak létre, míg Tajvan és Lengyelország közösen dolgozik egy lengyelországi tudományos park megépítésén. Ezeknek az együttműködési kezdeményezéseknek a célja, hogy Németországot, Lengyelországot és a Csehországot a félvezetőipari ellátási lánc „aranyháromszögévé” egyesítsék. A mesterséges intelligencia (AI) fellendülése miatt a tajvani félvezetőipar szerepe egyre fontosabbá válik Európában. A félvezetők iránti kereslet növekedésével Tajvan chipgyártása is átalakulóban van. A korábbi üzleti modell arra épült, hogy Ázsiában gyártották a chipeket, majd azokat az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába exportálták, de ez a modell egyre kevésbé fenntartható. Sok esetben gazdaságosabbá vált a gyártást közelebb hozni a felvevő piacokhoz, ezért a tajvani félvezetőipari beruházások az Egyesült Államokban és olyan EU-országokban is megjelennek, mint Németországban, Hollandiában és Olaszországban. Magyarország lehet a következő a sorban, mivel a Foxconnnak nagy esélye van arra, hogy az AI-szerverek gyártásával bevétel tekintetében a harmadik legnagyobb vállalattá váljon Magyarországon, közvetlenül a MOL és az MVM után. Mi változott a magyarországi választások óta, és mit vár az új kormánytól? Kétoldalú kapcsolataink alapjai már megvannak; például az elmúlt években szoros kapcsolatokat alakítottunk ki önkormányzatokkal, és együttműködünk nonprofit szervezetekkel és oktatási intézményekkel is. Az emberek közötti kapcsolatok gyakoriak és szorosak, hiszen rengeteg házasság, diákcsere és kulturális csereprogram zajlik a két ország között. Tajvanon a választások óta észrevehetően megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt. A választások ott is kiemelt helyen szerepeltek a hírekben, és sokan kíváncsiak arra, hogyan változott a közhangulat, és mit fog tenni az új kormány. A befektetők szeretnének többet megtudni a magyar piac által az új korszakban kínált lehetőségekről. Most megnyílt a lehetőség a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. Milyen területeken sikerült az elmúlt 16 évben is fenntartani az együttműködést Magyarországgal? Alapvetően a korábban elindított programjaink nem szűntek meg. Ide tartoznak például az ösztöndíjprogramok. Magyarországon a Stipendium Hungaricum kínál lehetőségeket a tajvani hallgatók számára, Tajvanon pedig különböző minisztériumok is működtetnek saját ösztöndíjprogramokat, amelyek magyar állampolgárok számára is elérhetők. A Magyarországon működő tajvani vállalatok is továbbra is hozzájárultak a gazdasághoz. Idén a Foxconn komáromi gyára minden eddiginél több megrendelést kap, és ennek az egyetlen gyárnak a részesedése a magyar exportnövekedésből már meghaladta az egész akkumulátoriparét. Tajvanon évtizedeken át egypárti rezsim működött, a demokratikus átalakulás a 80-as és 90-es évek fordulóján történt, nagyjából ugyanakkor, mint Magyarországon. Ma a tajvani demokrácia stabilitását, a szabadságjogok állapotát a legtöbb nemzetközi megfigyelő magasra értékeli. Mi lehetett a sikeres átmenet oka? Tajvan demokratikus átmenete egy több évtizedet átívelő, fokozatos folyamat eredménye volt. A folyamat a sajtó- és az egyesülési szabadságra vonatkozó korlátozások feloldásával kezdődött, majd az ellenzéki pártok legalizálása következett. Amikor a korábbi kormánypárt 2000-ben először veszítette el a hatalmat, a tajvani társadalomban már széles körű konszenzus alakult ki arról, hogy a választási eredményeket tiszteletben kell