Updating feed…
PÍTCAST PRO
Auto-updated by the FWS • Last update: 2026. 09. 17. 22:47
A lakosság érzékelte a földmozgást, de károkról nem érkezett bejelentés.
Hosszú idő után ismét a Kossuth rádióban adott interjút a Partizán alapítója, ahol beszélt a jelenlegi politikai helyzetről, a médiaviszonyokról és a közéletről.
Nagy a tülekedés az igazgatói posztokért, a Madách vezetésére 7, az Újszínházéra 16 pályázó van. Az új kulturális kormányzat által sokat emlegetett transzparenciából egyelőre kevés látszik a kiválasztási folyamatban. Összeszedtük az eddig nyilvánosságra került aspiránsokat.
A miniszterelnök szerint erre a NAV a garancia.
The artist, an enfant terrible of the 1990s, has embraced a quieter, more enigmatic style. Just don’t ask her what it all means.
A Transparency International Magyarország különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést a nyáron.
A CitizenGO posztjának megjelenése óta a család számtalan üzenetet kapott, ezért az egyik apa hosszú posztban cáfolta, hogy ilyet tettek volna, és börtönben lennének emiatt.
A szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében indítványozták Jellinek és Szivek letartóztatását a Volánbusz-ügyben.
Témáink: Bezárták, kinyitják a Terror Háza Múzeumot. Miért nincsenek rács mögött a Fidesz politikusai? Iványi Gábor börtönben járt. Bayer Zsolt tüntetést szervez. Orbán Viktor és a Békemenet.
Európai díjat nyert az a nemzetközi cikksorozat, amelyben ötven szerkesztőség közösen tárta fel, hogy az eltiltott, vagy akár bűncselekményért elítélt orvosok hogyan praktizálnak tovább külföldi országokban. A nemzetközi oknyomozó projekt magyarországi partnere az Átlátszó volt. Hatodik éve díjazza a legjobb, nemzetközi együttműködés keretében készült európai oknyomozó riportokat az IJ4EU európai uniós újságíró-szervezet. Azokat az anyagokat keresik, amelyek valamilyen kézzelfogható hatással jártak, legyen az egy konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás megindítása, vagy akár egy jogszabály megváltoztatása. Az IJ4EU Impact Award felhívására idén 89 pályamű érkezett, és nagyon erős tíz várományos közül választotta ki végül a három nyertest a zsűri. A díjakat az IJ4EU éves konferenciáján, szeptember 17-én adták át Budapesten. A díjazottak listája: Bad Practice by a consortium of 50 media outlets led by OCCRP, VG, and The Times Factories on the run: Inside the global trade that moves PFAS downstream by Gianluca Liva, Marta Frigerio, Anna Violato, Filippo Tommasoli, Thomas Goorden, and Varrun Sukhraj The Forever Lobbying Project by a consortium of 29 media partners across 16 countries, coordinated by Le Monde Különdíj: Killing for the Photo: Story behind the only Photographs of an Execution in the Yugoslav Wars by Barbara Matejčić in collaboration with Natalija Jovanović and Ruben Brugnera, published by BIRN (Serbia) and Novosti (Croatia). Visszaélések és eltiltott orvosok 2025. október 2-án orvosi visszaélésekről és eltiltott, mégis praktizáló orvosokról adtunk hírt több európai lapban. Azon a napon publikáltuk az 50 szerkesztőség együttműködésében készült cikksorozatot, amelyben azt kutattuk, lehetséges-e, hogy orvosok felfüggesztésük és eltiltásuk után is legálisan praktizáljanak tovább más országokban. Kutatásunk során 46 ország adataiból 2,5 millió sorból álló adatbázist hoztunk létre, amelyben legalább 100 olyan orvost találtunk – köztük négy magyart is –, akikről teljes bizonyossággal állítható volt, hogy felfüggesztették vagy eltiltották őket, egy másik országban viszont érvényes működési engedéllyel rendelkeztek. Megrázó és megdöbbentő esetek kerültek így napvilágra: találtunk román ortopéd traumatológust, aki saját szexuális kielégülése érdekében 277 alkalommal adott végbélen át gyógyszereket pácienseinek. Egy spanyol plasztikai sebész implantátumot ültetett be egy páciens mellébe, annak akarata ellenére, és különböző testrészeit csókolgatta. Egy magyar orvos évekig úgy végzett műtéteket, hogy titkolta fertőző betegségét, az alkalmassági vizsgálatokon pedig valaki másnak a vérmintáját adta le; tettének súlyossága és nagyszámú betegének veszélyeztetése miatt nemcsak eltiltották a működéstől, hanem felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték. Mindhárom eset az Egyesült Királyságban történt, az eltiltott orvos pedig mindegyik esetben hazatért a saját országába, és tovább praktizált. Rendszerhiba – Akit orvosként eltiltanak egy országban, csak továbbáll, és praktizálhat egy másikban Korlátozott nyilvánosság A konkrét esetek feltárása mellett vizsgáltuk az európai és a hazai szabályozási környezetet, valamint az adatok elérhetőségét is. Hónapokig tartó kutatómunka után megállapítottuk, hogy Magyarországon a nyilvánosság lényegében semmit sem tudhat az eltiltott, felfüggesztett vagy etikai vétség miatt megbüntetett orvosokról, mert nem nyilvánosak ezek az adatok. Arról sem találtunk és nem is kaptunk pontos információt az illetékes szervezetektől, hogy a külföldön lefolytatott eljárások eredményét hogyan kell figyelembe venni, és egyáltalán van-e olyan gyakorlat, hogy ezeket a magyar hatóságok etikai vagy más eljárásban értékelnék. A legtöbb országban Magyarországhoz hasonlóan korlátozott az adatok nyilvánossága, azonban Hollandiában, Dániában, Írországban, az Egyesült Királyságban, Svájcban, Norvégiában és Litvániában nyilvánosak a felfüggesztett vagy eltiltott orvosok adatai. Közérdekű adatkérések révén pedig további országokban, Finnországban, Svédországban, Szerbiában, Szlovákiában és Észak-Macedóniában is sikerült információkhoz jutniuk a projektben dolgozó újságíróknak. Ki sem nyitják az orvosi visszaélésekről kapott nemzetközi riasztásokat a hatóságok Volt eredménye Nemzetközi cikksorozatunk hatására több országban is eljárások indultak: Norvégia, az Egyesült Királyság, Írország, Ciprus, Németország, Moldova, Izland és Spanyolország több eltiltott orvos ügyében is vizsgálatot indított. Mindeddig közel száz elindult vizsgálatról, és legalább 27 olyan orvosról tudunk, akiket ezt követően fel is mentettek vagy eltiltottak a szakma gyakorlásától. Moldovában a megjelent cikkek után a parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében azok, akik gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjai vagy elítéltjei, nem dolgozhatnak tovább gyermekekkel. Litvániában pedig az egészségügyi minisztérium által beterjesztett törvényjavaslat szerint nem kaphatnak majd működési engedélyt azok az orvosok, akiket egy másik uniós országban eltiltottak vagy felfüggesztettek. Eredményt hozott az orvosi visszaéléseket feltáró nemzetközi cikksorozat Örülünk a díjnak, és gratulálunk a másik két nyertes projektnek! Fülöp Orsolya A nemzetközi tényfeltáró munkát az OCCRP, a brit The Times és a norvég VG vezette és koordinálta. Együttműködő partnerek: Shteg (Albánia), Hetq (Örményország), Der Standard (Ausztria), Belarusian Investigative Center (Belarusz), De Tijd (Belgium), CIN (Bosznia & Hercegovina), BIRD (Bulgária), Investigative Journalism Bureau at the University of Toronto (Kanada), Oštro (Horvátország), CIReN (Ciprus), investigace.cz (Csehország), Berlingske (Dánia), Eesti Ekspress (Észtország), Yle (Finnország), Le Monde (Franciaország), paper trail media (Németország), ZDF (Németország), DER SPIEGEL (Németország), Inside Story (Görögország), Átlátszó (Magyarország), Heimildin (Izland), Irish Times (Írország), L’Espresso (Olaszország), Preportr (Koszovó), Re:Baltica (Lettország), 15min (Litvánia), REPORTER – reporter.lu (Luxemburg), AmphoraMedia (Málta), RISE Moldova (Moldova), MANS (Montenegro), Follow The Money (Hollandia), Investico (Hollandia), IRL (Észak-Macedónia), Fundacja Reporterów (Lengyelország), Expresso (Portugália), Public Record (Románia), iStories (Oroszország), KRIK (Szerbia), Investigative Center of Jan Kuciak (Szlovákia), Oštro (Szlovénia), InfoLibre (Spanyolország), SVT (Svédország), Tamedia (Svájc), DW (Törökország), Slidstvo (Ukrajna), Howard Center (University of Maryland, USA), Kaiser Health News (USA). Source
A fegyver nem sült el, de egy ember megsérült.
A focista azt írta a levélben, hogy azért indokolt neki diplomata-útlevelet adni, mert a magyar válogatott csapatkapitányaként időnként sportdiplomáciai feladatokat lát el.
A volt külügyminisztert a nemzetbiztonsági bizottság hallgatná meg, egy-két héten belül már köteles lesz megjelenni.
Mi kell a magyar megbékéléshez? Nem elhallgatni, hanem megérteni és csillapítani az indulatokat. Írástudók feladata!
A kötelező hozzájárulás ellen lázadnak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tagjai.
Több képviselő annak ellenére meg szerette volna akadályozni a Pécsi Hírek visszatérését, hogy az önkormányzatnak nem kerül pénzbe a megjelenés.