tartani, és a politikai hatalom átadásának békésen kell történnie. Tajvan jelenleg erős demokrácia, nincs társadalmi támogatottsága annak, hogy visszatérjünk a diktatúra időszakához. A választások után valószínűleg teljesen új politikai és választási rendszer alakul ki, már elindult az ötletelés, találgatás, hogy milyen rendszer lenne ideális. Vannak-e olyan pozitív példák a tajvani politikai rendszerben, amit érdemes lehet tanulmányozni? A tajvani választási rendszer egyik legfontosabb jellemzője az egyszerűsége és átláthatósága. A választások eredményét alapvetően egyszerű többségi rendszer alapján döntik el. Mivel Tajvanon alapvetően két nagy párt verseng egymással, mindkét oldal rendszeresen előválasztásokat tart. Emiatt a végső választáson általában két olyan jelölt vesz részt, akik már bizonyították, hogy jelentős támogatottsággal rendelkeznek. Ezen felül a tajvani politikai rendszer általában kevésbé centralizált, és a városi és falusi önkormányzatok nagyfokú autonómiával rendelkeznek, többek között pénzügyi kérdésekben is. Természetesen Tajvanon is vannak viták a központi kormány és a helyi önkormányzatok között, főként az állami költségvetés elosztásával kapcsolatban, de úgy gondolom, hogy ez minden demokratikus országban gyakori probléma. Az előző magyar kormány „keleti nyitása” régre vezethető vissza, ám az elmúlt években – ahogy konfliktusosabbá vált az amerikai-európai viszony –, más EU-s országokban is felvetették, hogy az EU-nak érdemes lenne Kínával szorosabb gazdasági együttműködést kialakítania. Valóban láthatók ilyen mozgások? Valójában egyes országok korábban inkább partnerként tekintettek Kínára, mint manapság. Most azonban számukra is világossá vált, hogy a Tajvani-szoros biztonsága az egész világ kereskedelmét és stabilitását érinti. Ennek megfelelően az európai országok jelenléte is megnőtt a régióban. Például Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Hollandia hadihajókat küldött a Tajvani-szoroshoz a szabad hajózás biztosítására. Júliusban lépett hatályba Kína úgynevezett „etnikai egységről szóló törvénye”; e törvény egyik rendelkezése lehetővé teszi a kínai hatóságok számára, hogy akár külföldön is fellépjenek a rezsim kritikusai ellen – ezt a fejleményt az európai országok is rendkívül aggasztónak tartják, mivel alkalmazása nemcsak az emberi jogok, hanem a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését is jelentené. Beszéljünk egy kicsit Tajvan biztonsági helyzetéről. Donald Trump újraválasztása óta a magyar közbeszédben gyakran jelenik meg az az aggodalom, hogy kínai agresszió esetén az Egyesült Államok magára hagyná a szigetet, vagy kész lenne valamilyen üzletet kötni Kínával a tajvaniak rovására. Ön szerint az elmúlt években valóban bizonytalanabbá vált Tajvan helyzete? Az amerikai–tajvani kapcsolat egyedülálló és történelmi jelentőségű. Ennek egyik alapja a „Tajvanról szóló törvény” (Taiwan Relations Act), amely egy nagyon különleges helyzetet teremt azzal, hogy egy amerikai belföldi törvény kimondja: az amerikai kormány feladatai közé tartozik Tajvan védelmi képességeinek fenntartása és a Tajvani-szoroson átívelő béke biztosítása. Ezért Tajvan az amerikai Kongresszusban és a kormányban egyaránt határozott támogatást élvez mindkét politikai tábor részéről. Ez a hosszú távú partnerség sziklaszilárdnak nevezhető. Tajvanon az emberek bíznak abban, hogy a jó amerikai kapcsolatok a jövőben is fennmaradnak. Ráadásul az együttműködés nem korlátozódik a katonai kérdésekre. A kereskedelmi és ipari kapcsolatok is egyre szorosabbá válnak, amint azt láthatjuk abból is, hogy a TSMC folyamatosan bővíti félvezetőgyárát és települését Arizonában. Tajvan azonban nem akar kizárólag az amerikai támogatásra támaszkodni. Tajvan saját önvédelmi képességeit is erősíti, amelyben a tengeralattjárók, a vadászgépek és a rakétarendszerek alapvető szerepet játszanak. A régióban más országok is növelik katonai kiadásaikat, köztük a Fülöp-szigetek és Japán. Japán emellett egyre szorosabb katonai együttműködést alakít ki a Dél-Kínai-tenger országaival. Hogyan érinti Tajvant ez a felkészülés? Kína politikai és katonai terjeszkedése nemcsak Tajvanra, hanem a szomszédos országokra is fenyegetést jelent. Kína a Tajvani-szorosra, a Dél-kínai-tengerre és a Kelet-kínai-tengerre vonatkozóan is támaszt területi igényeket, ami komoly aggodalmakat vált ki Kelet-Ázsián kívüli országokban is, mivel a globális kereskedelem több mint 50%-a halad át évente ezeken a nyílt tengereken. Ez a fő oka annak, hogy ezek az országok egyre inkább az együttműködésre törekednek. Ez pedig közelebb hozta őket Tajvanhoz is, Tajvan stratégiai helyzete és Kínával kapcsolatos mélyreható ismeretei miatt. Tapasztalták-e, hogy a kínai diplomácia nyomást gyakorolt a képviseletre vagy magyar politikusokra azért, hogy akadályozzák a kétoldalú kapcsolatokat? Kína minden fronton nyomást próbál gyakorolni Tajvanra, valamint azokra az országokra is, amelyek Tajvannal együttműködnek. Ez világszerte bevett gyakorlat, és meglepő lenne, ha lenne bármilyen kivétel. Ugyanakkor egyre több ország erősíti az együttműködését Tajvannal, köszönhetően stratégiai elhelyezkedésünknek az Indiai-csendes-óceáni térség szívében, a globális kereskedelemben és a technológiai fejlődésben betöltött nélkülözhetetlen szerepünknek, valamint a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság iránti közös elkötelezettségünknek. Kérdezett: Zubor Zalán Címlapkép: Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda Source
Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
„Nem az az érdekes, hogy milyen társadalmi csoporthoz tartoztunk, hanem az, hogy milyen muníciót adtak át nekünk az életre” – vallja Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos. A Válasz Online-nak elárulja, szóba került-e vele kapcsolatban a miniszteri pozíció, hogyan fordította a társadalom peremére szorultak felé saját családjának sorsa, mi a véleménye Magyar Péter stílusáról és miért gondolja úgy, hogy az általa létrehozott Van Helyed-rendszer akkor tölti be funkcióját, ha mostani formájában megszűnik létezni.
The Times reported that Israel had planned to reinstall Mahmoud Ahmadinejad as Iran’s leader after the war.
Sokáig úgy gondolták a történészek, hogy a vészkorszakot túlélt magyarországi zsidóság felejteni akart és alig beszélt a vele történtekről – az amúgyis szórványos emlékezéseket pedig a berendezkedő kommunista diktatúra könyörtelenül egyneműsítette. Bódi Lóránt történész Sebre tett kézzel – Újrakezdés, emlékezet és populáris képzelet a vészkorszak után című monográfiája azonban jelentősen módosítja ezt a képet: már 1945-ben könyvek, lexikonszócikkek, riportok szóltak a történtekről, de még viccekben és házassági hirdetésekben is megjelent a holokauszt emlékezete. Az egykori rabok vagy hozzátartozóik pedig zarándokutakon keresték fel az egykori haláltáborokat, hogy elgyászolhassák szeretteiket. Recenzió.