Szeptember végére körülbelül 3,5 milliárd forint marad a főváros számláján.
Bár milliárdok érkeztek a napokban Budapest számlájára, ezekből az önkormányzatnak főként a tartozásait kell rendeznie.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy a Trump-adminisztráció végül egyiküket sem fogja a kanyaróvírus áldozataként azonosítani, letagadva magát a járvány létét is.
Az érintett, aki egyébként a fideszes polgármester felesége, továbbra is az intézményben dolgozik óvodapedagógusként.
Interjú Cserhalmi Györggyel, Tompa Andreával, Petrányi Viktóriával, Bogyay Katalinnal. Riport Kijevből és Kínából. Keresse a friss Magyar Hangot, ezúttal Budai Hang mellékletünkkel!
A Törökmezői Kis-Állatparkba szállították, ahol hamarosan csatlakozhat a többi ormányos medvéhez.
A Honvédkórház is új igazgatókat kap az Országos Kórházi Főigazgatóság döntése szerint.
Minden jelenlegi és olyan egykori képviselőre, miniszterelnökre, miniszterre, államtitkárra is ki fog terjedni az ellenőrzés, akinek az elmúlt 5 évben szűnt meg a megbízatása.
Két hónappal a választás előtt Gulyás Gergely is jóváhagyott egy támogatást a cégnek.
Legyen ott személyesen a műsor felvételén, majd kérdezzen is a szereplőktől! Akiket biztosan láthat: Csintalan Sándor, Dévényi István, Egri Viktor, Lánczi Richárd és Reichert János
Az akkori kormányülésekről készült összefoglalók tetemes részét az egészségügy reformjairól, költségvetési kérdésekről szóló előterjesztések és jelentések teszik ki.
Szerintük a volt főügyész alap nélkül vádaskodott a csütörtökön nyilvánosságra került lemondó nyilatkozatában.
A gyermekvédelmi törvénycsomag benyújtása előtt valószínűleg a Tisza is tisztában volt azzal, hogy a Fidesz minden igyekezete ellenére nagyságrendekkel csökkent a magyarok homofób hajlama az elmúlt időszakban. Többek között erről beszélt Szabó Andrea politológus és Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvezetője a Telex stúdiójában.
Harminc napra kerültek letartóztatásba, egy harmadik gyanúsított ügyében szintén ma döntenek.
Oly sokan mondogatják, hogy az Orbán Viktorhoz köthető 16 év legfőbb felelőseit legalább előzetesben szeretnék látni, és nem az Adriai-tenger üdülőhelyein sörözgetve. Arra gondoltam, én leültetem a NER főszereplőit.
A one-woman show about the perils of authoritarianism draws on a memoir by the Hungarian-American writer Kati Marton. Under Viktor Orban’s government, it might not have happened.
Többször is írtunk arról, hogy a központosított informatikai közbeszerzésekért felelős állami szerv, a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) olyan tendereket folytatott le, amelyek kapcsán felmerült a túlárazás és a kartellezés gyanúja. Tanács Zoltán, a TISZA-kormány tudományos és technológiai minisztere ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a DKÜ beszerzéseit, és átalakítják a közbeszerzési gyakorlatot. Most viszont egy olyan eljárásban hirdetett eredményt a DKÜ, amely látszólag ugyanolyan, mint a korábbi problémás tenderek, ráadásul két NER-cég is a nyertesek közé került. Megkérdeztük a Tudományos és Technológiai Minisztériumot (TTM), hogy mi történt. A Digitális Kormányzati Ügynökség még 2025 februárjában írt ki közbeszerzési eljárást megjelenítő eszközök beszerzésére. A végleges ajánlattételi határidő 2025. augusztus 4. volt, a bírálati összegzést viszont csak idén szeptember elsején töltötték fel az EKR-be. Eszerint a különböző projektorokra, interaktív megjelenítőkre, kijelzőkre, videofalakra stb. vonatkozó, összesen nettó 50 milliárd forint értékű keretmegállapodást hét konzorciummal kötik meg. A konzorciumokban összesen 43 vállalkozás szerepel, a konzorciumvezető cégek pedig a következők: Bravogroup Rendszerház Kft., ETIAM Kft., Delta Technologies Zrt., IMG Solution Zrt., Euro-Profil Rendszerház Kft., 4iG Informatikai Zrt. és Visual Europe Zrt. Utóbbi kettő köztudottan NER-cég: a 4iG Jászai Gellért, míg a Visual Europe Balásy Gyula érdekeltsége. Az eljárást egyetlen részben írták ki, és az ajánlattevőknek valamennyi termékcsoportra, tartozékra és kapcsolódó szolgáltatásra ajánlatot kellett adniuk. Mivel a terméklista a projektoroktól és az interaktív kijelzőktől a videófalakon át a videokonferencia-rendszerekig terjed, egy kisebb vagy specializált AV/IT-vállalkozás önállóan aligha tudott megfelelni a teljes követelményrendszernek, még akkor sem, ha saját szakterületén versenyképesebb lenne. Így jellemzően csak valamelyik nagy konzorcium résztvevőjeként kerülhetett be a rendszerbe. A DKÜ a keretszámot ezúttal is 8-ban határozta meg. Összesen 11 ajánlat érkezett, ebből négyet érvénytelennek nyilvánítottak. Így az érvényes ajánlatot adó 7 konzorcium mind bekerült a keretmegállapodásba. Rengeteget bukhatnak az állami intézmények a központosított informatikai közbeszerzésekkel Ahogy arra korábban többször rámutattunk, a DKÜ minden keretközbeszerzésnél meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni. Ez a keretszám a DKÜ tenderei esetében 1 és 10 közötti sávban mozog, de a leginkább jellemző az, hogy 5 vagy 8 céggel szerződnek. Azoknak, akik szeretnének valamilyen informatikai terméket szállítani az államnak, mindenképpen meg kell szerezniük egy helyet a keretben, különben a következő 2-4 évre kiszorulnak az állami informatikai piacról. A szűkös keretszám meghatározása pedig jellemzően azt eredményezi, hogy a piaci szereplők igyekeznek konzorciumokba tömörülni, hiszen ebben az esetben a több céget magában foglaló konzorcium is csak egy helyet visz el, így többen is odaférhetnek a „fazékhoz”. És hogy ezzel mi a gond? A több helyről érkező, egybehangzó információk alapján a fő problémát a piaci szereplők látszólagos összehangolt magatartása jelenti: az ajánlattevők ugyanis nagy valószínűséggel előre egyeztetik az indulás feltételeit. Erre a következők utaltak: az általunk korábban vizsgált 46 korábbi keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám (ezeket a tendereket citromsárga színnel jelöltük a táblázatban). 21 esetben pontosan ugyanannyi ajánlatot adtak be, mint a keretszám. Forrás: ekr.gov.hu/Átlátszó gyűjtés Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy olyan keretközbeszerzések esetében, ahol egyes konzorciumokban akár 10 cég is szerepelt, és összességében akár 50 cég lett szerződő fél, hajszálpontosan annyi csapatba rendeződtek a szereplők, mint ahány hely volt? És ráadásul mindezt ennyi alkalommal. Véleményünk szerint erre – háttéregyeztetések nélkül – matematikailag szinte nulla az esély. És bár eredeti cikkünk óta eltelt 2 év, ez a „modell” azóta is működik, lásd a témában írt tavaszi cikkünket és a mostani eljárást. Fellépést, változtatásokat ígértek A HVG májusban írt arról, hogy Tanács Zoltán miniszter a kinevezése előtti meghallgatásán arról beszélt, a kormányzati informatika sok problémával terhelt, ebből az egyik a közbeszerzések rendszere. „Tanács szerint több mint 3000 milliárd forint folyt keresztül ezen a területen, és ha ez a pénz jól hasznosult volna, Magyarország jóval előrébb tarthatna. Szerinte ezek a közbeszerzések korrupcióval terheltek voltak, és óriási károkat okoztak. Kitért arra is, hogy egy tényfeltáró cikk (az Átlátszó cikke – a szerk.) szerint 46-ból 28 keretszerződésnél felmerül az összejátszás és a versenykorlátozás, ez 1200 milliárd forintos összeget érintett”. Az általunk bemutatott DKÜ-s tenderek felülvizsgálatát ígéri Tanács Zoltán miniszter Tanács egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy át akarják alakítani a közbeszerzési gyakorlatot. A több éves keretmegállapodásoknál ugyanis szerinte nem lehet reális árat adni, hiszen nem lehet előre tudni, hogy 4 év múlva mennyibe kerül majd egy laptop vagy egy processzor. Ilyenkor a beszállító a kockázatok miatt eleve kétszeres-háromszoros árat mond – mutatott rá. Tanács emellett azt is kiemelte, hogy a beszerzéseket gyorsítani is kell. Ő ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy az ötlettől a tényleges beszerzésig kilenc-tizenkét hónap teljen el. „Úgy fogalmazott, ma előfordulhat, hogy az állam a piaci ár háromszorosáért vesz laptopot, amely csak hónapokkal később érkezik meg. A megoldást részben abban látja, hogy a kereteket vissza kell adni az intézményeknek, és nem szabad minden beszerzést központosítani” – írta a HVG. Ezzel milliárdokat lehetne megspórolni az államnak. Felmerül az összejátszás gyanúja annál a 390 milliárdos tendernél, amit az Integritás Hatóság nem vizsgálhatott Nem volt már ráhatásuk Ehhez képest megjelent a cikk elején említett, megjelenítő eszközök beszerzésére vonatkozó tender eredménye, amely látszólag minden ígérettel szembemegy. Megkerestük ezért a Tudományos és Technológiai Minisztériumot, hogy megtudjuk: felülvizsgálta-e Tanács Zoltán vagy a minisztérium/kormány az érintett eljárást? Általánosságban folyamatban vannak-e az ígért vizsgálatok a DKÜ-nél? Ha igen, van olyan, ahol eredmény is született? Ha igen, mivel zárult a vizsgálat? Várható-e, hogy ebben az eljárásban megkötik a szerződést a nyertes cégekkel? Ha igen, ki és milyen szakmai indokok alapján hagyja ezt jóvá? Hogyan egyeztethető össze ez a konstrukció a kisebb informatikai és AV-cégek piacra jutásának ígéretével? Tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását? A 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása kiterjed erre a keretszerződésre is? A minisztériumtól a következő válaszokat kaptuk: „A megkereséssel érintett keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje a tavalyi évben lejárt, az ajánlati kötöttség mind az Ajánlatkérő, mind pedig az ajánlattevők számára beállt, erre tekintettel a közbeszerzési dokumentumok felülvizsgálatára és esetleges módosítására a TISZA-kormány hivatalba lépése után nem volt már jogszerű lehetőség, a minisztérium az eljárás lezárásához szükséges hozzájárulását az eljárást lefolytató DKÜ Zrt. részére megadta. Fontos rögzíteni, hogy a központosított közbeszerzési eljárás eredményeként ebben az eljárásban egy keretmegállapodás megkötésére kerül sor, amely sem a központi beszerző szervként szerződő DKÜ Zrt., sem pedig a jelenleg hatályos 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti érintett szervezetek számára nem keletkeztet konkrét beszerzési kötelezettséget.” (Vagyis nem biztos, hogy sor kerül egyedi lehívásra.) Így folynak el a közpénzmilliárdok a központosított közbeszerzéseken keresztül „A DKÜ szerződési portfolióját folyamatosan vizsgáljuk, és az egész cég hosszútávú szerepével kapcsolatban is folyamatosak az egyeztetések. Az alapvető cél, hogy a DKÜ egy horizontális informatikai standardokat képviselő intézmény legyen, megőrizve a beszerzési koordinációs szerepét minden olyan eszközcsoportban, ahol annak értelme van és nem piactorzító hatású. Ahogy az a megkeresésben is hivatkozásra került, a keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban az összegezés 2026.09.01. napján került megküldése az EKR-en keresztül. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján nem áll fenn olyan körülmény, ami a keretmegállapodás megkötése alóli mentesülést lehetővé tenné, így az Ajánlatkérő köteles eleget tenni a törvényben foglalt kötelezettségének. Amennyiben megkötésre kerül a keretmegállapodás, úgy azt a DKÜ jelenlegi vezérigazgatója fogja aláírni a DKÜ Zrt. részéről. A tulajdonosi joggyakorló TTM ezt a döntést a Kbt. rendelkezéseire is tekintettel direktben nem bírálhatja felül, de folyamatosan vizsgáljuk mind a korábbi, mind a jelenlegi vezetői döntéseket átláthatósági és integritási szempontok alapján is.” (Egy hasonló szituációba egyébként Vitézy minisztériuma is belekerült, ott ezt a lépést tették): 1,2 milliárdos szerződést húzott ki Tiborczék cégének zsebéből Vitézy minisztériuma A TTM szerint a kiírás jellege önmagában nem zárta ki kisebb cégek indulását, „legfeljebb az a körülmény hátráltatta azt, hogy a közbeszerzés tárgyából adódóan az eszközcsoportok szétválasztása a teljesítés során okozhatott volna funkcionális problémákat: aki ismeri az AV piacot, annak nyilvánvaló, hogy a fő konferenciaeszközök, szoftverek és licenszek, valamint a kapcsolódó „kis” eszközök, kábelek, fejegységek, asztali konzolok, mikrofonok, vezérlőegységek, kiegészítő kamerák stb. beszerzése azért történik csomagban, mert így a telepítés és karbantartás nagyban egyszerűsödik és elkerülhető, hogy más eszközökkel és szoftverekkel inkompatibilis termékeket vegyen egy-egy intézmény. A csomag tipikus ára (45-55 M Ft) egyébként egy közepes méretű kereskedő cégnek már nem okozhat önmagában problémát, de a közbeszerzési eljárás komplexitása igen. A TTM – összhangban Magyarország európai uniós kötelezettségeivel – fontos szempontnak tartja a KKV-k lehetőségeinek bővítését, tehát kiemelten kezeljük majd azt a keretmegállapodások és egyedi döntések körében is. Fontos kiemelni, hogy a megkereséssel érintett eljárás tekintetében a keretmegállapodás megkötése esetén európai uniós forrásból megvalósítani tervezett közbeszerzések nem kerülhetnek megvalósításra belőle.” Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a tényleges lehívások, a termékváltások és az alkalmazott árak nyilvánosságának biztosítását, a minisztérium a következőket írta: „a keretmegállapodás megkötését követően a DKÜ Zrt. által működtetett központosított közbeszerzési rendszerben (Integrált DKÜ Portál Rendszer) a megkötött keretmegállapodás – ideértve az annak megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumait is –, valamint annak mellékletei közzétételre kerülnek (…), így az IDPR-ben ezen adatok és dokumentumok felhasználói regisztrációt követően elérhetőek lesznek, ahogy jelenleg is elérhetők valamennyi megkötött keretmegállapodás tekintetében. A keretmegállapodás alapján megvalósított konkrét közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettség teljesítéséért a Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján az adott közbeszerzést megvalósító érintett szervezet a felelős, így azok EKR-ben történő, utólagos rögzítéséért is, összhangban 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal. A központi beszerző szerv és a minisztérium is elkötelezett azt illetően, hogy a központosított közbeszerzési rendszerekben megvalósított közbeszerzések adatai egységes struktúra szerint, kereshetően és publikusan elérhetőek legyenek.” Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án. MTI/Hegedüs Róbert A 4iG állami szerződéseivel kapcsolatos átvilágítással kapcsolatban a minisztérium azt írta, „a 4iG állami szerződéseinek bejelentett átvilágítása alapvetően néhány nagy értékű szolgáltatási szerződésre, kölcsönszerződésre, állami hitelgaranciára és a kapcsolódó tőkeviszonyokat befolyásoló megállapodásokra koncentrál. Figyelemmel az 1. kérdés kapcsán már ismertetett azon körülményre, hogy az érintett központosított közbeszerzési eljárás eredményeként keretmegállapodás kerül megkötésre, amely alapján az érintett szervezetek a Kbt. szerinti konkrét közbeszerzések eredményeként (közvetlen megrendelés vagy versenyújranyitás) kötnek majd egyedi szerződéseket, így magát a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást jelenleg nem vizsgálja semmilyen folyó átvilágítás.” Volt államtitkár szavai erősítik a gyanút Hogy az állami informatikai beszerzésekkel kapcsolatban felmerül a korrupciógyanú, arról legutóbb Vályi-Nagy Vilmos beszélt a napokban. A második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkár a Partizánnak adott interjújában többek között azt mondta, egyes piaci szereplők mondták meg az állami intézménynek, hogy „márpedig te ezt fogod fejleszteni, ezt a megoldást fogod választani, neked nincs beleszólásod.” Vagyis nem a valós igények, hanem egyes cégek érdekei alapján írták ki a tendereket. A Partizán interjúja Vályi-Nagy Vilmossal Szerinte általánossá vált az is, hogy a magyar állam közbeszerzési terveit egy-egy szereplő mindenkinél korábban megismerhette, és az ő koordinációjával zajlott a piac megszervezése. „Minden területnek megvolt a maga gazdája és ura.” Úgy fogalmazott, „mindig volt egy megmondó ember – nagyjából ’16-’17 környékétől – aki kezébe vette a piacot, és azt mondta, hogy te bekerülhetsz ebbe a keretmegállapodás, te a konzorciumvezető leszel, te meg takarodjál innen”. A legnagyobb szereplő ezen a területen a 4iG lett. Vályi-Nagy Vilmos szerint több állami intézmény és informatikai cég is azt állította, hogy minden közbeszerzési terv először a 4iG-hoz került. A cégcsoport munkatársai „úgy jártak be az intézményvezetőkhöz, mintha hazamennének”. Ők már hónapokkal a kiírás előtt láthatták a pályázatokat. Vályi szerint a keretmegállapodások esetében a 4iG mondta meg, hogy például egy notebook- vagy szerverbeszerzésnél ki indulhat konzorciumvezetőként, akik aztán eldönthették, kik lesznek a tagok. Ebben azonban vétójoga volt a 4iG-nek. „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni” – fogalmazott. A túlárazásokra pedig a volt államtitkár hozott egy konkrét példát is. Idén márciusban a NAV laptopokat vásárolt. A hozzá eljutott adatok szerint a beszerzési érték 1,1 milliárd, míg a nyertes ajánlat 1,88 milliárd forint volt. Így a profit a 700 millió forintot is meghaladta. Szerinte nagyjából féláron lett volna reális ez a beszerzés, vagyis a NAV dupla áron jutott hozzá a termékekhez. Egy évben több tucat ilyen beszerzés van az informatikában, így ki lehet számolni, hogy mekkora kár érte és éri a magyar államot – tette hozzá. Az interjú megjelenését követően Jászai Gellért és a 4iG Csoport bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmos ellen a „hazugságokra és minden alapot nélkülöző vádakra épülő interjú” miatt. 82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben Katus Eszter Nyitókép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter beszédet mond a budapesti Millenárison 2026. június 25-én. Fotó: MTI/Purger Tamás Source
77 éves korában meghalt Deák Bill Gyula. A hírt a zenész közösségi oldalán jelentették be, hozzátéve, hogy „egy sikeresnek mondott műtét” után, váratlanul halt meg az énekes. Elődlapunk, a Heti Válasz 2008. május 8-i számában Stumpf András kollégánk készített interjút Deák Bill Gyulával, Hatvan csapás című lemezének megjelenésekor. Az énekesre ennek újraközlésével emlékezünk.