Hosszú bírósági procedúra zárult le június végén az Átlátszó egyik adatigénylési pere ügyében. Megkaptuk ugyanis a Pest megyei kormányhivatal által 2024-2025-ben kiadott azon határozatokat, melyekben bírságot szabtak ki a gödi Samsung-gyár működése miatt. A kapott iratok szerint az elmúlt két évben többször is megbüntették a Samsung SDI Zrt.-t dolgozói veszélyeztetése, valamint munkaügyi vétségek miatt, a katasztrófavédelmi hatóság pedig közel egymillió forintos eljárási bírságot szabott ki a cégre. Az Átlátszó számára eddig megküldött dokumentumok alapján 2018 és 2025 között 61 alkalommal bírságolták meg a Samsung SDI Zrt.-t, és az eddig kiszabott büntetések összege 405 millió forint. „A Pest Vármegyei Kormányhivatal igazgatója nevében és megbízásából – a Fővárosi Törvényszék 117.Pf.632.061/2026/6. sz. ítéletében foglalt kötelezésnek eleget téve – mellékelten megküldöm a kért határozatokat” – olvasható abban a június 30-án kelt kormányhivatali levélben, mely egy január óta tartó adatigénylési perünkre tett végül pontot. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az év elején pert indítottunk a gödi akkugyárra az elmúlt 2 és fél évben kiszabott bírságos határozatok ügyében. Ezeknek a közérdekű dokumentumok kiadását ugyanis megtagadta számunkra a Pest megyei kormányhivatal, holott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is felszólította a szervezetet az adatkiadásra. A per során első-, majd a másodfokon is nekünk adott igazat a bíróság, és az általunk kért iratok megküldésére kötelezte a kormányhivatalt. Megírtuk azt is, hogy az ítélet kedvező fordulatot jelenthet egyéb, eddig eltitkolni kívánt dokumentumok ügyében: ugyanis más hatóságok is előszeretettel éltek a Pest megyei kormányhivatal módszerével, és iratbetekintési kérelem benyújtását javasolva tagadták meg az adatkiadást. Jogerősen pert nyertünk a gödi akkugyár bírságos határozatainak kiadása ügyében A kapott dokumentumok egyike szerint 2025-ben négy fő súlyos veszélyeztetése miatt 12,5 millió forintos bírságot szabtak ki a gödi gyárra. A büntető határozat leírja, hogy foglalkoztatási betegség gyanúja miatt került sor hatósági ellenőrzésre, melynek során kiderült: több dolgozó megfelelő képzettség és jogosultság nélkül kezelt veszélyes emelőgépeket, amivel súlyos és közvetlen veszélyeztetést okozott a cég – ami a munkavédelmi jogsértést váratlan munkaerő-változásokkal és létszámcsökkenéssel indokolta. Ezen kívül azonban sérült és hiányos vágógépet is találtak az ellenőrök, és megállapították, hogy a kémiai kockázatkezelést sem végezték el teljes körűen a gödi üzemben. Részlet a 2025. szeptember 16-án kiadott munkavédelmi bírsághatározatból. A kormányhivatal megküldött egy másik, 2025-ös munkavédelmi bírságról szóló határozatot is, mely 66 fő súlyos és közvetlen veszélyeztetése miatt szabott ki 100 millió forintos bírságot. Ezt a dokumentumot azonban az Átlátszó már megszerezte, és egy korábbi cikkünkben ennek alapján megírtuk: a Samsung SDI Zrt. nem végeztette el a rákkeltő nehézfémeknek kitett dolgozók éves kötelező biológiai monitoring vizsgálatát, és számos egyéb munkavédelmi vétséget is elkövetett. Százmilliós bírságot kapott a gödi akkugyár dolgozói súlyos veszélyeztetése miatt A kapott dokumentumok közt két 2024-ben kiadott munkaügyi bírság – egy 800 ezer forintos büntetés és egy 950 ezer forintos bírság – is szerepelt. A határozatok szerint két, munkaviszonyát megszüntető dolgozóval szemben a cég nem rendezte időben az elszámolást, azaz a munkavállalóknak nem