Ezúttal négy jelöltet hallgattak meg a bizottságban. Polyák Gábor szerint a mesterséges intelligencia által előállított tartalmak szabályozásában is van dolga a hatóságnak.
You must be logged into the site to view this content.
A Fidesz politikai-gazdasági közösségének fennmaradása szempontjából az egyik legnagyobb baklövésnek bizonyulhat a kekvák létrehozása. A felsőoktatási intézmények és állami cégek mellett az előző kormány alatt politikai szempontból fontos, korábban magánkézben levő intézményeket is kekvásítottak, ez vezetett a kormányváltás után például a Mandiner bezárásához. Összeszedtük és interaktív formában böngészhetővé tettük, milyen vagyonelemeket vesz át az új kormány a nem egyetemi kekváktól. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere 2021-ben kapott egységes törvényi keretet, és a következő öt évben az Orbán-kormány utolsó ciklusának egyik legvitatottabb intézményévé vált. A kekva-rendszer – azon belül az egyetemek alapítványosítása – a költségvetésnek is többletkiadást okozott, miután az Európai Unió megtiltotta új jogi kötelezettségvállalások megkötését a kekvákkal és az általuk fenntartott szervezetekkel, így az érintett egyetemek új Erasmus+ támogatásokhoz sem férhettek hozzá. Ennek pótlására a kormány saját forrásból finanszírozott ösztöndíjprogramot indított. Az intézményi hálózat mellett nagy értékű ingatlanok, földterületek és részvénycsomagok is az alapítványokhoz kerültek. Bár az alapítványok jelentős részét az állam hozta létre és látta el vagyonnal, több esetben az alapítói jogok teljes körét a kuratóriumokra ruházták. Az alapítványi működés miatt a kezelt intézmények pénzügyei kevésbé voltak átláthatók, mint közvetlen állami tulajdonban. A kuratóriumok élére jelentős részben a Fideszhez vagy az Orbán-kormányhoz kötődő politikusok és más közéleti szereplők kerültek: Lázár János például a Mezőhegyesi Ménesbirtokot birtokló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, Demeter Szilárd pedig a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz A meglévő állami vagyon alapítványosítása mellett a rendszerbe magánalapítványi előzményű szervezetek is bekerültek, köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. Ezek kekvásítása azonban utólag ajándéknak bizonyult a Fidesztől a Tisza Párt számára, hiszen magánalapítványként aligha nyúlhattak volna hozzájuk. Azután viszont, hogy bekerültek a kekva-törvény hatálya alá, az új vezetés kétharmados törvénymódosítással állami kézbe vehette az intézményi és ingatlanvagyonukat. Az áprilisi választások után az új parlament megszavazta a kekva-rendszer fokozatos megszüntetését. A felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítványok 2026 nyarán megszűntek, az egyetemeket fenntartó kekvák megszüntetésének törvényi határideje viszont 2027. augusztus 1. A nem egyetemi alapítványok megszüntetése révén a nyár végére több mint 1000 milliárd forintnyi vagyon került vissza közvetlenül a magyar állam tulajdonába. Ezen az oldalon összeszedtük és interaktív formában böngészhetővé tettük, milyen vagyonelemek voltak a nem egyetemi kekváknál, és az új kormány melyik szervezetei felelnek majd értük. Ahogy az összesítésből is látszik, az egyik legnagyobb értékű, állami tulajdonba került vagyonegyüttes a Mathias Corvinus Collegium Alapítványé: ha csak az alapítvány vagyonának ellenőrizhető értékét nézzük, akkor is 784,01 milliárd forintnyi vagyon került az államhoz. Az alapítvány teljes vagyonának értéke azonban ennél nagyobb lehet, mivel a céges részesedések és pénzeszközök mellett ingatlanok is tartoztak hozzá, például a győri Konferencia Hotel és a lebontott munkásőr-székház telke a Gellért-hegyen. Utóbbin az MCC új központot építtetett volna, a beruházás azonban a kormányváltással leállt, így az állam egy félbehagyott építkezést vett át. Így szórta a (köz)pénzt ingatlanokra a beszántásra ítélt fideszes káderképző MCC MCC: magánintézményből kekva, kekvából állami Az alapítvány mérhető vagyonának legnagyobb részét, 662,21 milliárd forintot, a MOL- és Richter-részvénycsomagok adják. Ezeket az MCC az államtól kapta ingyenes vagyonjuttatásként 2020-ban, vagyis a részvénycsomagok a kekva megszűnésével visszakerültek a magyar államhoz. Más a helyzet a Libri-csoporttal: az MCC 2023-ban piaci tranzakcióval szerezte meg a könyvpiaci csoport többségi tulajdonát. A Libri-részesedést birtokló MCC-s cégek állami tulajdonba kerülésével a Libri feletti közvetett tulajdonosi kontroll is az államhoz került. Kisebb értékű, de politikai szempontból fontos az MCC Liber Invest Kft. is. A társaság az MCC Média Holding Zrt.-n keresztül birtokolta a Mandiner kiadóját, a Mandiner Novum Nonprofit Zrt.-t. A Mandinert korábban a Mediaworks adta ki, innen került 2025-ben az MCC tulajdonosi körébe. A kekva megszüntetése után az MCC Liber Invest Kft. állami tulajdonba került, és a tulajdonosi joggyakorló döntése nyomán szeptemberben felmentették a Mandiner online főszerkesztőjét és a kiadó vezérigazgatóját. Szeptember 9-én a mandiner.hu elérhetetlenné vált, később pedig már csak a lap archívuma vált hozzáférhetővé. A MOL- és Richter-részvények közvetlenül állami tulajdonba kerültek, ahogy az MCC Liber Invest Kft. és rajta keresztül a Librihoz és a Mandinerhez vezető céglánc fölötti tulajdonosi kontroll is. Ezeknél a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Az MCC ingatlanfejlesztő társaságainál ezzel szemben a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium minisztere lett a tulajdonosi joggyakorló. Ezek közül a Gerhardus Talentum különösen érdekes, mert a cég az ingatlanfejlesztés mellett az MCC brüsszeli szervezetében is szerepet játszik: legalábbis az MCC Brussels alapító irata szerint ez a cég jelölheti ki a központ egyik igazgatóját. Ha időközben nem változtatták meg az alapszabályt, az állami tulajdonosi joggyakorlónak ezen keresztül az MCC Brussels működésére is lehet befolyása. Szabálytalan lehet az MCC brüsszeli irodájának átláthatósági nyilatkozata, eltitkolták a végső tulajdonosokat Jóval kisebb értékű, de politikailag szintén érdekes a Batthyány Lajos Alapítvány sorsa. A BLA korábban magánalapítvány volt, 1991-ben alapították Antall József felhívására, majd 2010 után az Orbán-kormány egyik jelentős támogatásközvetítő szervezetévé vált: a Miniszterelnökségtől kapott támogatásokat osztotta tovább. 2021-től kekvaként működött, és ebben az időszakban kapta meg székházként a Budai Várban található Lónyay-Hatvany-villát, amely most visszaszállt az államra. A BLA részeként működött a Danube Institute nemzetközi think tank is. A kormányváltás után az intézet leépült: több külföldi kutató szerződését nem hosszabbították meg, miközben vezetői az Egyesült Államokban Danube Institute USA néven külön szervezetet hoztak létre. Továbbra is aktív viszont a lapkiadással foglalkozó BL Nonprofit Kft., amely többek között a Hungarian Conservative kiadója. A BLA részesedésének állami tulajdonba kerülése után a társaság felett a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Az angol nyelvű lap életében a kormányváltás eddig nem hozott látványos változást: továbbra is frissül, és az impresszuma alapján a korábbi csapat szerkeszti Magyarics Tamás vezetésével. Feleslegessé váltak a külföldi orbánisták, vezetőik Amerikában házalnak a hálózattal A kekvák megszüntetéséről szóló törvény alapján közvetlenül az államhoz kerülnek vissza azok az ingatlanok, amelyeket az állam ingyenes vagyonjuttatásként adott az alapítványoknak, és amelyek természetben továbbra is megvannak. Ebbe a körbe tartozik például több MCC-s ingatlan, a Makovecz Campus Alapítványnak juttatott piliscsabai ingatlanvagyon, illetve a Hauszmann Alapítvány ingatlanportfóliója, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó feladatokat vagy társaságokat melyik minisztérium veszi át. Vitézyék viszik tovább a régóta hasznosítatlan ingatlant Szintén közvetlenül az államhoz került vissza az egykori OPNI lepusztult épülete. Az Orbán-kormány ide egy bentlakásos nemzetközi középiskolát tervezett, 2020-ban ehhez létre is hozták a Közép-európai Oktatási Alapítványt. Az alapítvány feladatait azonban nem az oktatási, hanem a közlekedési és beruházási miniszter vette át, az átvevő költségvetési szerv pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lett. Ugyanide került az OPNI fejlesztésére létrehozott Közép-európai Oktatási Zrt. feletti állami tulajdonosi joggyakorlás is. A gimnázium azóta sem indult el, annak ellenére, hogy a kormány eredetileg 2023-as átadással számolt, és a projektre több mint 1 milliárd forintot költöttek. Az OPNI épülete 2023-ben, forrás: Wikimedia Commons Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságoknál jellemzően a Vitézy Dávid vezette tárca minisztere lett az állami tulajdonosi joggyakorló. Ez történt például a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány alá tartozó, jelentős magyarországi és külföldi ingatlanvagyont felhalmozó társaságokkal, a MANEVI Zrt.-vel és a Comitatus-Energia Zrt.-vel. A klasszikus piaci tevékenységekhez kapcsolódó gazdasági társaságok és részvénycsomagok jelentős részénél a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Ebbe a körbe kerültek például az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egyes társasági részesedései. Ezek között a legnagyobb tétel a KBKB nevű, 10 milliárd forintos saját tőkéjű, zöld vállalkozásokba befektető alapkezelő. A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kapcsolódó állami irányítás alá került két innovációs profilú kekva, a ZalaZONE Alapítvány és az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány vagyona is. A két kekva alá tartozó cégek összesen több mint 100 milliárd forint saját tőkével rendelkeznek. A médiában leginkább Lázár János alapítványaként emlegették a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevű kekvát. A megszüntetésével állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány feladatainak jelentős részét pedig az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vette át. Az általunk számszerűsíthető vagyonelemek értéke meghaladja a 101 milliárd forintot. A kekvát 2021-ben hozták létre, egyik legfontosabb vagyoneleme a mezőhegyesi ménesbirtokot működtető Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. volt. A társaságot 2016-ban vásárolta vissza az állam magántulajdonból; a birtok 2025-ös beszámolója szerint 75,7 milliárd forint saját tőkével rendelkezett, 8,6 milliárd forint árbevétel és milliárdos állami támogatás mellett azonban veszteséges volt. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (forrás: Lázár János közéleti Facebook-oldala) A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány létrehozása után további állami vagyonelemeket kapott, köztük 8200 hektár termőföld és közel 1500 hektár erdő vagyonkezelői jogát – ezek a területek nem kerültek az alapítvány tulajdonába –, és hozzá került az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. többségi, valamint a Concordia Közraktár Zrt. 100 százalékos tulajdona is. Lázár János alapítványa 16 ezer hektár földet kapott ajándékba a kormánytól Demeter Szilárdék 50 éves szerződését is megörökli a kormány Szintén milliárdos céges és ingatlanvagyon került vissza az államhoz a Magyar Kultúráért Alapítvány megszűnésével. Az MKA 2021-ben Demeter Szilárd vezetésével kapta meg többek között az alkotóházak országos hálózatát működtető MANK Nonprofit Kft.-t, a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t és a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, amely később Petőfi Kulturális Ügynökségként működött tovább. Demeter Szilárd nagyszabású kulturális központokat tervezett a Hajógyári-szigeten. A sziget jelentős ingatlanrészei közvetlenül a Petőfi Irodalmi, illetve később Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába kerültek, és több leányvállalatot is létrehoztak az ingatlanok üzemeltetésére és fejlesztésére. Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát A tervezett kulturális fejlesztések azóta sem valósultak meg. A telkekkel kapcsolatos egyik legutóbbi fejlemény az volt, hogy tavaly a PKÜ 50 évre bérbe adta a sziget egy részét egy Multikulti Zrt. nevű, Nagy Márton gazdasági miniszter testvérének köreihez köthető cégnek. A kekvák megszűnésével a PKÜ-ben fennálló alapítványi részesedés a magyar állam tulajdonába került, és a társaság felett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Ez állami tulajdonosi kontrollt biztosít a PKÜ felett, az 50 évre megkötött bérleti szerződés sorsát ugyanakkor annak feltételei és a vonatkozó jogszabályok is meghatározzák. KKTE: értékesebb az intézményi, mint az ingatlanvagyon Közvetlenül az államra szálltak vissza a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány államtól kapott ingatlanjai is, köztük a Habsburg Történeti Intézet épülete és egy, az államtól ingyen kapott budai villa. Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd forint közpénzből újíthat fel két budai villát, amiket ajándékba kapott az államtól Az ingatlanoknál is jelentősebb változás a kekva által közvetlenül fenntartott intézményi hálózat állami átvétele: a KKETTK tartotta fenn többek között a XX. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet és a Terror Háza Múzeumot. Az alapítvány feladatait a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter vette át; Tarr Zoltán egyik első személyi döntéseként megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízását a Terror Háza Múzeumnál. MOL-alapítvány: a kivétel A kekva-vagyonok között különleges eset a MOL – Új Európa Alapítvány. A tehetséggondozás, a sport, a kultúra és különböző társadalmi programok támogatására 2021-ben az állam és a MOL közösen alapította meg a szervezetet, azonos mértékű vagyoni hozzájárulással. Összesen 85 955 992 MOL-részvényt adtak az alapítványnak; ezek piaci értéke 2026 szeptemberében meghaladta a 430 milliárd forintot. A korábbi MOL-Alapítványának 2022-es beolvadásával a MOL – Új Európa Alapítvány annak általános jogutódja lett. A MOL a kekva megszüntetésekor nem kívánta más alapítványi formában továbbvinni a szervezet feladatait, ezért az alapítvány jogutód nélkül megszűnt. A részvényvagyon elszámolásakor a MOL-csoport és az állam egyaránt visszakapta az alapításkor általa biztosított 42 977 996 darab MOL-részvényt. Az államhoz visszakerült csomag mintegy 5,25 százalékos részesedést jelent az olajcégben, és 2026 szeptemberének közepi tőzsdei árfolyamán több mint 215 milliárd forintot ért. E részvénycsomag felett a pénzügyminiszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. Cikk: Zubor Zalán — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián Címlapkép: Átlátszó montázs Source
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
Ursula von der Leyen nem állta meg, hogy éves nagy beszédébe beleszője Magyarországot – ezúttal azonban mi voltunk a pozitív példa. Az Európai Bizottság elnöke szerint visszakerültünk a helyünkre, vagyis Európa szívébe. De mi újság az ukrán fronton? Mit művelnek az oroszok Európában? A Válasz Podcast világpolitikai kibeszélője Ablonczy Bálinttal és Vörös Szabolccsal. Műsorvezető: Stumpf András.
You must be logged into the site to view this content.
Szeptember 11-i keltezésű végzésében a budapesti II. és III. kerületi ügyészség hatályon kívül helyezte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán március 31-én kelt, az eljárást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid – akkor főpolgármester-jelölt, ma már közlekedési miniszter – nyújtott be a fellebbezéséhez a 2024-es budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva. Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség már kétszer: először 2025-ben, majd idén tavasszal a választások előtt ismét megszüntette a nyomozást. Ám az ügyészség, ahogyan 2025-ben, ezúttal is felülbírálta a nyomozó hatóságot, és az eljárás folytatását rendelte el friss határozatában. A budapesti II. és III. kerületi ügyészség a feljelentőnek megküldött szeptember 11-i határozata szerint „Az iratok felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a tényállás a továbbfolytatott nyomozás során sem került teljes körűen felderítésre, a szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése továbbra is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el.” Ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el – immár másodszor. A rendőrség először 2024 decemberében szüntette meg a nyomozást, ezt a határozatot 2025. március 20-án bírálta felül az ügyészség. A nyomozás ezután 2026. március 31-ig folytatódott, amikor ismét bűncselekmény hiányára való hivatkozással ért véget. Ezt a határozatot bírálta most ismét felül ügyészségi felügyeleti jogkörében eljárva a vádhatóság. Az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében Több mint két éve húzódik Az ügy az Átlátszó tényfeltáró cikksorozata nyomán indult: ahogyan arról a 2024 júniusi önkormányzati választások után beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat. A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését. Egy kaptafára készült nyilatkozatok alapján döntöttek a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámolásáról Az érvénytelen szavazatok újraszámolása 2024. június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt. Több mint a fele hamis volt a nyilatkozatoknak, amelyekkel Vitézyék kicsikarták az újraszámolást Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt – olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit. A kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték a nyilatkozatokat Vitézy fellebbezéséhez Olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével, cikkünkre is hivatkozva feljelentést tett az ügyben. A feljelentő szerint „mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni”. Bodoky Tamás Címlapkép: Átlátszó montázs Source