fizette ki a bérüket, és a munkaügyi papírjaikat sem küldte meg részükre. Megakadályozták a tűzvédelmi ellenőrzést A katasztrófavédelmi hatóság is megbüntette 2024-ben a Samsung SDI-t, 900 ezer forintos eljárási bírságot szabva ki akkor a cégre. Ugyanis a második gödi akkugyár új épületeinek tűzvédelmi célellenőrzésére érkező szakembereket az előre megbeszélt időpontban nem engedték be a gyár épületébe. A cég arra hivatkozott, hogy a nyílászárók ki- és becsukása olyan változást idézett volna elő a páratartalomban és a hőmérsékletben, ami a gyártáshoz használt termékek selejtezésével járt volna, s ez anyagi kárt okozott volna a Samsung SDI Zrt.-nek. A hatóság az indoklást nem fogadta el, mert mint írták, a munkatérbe a belépés zsiliprendszeren át történik, ami a páratartalom és hőmérséklet állandóságát biztosítja. Megjegyezték azt is, hogy amennyiben gyártás folyt a munkatérben, az ellenőrzés nem járt volna nagyobb kockázattal, mint a dolgozók által végzett gyártási tevékenység. A bírság összegének megállapításakor figyelembe vették, hogy a cég maga javasolta a hatósági ellenőrzés időpontjául 2023. december 27-i napot, majd mégsem tette lehetővé ezen a napon a tűzvédelmi ellenőrzést. Részlet a határozatból A korábban és most az Átlátszó számára megküldött közérdekű dokumentumok alapján a Göd-ÉRT Egyesület összesítése szerint 2018 és 2025 között 61 alkalommal bírságolták meg a Samsung SDI Zrt.-t, és az eddig kiszabott büntetések összege 405 279 000 forint. Az viszont korántsem biztos, hogy a gödi akkugyárra kirótt, összes bírságos határozatot ismerjük. Volt olyan büntető határozat ugyanis, ami hivatkozott a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában szereplő, korábban kiszabott bírságokra – ezekről tehát csak véletlenül szereztünk információt, és ennek nyomán tudtuk kikérni az illetékes hatóságtól az iratokat. A közigazgatási szankciók nyilvántartását végző Lechner Tudásközponttól azonban hiába kértük ki közadatként egy másik cég esetében a nyilvántartásban szereplő határozatokat: válaszukban ugyanis azt írták, hogy ezek nem közérdekű dokumentumok. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy ma Magyarországon a nyilvánosság számára nem megismerhetők az egyes cégekre kirótt bírságok. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) ugyan elvileg adatot szolgáltat az egyes környezethasználókra kirótt bírságokról is, valójában viszont a legtöbb esetben ide sincsenek feltöltve a környezetvédelmi mulasztások miatt kiszabott büntető határozatok. Ráadásul a katasztrófavédelmi vétségekről még csak elvileg sem kell a nyilvánosságot tájékoztatni – holott az akkuipar hazai térnyerése miatt több tucat veszélyes akkuipari üzem működik országszerte, sok esetben szabálytalanul. Mindenesetre a Samsung-gyárra 2025 decemberét követően kiadott büntető határozatok ügyében újabb közadatigénylést nyújtottunk be a Pest megyei kormányhivatalnak. A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Bodnár Zsuzsa Címlapkép: Átlátszó montázs Source
„E nyíltan totalitárius kísérlet utóvédje egy demokratikus rendszerben a legjobb akarattal sem töltheti be az ellenzék szerepét. Saját önmeghatározásuk szerint az ország jelenleg idegen uralom alatt áll. Tulajdonképpen illegalitásba kellene vonulniuk. Nem esne nehezükre, a legalitást eddig is elég rugalmasan kezelték”– írja Lányi András a Fideszről, amelynek képviselői a 17. Alaptörvény-módosítás után épp fekete ruhában temetik a magyar demokráciát, élükön a foci vb-re azért elutazó Orbán Viktorral. Esszé.