A Mészáros tulajdonában lévő Konzum PE Magántőkealap által alapított Aqua Lorenzo Kft. 2021 elején szerezte meg az albertirsai üzemet, amely többféle ásványvizet és üdítőitalt gyárt. Néhány hónappal később, 2021 augusztusában a cég 3 milliárd forint támogatást igényelt a Magyar Államkincstártól egy európai uniós programból. A pénzt a „Komplex technológiai fejlesztés az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása érdekében” című projektre kérték, és 2,8 milliárd forintot kaptak is rá. A beruházás teljes költsége 7,7 milliárd forint volt, vagyis a kiadások közel 40 százalékát EU-s pénzből fizette Mészáros ásványvizes vállalkozása. Ez a történet is remek példája annak, hogy bár Orbán Viktor és kormánya folyamatosan szidta az Európai Uniót („Brüsszelt”), mégis két kézzel kaptak az elérhető európai uniós források után, és azok nagyon nagy arányban landoltak a Fideszhez közeli vállalkozásoknál. Nagyon segítőkész volt az Államkincstár Az uniós támogatásokat nyilvántartó állami honlap szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Aqua Lorenzo Kft. 2,8 milliárd forintot kapott 2022-ben a Vidékfejlesztési Programból. Az „Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése” című pályázat (kódszám VP-4.2.1-4-2-2-2-21) során összesen 244 milliárd forintnyi EU-s pénzt osztott szét a Fidesz-kormány: egy pályázó 10 millió és 5 milliárd forint közötti támogatást kérhetett. Összesen 662 pályázat kapott támogatást ebből a keretből, és közülük Mészáros Lőrinc ásványvizes cége a 14. legnagyobb összegű támogatást nyerte el. A megtámogatott projekthez azonban nincs leírás a központi honlapon, csak a címe látszik: „Komplex technológiai fejlesztés megvalósítása az Aqua Lorenzo Kft-nél, az energiafelhasználá” – így, befejezetlenül. Szerettünk volna többet megtudni a dologról, ezért közadatigénylésben kértük ki a vidékfejlesztési támogatásokat szétosztó Magyar Államkincstártól (MÁK) az Aqua Lorenzo Kft. támogatásával kapcsolatos iratokat. A Kincstár először meghosszabbította a válaszadás határidejét 15 nappal az adatok nagy mennyisége miatt, majd két linkre feltöltve kiadott minden kapcsolódó dokumentumot. Ezekből kiválóan rekonstruálható, hogyan támogatta meg Mészáros ásványvizes cégét a Fidesz-kormány közel 3 milliárd forint EU-s pénzzel. Bár a hatalmas támogatási összeg alapján azt gondolhatnánk, hogy egy nagyon jól előkészített és profin adminisztrált kérelmet nyújtott be az Aqua Lorenzo, a támogatással kapcsolatos iratok egyáltalán nem ezt mutatják. Sokkal inkább az rajzolódik ki belőlük, hogy az Államkincstár munkatársai segítőkészen átnavigálták a céget a 2,8 milliárdos támogatásig vezető bürokratikus útvesztőn – rengeteg plusz papírmunkával. A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Energiahatékonyság és kapacitásbővítés miatt kérték a pénzt „A 2020-ban alakult Aqua Lorenzo Kft. fő tevékenysége ásványvizek és soft drink italok gyártása és értékesítése, mely a nagy múltra visszatekintő albertirsai üzemben történik. (…) A jelenleg 221 fő munkavállalót foglalkoztató vállalkozás kapacitása éves szinten megközelíti a 450 millió műanyag (PET) palackot és a 150 millió alumínium dobozt, így Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb töltőüzemeként működik. Bár a tavalyi év során az üzem új tulajdonoshoz került, azonban a gépek, a dolgozók és egyes szállítói kapcsolatok a tulajdonosváltást követően is megmaradtak” – olvasható az Aqua Lorenzo Kft. 2021. augusztus végén benyújtott támogatási kérelmében. A dokumentumban a cég albertirsai üzemének komplex technológiai fejlesztéséhez kértek 3 milliárd forint európai uniós támogatást a Magyar Államkincstártól. A projekt összköltségét 7,7 milliárd forintban jelölték meg, vagyis a kiadások 40 százalékára kértek EU-s támogatást. A beruházás révén Mészáros ásványvizes cége szerint 11 %-os energiahatékonysági javulást érnek el a különböző infrastrukturális és technológiai fejlesztésekkel. Például beszereznek egy naperőművet, illetve megvalósul a PET-palack gyártó- és töltősor villamos energiaellátása, a vízpalackozó üzem csapadékvíz elvezetésének fejlesztése, egy előtisztító műtárgy telepítése, az ásványvíz üzem Sidel 3 csarnok bővítése és átalakítása, továbbá az Aquaris és Veritas kútvíz-rendszer felújítása, valamint új gyártósorok megvásárlása is. A támogatási kérelem szerint a technológiai fejlesztés a cég számára stratégiai fontosságú volt. „Egyrészről jelentős kapacitásbővítést jelent fő tevékenységi körünkben (TEÁOR 1107 – Üdítőital és Ásványvíz gyártása), alumínium dobozos termékek esetén évi kb. 150 millió darabos kapacitás a duplájára, azaz évi 300 millió darabra nő, de PET-palack töltés esetén is több mint 30%-os (jelenleg kb. 450 millió db) bővítésről beszélhetünk.” Azt is írták, hogy „Ezen felül az új SIDEL gyártósorok új fajta, különleges formájú csomagolással rendelkező, illetve sokkal környezetbarátabb termékcsaládok gyártására is képesek lesznek, a gyártósorunk és az üzembiztonság is várhatóan jelentősen nőni fog az új gépeknek és a meglévő sorok új géprészeinek köszönhetően.” Kiemelték az energiahatékonyságot is: „Másrészről a fenntartható fejlődés elősegítéseként beruházásunk energetikai szempontból is hatékonyságnövelő célú. A meglévő gépsorok átalakításának köszönhetően a névleges fogyasztások jelentősen fognak csökkenni, illetve az új gépsorok is kevesebbet fogyasztanak a meglévőknél.” A cég termékei (fotó: Aqua Lorenzo Kft./Facebook) Rengeteg hiánypótlás kellett, hogy elfogadják Az Aqua Lorenzo Kft. támogatási kérelmének 2021. augusztus végi benyújtása után hónapokig nem történt semmi. Egészen 2021. november 22-ig, amikor a Magyar Államkincstár megírta a cégnek, hogy megkezdődött a támogatásra való jogosultság ellenőrzése, és ennek keretében 22 (huszonkettő) darab hiányosságot találtak a kérelemben. Például több árajánlat nem felelt meg a támogatási felhívás 2. számú mellékletének, a napelemre és a villamosenergia-ellátásra csak 2 árajánlat került csatolásra 3 helyett, a villamosenergia-ellátáshoz tartozó egyik árajánlat fejlécén és aláírásánál két különböző cég neve szerepelt, a vezetői döntéstámogató és termelésoptimalizáló szoftvercsomagra árajánlatot adó egyik cég nem rendelkezett megfelelő tevékenységi körrel, és az „innovatív, környezetbarát” jelzővel illetett csomagolás dokumentációja is hiányzott. 2022 februárjában újabb hiánypótlásra való felszólítást írt a MÁK az Aqua Lorenzo Kft.-nek. Ekkor további 8 (nyolc) dolgot kifogásoltak a cég pályázatával kapcsolatban, például: kértek építészeti-műszaki tervdokumentációt és építésügyi hatósági nyilatkozatot a beépíteni tervezett napelemről (mert az meghaladja az 50 kVA teljesítményt), az egyik naperőműves árajánlat nem felelt meg a feltételeknek, a kútvízrendszer felújításánál nem a legkedvezőbb árajánlatot fogadta el a kft., nem nyújtott be igazolást az önerőről, és nem igazolta megfelelően az elvárt, legalább 10% fajlagos energiahatékonyság-javulást. Nem sokkal később, 2022 márciusában további 6 (hat) hiányosságról értesítette Mészáros ásványvizes cégét az Államkincstár: ekkor kérte például a minimálisan elvárt 10%-os hatékonyságjavulás megfelelő igazolását (megint), a petpalack-töltősorra vonatkozó árajánlat részegységekre történő lebontását, és az Aqua Lorenzo Kft. által megadott, rossz albertirsai helyrajzi szám javítását is. Emellett megállapította a MÁK azt is, hogy „a kiindulási termékek KN kódja alapján a megadott késztermékek nem állíthatók elő”, ezért megkérték a céget, hogy „tisztázza az ellentmondást és a KN kódokat szíveskedjen úgy megadni, hogy azok a felhívás céljaival összeegyeztethetőek legyenek, tehát egyértelműen kiderüljön a feldolgozás ténye”. A 36 darab hiánypótlással (!) aztán végre sínre került a pályázat a jelek szerint, mert 2022. április 7-én (néhány nappal a Fidesz újabb győzelmét hozó országgyűlési választás után) a Magyar Államkincstár megírta Mészáros Lőrinc ásványvizes cégének, hogy „támogatási kérelme megfelelt a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, ezért támogatási kérelmének tartalmi értékelése megkezdődik”. 2022. május 4-én pedig megszületett a támogatói okirat is: az Államkincstár támogatásra alkalmasnak minősítette az Aqua Lorenzo Kft. pályázati kérelmét, és 2,874 milliárd forint támogatást ítélt meg neki a tervezett beruházásra. Azt jelezte az okiratban a MÁK, hogy ez kevesebb a cég által igényelt 3 milliárd forintnál, de arra jutottak, hogy a projekt Mészárosék által megjelölt 7,7 milliárdos összköltségéből csak 7,1 milliárd támogatható. Közel 562 millió forintnyi költséget nem támogattak, ami a petpalack-gyártósort jelentette – az indoklás szerint azért, mert „a csomagolás gyártása a támogatható tevékenységek közé nem besorolható”. Részlet a támogatói okiratból (forrás: Magyar Államkincstár) A támogatói okiratban a projekt fizikai befejezésének tervezett napjaként 2022. december 31-ét jelölték meg, de ezt később 2024. július 31-re módosították. Visszamenőleg, egy 2025 októberében kelt másik támogatói okiratban. A módosítást az Államkincstár azzal indokolta, hogy az Aqua Lorenzo Kft. 2025. szeptember 15-én benyújtott egy változásbejelentést, amit a Kincstár jóváhagyott. A cég a változásbejelentésben költségvetése maradványértékének átcsoportosítását kérelmezte „a megítélt támogatási összeg leghatékonyabb felhasználása érdekében”, mert a beruházás során egyes tételek ára nőtt, másoké pedig csökkent. Ezután valamikor (sajnos nincs pontos dátum az iraton) az Államkincstár egy szigorú levelet küldött az Aqua Lorenzónak „Felszólítás kifizetési igénylés benyújtására” címmel. Ebből kiderül, hogy a cég a támogatói okirat hatályba lépésétől eltelt 24 hónapos időszakban nem nyújtott be záró kifizetési igénylést, és nem is kérte az erre vonatkozó határidő meghosszabbítását. A levélben közölte a Kincstár, hogy emiatt a vonatkozó jogszabály szerint „az Irányító Hatóság jogosult a támogatási jogviszonytól elállni”, de adtak még 15 naptári napot a cégnek, hogy beadja a szükséges papírokat. Azokkal viszont aztán hasonló problémák voltak, mint magával a támogatási kérelemmel: alapvető hiányosságokban szenvedett, pl. nem tartalmazott szakmai beszámolót és fotódokumentációt sem. Összesen 5 (öt) hiánypótlási körbe került, mire az Aqua Lorenzo mindent beadott a megfelelő módon a végelszámoláshoz. Nem sokkal később pedig le is zárult az egész projekt: 2025. október végén az Államkincstár értesítette a céget, hogy november elején, egy előzetesen megbeszélt időpontban a Pest megyei kormányhivatal Agrár-és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának munkatársai záró helyszíni szemlét fognak végezni az albertirsai ásványvíz-üzemben, ahol megnézik a beruházás összes eredeti papírját, illetve a beszerzett gépeket és megvalósított fejlesztéseket. A vizsgálat le is zajlott 2025. november 4-én, az ellenőrök készítettek sok fényképet és egy jegyzőkönyvet, miszerint mindent rendben találtak. Fotók a helyszíni ellenőrzésről (forrás: MÁK) Állami felszámolás után lett Mészárosé az üzem Az Aquarius-Aqua Kft. egykor Magyarország legnagyobb ásványvízgyártója volt, ám a G7 cikke szerint rossz üzletpolitikája és a vezetés elhibázott döntései miatt fokozatosan lejtőre került. Ennek egyik oka az volt, hogy az albertirsai üzem gyártotta a legtöbb hazai üzletlánc (pl. Lidl, Spar, Tesco) saját márkás vizeit, amelyek eleinte ugyan fellendítették a cég forgalmát, de nagyon kevés profit volt rajtuk, így hosszú távon nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást. A Világgazdaság 2005. szeptember 22-i száma (forrás: Arcanum) A veszteséget 2010-től étolaj és cukor exportjával próbálta elkerülni a cég – pont olyan tevékenységgel, amellyel akkoriban sokan nagy összegű áfacsalásokat követtek el hazánkban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) is gyanús lett az ásványvizes vállalkozás megnövekedett külföldi olaj- és cukorértékesítése, ezért nyomozás indult az ügyben az Aquarius és vezetője, P. Tamás ellen. A férfit 2016-ban letartóztatták, 2018-ban vádat emeltek ellene (2024-ben 4 év börtönre ítélték), és a cég 2019-ben csődvédelmet kért. Ezután jelent meg a színen Mészáros Lőrinc. A kormány ugyanis 2019 októberében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánította az Aquarius-Aqua Kft.-t, ami ezzel az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. gyámsága alá került. A cég ekkoriban kb. 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt. A Figyelő 2016. július 9-i száma (forrás: Arcanum) Többen is szerették volna megvásárolni a híres ásványvizes céget, még a Pepsi neve is felmerült az érdeklődők között, de mikor Mészáros is felbukkant, mindannyian leléptek. A felcsúti milliárdos taktikusan közeledett: a Konzum PE Magántőkealapon keresztül két lépésben megszerezte a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozott. Mivel a bankok ilyenkor jelentősen olcsóbban adják el a követeléseiket, szakértők szerint Mészáros Lőrinc az Aquarius-Aqua Kft. 6-7 milliárdos banki tartozásait 3-3,5 milliárdért vehette meg. Ezzel párhuzamosan a Konzum PE Magántőkealap megalapította az Aqua Lorenzo Kft.-t, az állami felszámoló pedig közben árverést írt ki az Aquarius eszközeire (üzem, más ingatlanok, gépek, berendezések, védjegyek), hogy az azokért kapott pénzből kifizesse a cég tartozásait. Az árverés győztesét hivatalosan ugyan nem jelentették be, de az albertirsai üzem 2021 elején az Aqua Lorenzo Kft. tulajdonába került – és ezzel Mészáros Lőrinc cégbirodalmának része lett az egykor piacvezető hazai ásványvízgyártó. A G7 érdeklődésére a Mészáros-csoport ezt írta akkor az ügyletről: „A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad.” Magántőkealapos kavarás 2026 júliusában a Transparency International Magyarország feljelentést tett 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt, mert a szervezet elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során számos vakfoltot tárt fel. Mint írták: a program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg, és a kockázatkezelésben rendszerszintű hiányosságokat, kétes megalapozottságú piaci teszteket és összeférhetetlenségeket találtak. A TI Magyarország álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható. Mindezek alapján a TI Magyarország az ügyben számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett, és büntetőfeljelentést is tett – utóbbi nyomán a Nemzeti Nyomozóiroda 2026. július végén elrendelte a nyomozást az ügyben. A Baross Gábor Tőkeprogram visszásságait feltáró elemzésben a TI Magyarország külön nevesítette Mészáros Lőrinc ásványvizes cégét is: „Különösen kirívó az MBH Magántőkealap esete, amely a Krízis Tőkeprogram során 2021-ben már 50 milliárd forintos állami befektetésben résesült. Ez a magántőkealap az egyik céltársaságba, az Aqua Lorenzo Kft.-be több mint 18 milliárd forintot fektetett 2022-ben. Az Aqua Lorenzo Kft. már 2021-ben is jelentős, csaknem 8 milliárd forintos veszteséget termelt 12 milliárd forintos árbevétel mellett. A további évek során az Aqua Lorenzo Kft. változatlanul veszteséges volt, az állami befektetést mégis több mint háromszorosára növelte az MFB a Baross Gábor Tőkeprogram során.” A rendőrségi nyomozás elindításával nagyjából egy időben Mészáros Lőrinc áttette az Aqua Lorenzo Kft.-t az egyik magántőkealapjából a másikba: korábban az MBH és a Konzum Pro Magántőkealap volt a cég tulajdonosa, de nyáron a nyomozással érintett MBH kiszállt belőle. Az ásványvizes cég így talán megússza a rendőrségi eljárást, azonban anyagilag a rengeteg beletolt közpénzmilliárd dacára is rosszul áll, és évek óta masszívan veszteséges. Árbevétele ugyan 2022-től kezdve minden évben nettó 10-12 milliárd forint volt, de egyúttal évi 4-5 milliárd mínuszt termel, tehát erősen ráfizetéses. Erdélyi Katalin A címlapkép Átlátszó-montázs: Mészáros Lőrinc (fotó: Mészáros-csoport) és a projekttábla (fotó: MÁK). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Source
A mesterséges intelligenciától a cyberbullyingon át a gyermekpornográfiáig számos, a fiatalokat érintő digitális kihívás került szóba a XVI. Média- és internetkonferencián. Az előadásokat tartó szakemberek szerint azonban nem elég tiltani és korlátozni: a gyermekeknek felkészítésre, a szülőknek digitális kompetenciára, az intézményeknek pedig közös szabályokra és együttműködésre van szükségük. 2026. szeptember 10-11. között immáron XVI. alkalommal rendezték meg a Média- és internetkonferenciát, melynek központi témája idén a gyermekbarát digitális környezet volt. A konferencia egyik fontos üzenete, hogy a gyerekek online jelenléte már nem választható el élesen a valós, fizikai élettértől: az eszközöket és a digitális világ adta lehetőségeket kapcsolattartásra, tanulásra, önkifejezésre és identitáskeresésre is használják a fiatalok. Az online tér azonban közel sem mindig biztonságos, így nagy kérdés a szülők számára, hogy hogyan viszonyuljanak a témához: tiltsák, tűrjék vagy támogassák gyermekük digitális eszközhasználatát. A legkisebbek a legvédtelenebbek A konferencián elhangzott, hogy 2024-ben a másfél éves gyermekek 49 százaléka naponta átlagosan két órát használt digitális eszközt, egy 2021-es adat szerint pedig az óvodások 30-35 százalékának van saját okos eszköze. A túlzott képernyőhasználat nyelvi és kognitív fejlődésre gyakorolt negatív hatására hívta fel a figyelmet előadásában S. Peternák Magdolna logopédus, aki szerint a kisgyermekek beszédértésével nagyon nagy probléma van. A bemutatott kutatás szerint a magasabb képernyőhasználat összefüggést mutatott az agy fehérállományának bizonyos eltéréseivel, különösen a nyelvhez és a figyelemhez kapcsolódó területeken. Éppen ezért a legkisebbeknél különösen fontos lenne a mértéktartás: a szakértők nagy része azt javasolja, hogy 3 éves kor alatt egyáltalán ne használjanak okos eszközöket a gyerekek. Ehhez képest egy 2021-es adatfelvételből az derült ki, hogy az óvodások 80-90 százaléka naponta használ tabletet, telefont. A közösségi média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásáról szóló kerekasztalon szintén az életkor és az intenzitás jelentősége került előtérbe. A beszélgetés résztvevői – köztük egy gyermekneurológus és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főorvosa – arról beszélt, hogy a gyermekek egyre korábban és egyre intenzívebben találkoznak digitális eszközökkel, miközben még nem tudjuk pontosan, hogyan hat a folyamatos vizuális és egyéb ingeráradat hosszú távon az idegrendszerük fejlődésére. Elmondásuk szerint azonban az orvosok a praxisukban már tapasztalják azokat az alvási, evési és neurológiai problémákat, amelyeknek hátterében a túlzott digitális eszközhasználat állhat. S. Peternák Magdolna logopédus előadása. Testképzavarok és gyermekpornográfia Ehhez kapcsolódóan Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus előadásából az is kiderült, hogy a közösségi média testképre gyakorolt hatása is jelentős lehet. Főleg kiskamaszkorban, amikor a gyermek egyre inkább kívülről kezdi el szemlélni önmagát. A probléma ebben az esetben az, hogy a megélt test és a bemutatott test elválhat egymástól, a közösségi média pedig új összehasonlítási alapokat teremthet: idealizál, filterezett arcokat és testeket mutat a gyermekeknek, akikben így testképzavar is kialakulhat. Dr. Balogh Anna ügyész saját kutatási eredményeit mutatta be a konferencián. Az ügyész 460 gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyet vizsgált meg, melyekből kiderült, hogy a 14–18 év közöttieket érintő gyermekpornográfia bűncselekményét elkövetők 40 százaléka maga is gyermek volt. Itt sok esetben nem arról volt szó, hogy egy gyerek tudatosan szexuális kizsákmányolást akart volna elkövetni. Sokkal inkább az történt, hogy a gyermek kapott egy pornográf képet, majd továbbküldte azt. Sőt, sok felvételt maga az érintett gyermek készített, gyakran úgy, hogy párkapcsolati-szerelmi helyzetben van/volt azzal a szintén gyermekkorú személlyel, akinek a képet elküldte. Az ügyész ennek kapcsán hangsúlyozta: mindez különösen összetett jogi és társadalmi problémát jelent, hiszen amikor a jogalkotó a gyermekpornográfia büntetési tételét megállapította, akkor aligha számolt azzal, hogy az elkövetők maguk is lehetnek gyermekek. A kiszabható büntetés ugyanis nem tesz különbséget gyermek és felnőtt között: a büntetés mértéke felnőtt elkövetőkre lett kialakítva, nem pedig kortársak közötti helyzetek kezelésére. Hosszú Attila rendőr alezredes az online térben megjelenő veszélyeket ismertette a konferencián. A grooming (barátságnak/szerelemnek álcázott kapcsolat kialakítása, majd valamilyen visszaélés elkövetése) és a sextortion (erotikus képek kicsalása, és azokkal való fenyegetés/zsarolás) jelenségére hívta fel a figyelmet. Szerinte ebben a témában az az egyik legfontosabb tévhit, hogy a gyermek biztosan szólna a szüleinek, ha valami kellemetlen történne vele. A valóságban viszont a szégyenérzet és a félelem miatt sok gyermek hallgat. A gyermekotthonokban élők még kiszolgáltatottabbak Elhangzott a konferencián az is, hogy a digitális veszélyek különösen súlyosan érinthetik a gyermekvédelmi rendszerben élő fiatalokat. Erről Hegedűs Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője beszélt, aki szerint a gyermekvédelmi rendszerben élő gyermekek számára az online tér egyszerre lehet menekülési útvonal, az identitásépítés helyszíne és komoly veszélyforrás is. A gyermekotthonban élő fiatalok esetében több olyan tényező is jelen lehet, amely fokozza a kiszolgáltatottságot: a korai traumatizáció, az elhanyagolás, a sérült kötődési minták, az alacsony önértékelés, az érzelmi labilitás és a fokozott függőségi hajlam. A puszta tiltás nem feltétlenül jelent megoldást számukra. A bemutatott gyermekotthoni gyakorlatban inkább a közösen kialakított szabályok, a fokozatosság és a technikai szűrők kombinációjával próbálják biztonságosabbá tenni az internethasználatot. A digitális nevelés egyik visszatérő problémája, hogy sok családban és intézményben nincsenek egyértelmű, közösen kialakított normák. Sipka Bence pszichológus, digitálisfüggőség-szakértő és Nagy Ilona iskolai szervezetfejlesztő a Ne siess a kütyüvel nevű digitális mentorszülő programot mutatták be. A program lényege az, hogy az iskola és a szülők együtt alakítsák ki a digitális eszközhasználat szabályait. A hangsúly itt a konszenzuson és a támogató közegen van: a kiválasztott mentorszülők workshopokon, képzéseken és szülői értekezleten segítik a szülőtársakat abban, hogy milyen digitális irányelveket kövessenek. Chatbotok és AI A konferencián több előadás is foglalkozott azzal, hogy a mesterséges intelligenciát és a chatbotokat sokan ma már társként használják a mindennapokban. Újhelyi Adrienn pszichológus arról beszélt, hogy a ChatGPT kezdeti megjelenésekor az emberek még csak eszközként tekintettek rá, mára azonban digitális partnerré léptették elő. Ennek hátterében az antropomorfizáció áll, az emberek ugyanis hajlamosak szándékot, személyiséget és érzelmeket tulajdonítani élettelen dolgoknak is. A chatbot pedig különösen alkalmas erre, hiszen azonnal válaszol, nem fárad el, nem ítélkezik, és folyamatosan képes visszajelzést adni. Habár a használatának lehet pozitív oldala, érdemes figyelni az intő jelekre is, különösen serdülőkorban, amikor a fiatalok gyakran önértékelési problémákkal, szociális szorongással, bizonytalan kötődéssel küzdenek. A kétnapos konferencia különböző előadásai látszólag sokféle problémát érintettek: mesterséges intelligenciát, chatbotokat, influenszereket, közösségi médiát, cyberbullyingot, digitális függőséget, groomingot és gyermekpornográfiát. A közös pont azonban szinte minden témában ugyanaz volt: a technológia önmagában nem jó vagy rossz. Sokat számít, hogy hogyan használjuk, milyen életkorban találkozik vele a gyermek, milyen támogatást kap hozzá, és milyen környezet veszi körül. A felvázolt megoldások között újra és újra megjelent a beszélgetés, a tudatos jelenlét, a digitális írástudás, a közös normák kialakítása, az oktatás és a megelőzés. A tavalyi konferenciáról itt írtunk bővebben. Okos eszközök, kidfluenszerek, gyermekpornográfia – konferencia a gyermekek online jelenlétéről Szabó-Gödri Rita A címlapkép a szerző felvétele. Source
Súlyos trauma vár a magyar társadalomra az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, mondja Cseh Gergő Bendegúz. Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint ezen a napon. Eddig sokan azt hiszik, mindez főként az értelmiség problémája, de most átlagemberek sokasága értesülhet saját nagyapja, nagybátyja, szomszédja érintettségéről. Nagyinterjú a levéltár főigazgatójával.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
You must be logged into the site to view this content.
Egy ipari mosogatógép-beszerzés kapcsán tartott ma házkutatást a Nemzeti Nyomozó Iroda az Országos Onkológiai Intézetben. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a napokban felmentette az intézet gazdasági igazgatóját – értesült a Válasz Online.
A rekordokat döntő, pusztítóan aszályos és forró nyár után nemcsak fel kell gyorsítani az alkalmazkodást a rohamosan változó klímához, hanem azonosítani kell a leginkább sérülékeny társadalmi csoportokat is. Ha ugyanis kihagyjuk az érintetteket a tervezési és megvalósítási folyamatokból, akkor az egész beavatkozás akár kontraproduktívvá is válhat – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Buzási Attila, a BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetője.
Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon álló állami múzeumi intézmény. Mondjuk a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között.
You must be logged into the site to view this content.
A paksi atomerőmű biztonságos hűtővízellátása érdekében augusztusban rendkívüli gyorsasággal kezdtek fenékküszöböt építeni a történelmi mélypontra süllyedt vízszintű Dunán. A két partról benyúló kőgát azonban a hivatalos közlések szerint is jelentősen leszűkítette a folyó medrét, felgyorsította a víz áramlását, és a kivitelezés közben súlyos mederkimaródás alakult ki. A kormány szerint természetes medermélyülésről van szó, Magyar Péter miniszterelnök pedig „pánikkeltő kóklereknek” nevezte azokat, akik megkérdőjelezték a beruházás sikerét. Takács Attila vízépítő mérnök kritikáját nehéz lenne ezzel a jelzővel elintézni. Interjúalanyunk több évtizedes pályafutása során Kanadában, Törökországban, Tádzsikisztánban, Vietnámban és Afrikában dolgozott nagyszabású vízépítési és vízerőmű-projekteken, Magyarországon pedig többek között az M4-es metró alagútépítésében vett részt. Már a paksi munkálatok megkezdése előtt arra figyelmeztetett, hogy a választott megoldás eróziós kockázatokat hordoz, és más műszaki koncepciókat is kidolgozott a szükséges vízszintemelésre. Takács szerint a paksi építkezésnél nem egyszerűen a rendkívüli helyzetből fakadó kompromisszumokról van szó: a tervezés és a kivitelezés több pontján olyan döntések születtek, amelyek előre láthatóan növelték a meder kimosódásának veszélyét. Arról beszélgettünk vele, miért tartja hibásnak a két oldalról befelé épített kőgátat, hogyan lehetett volna kevesebb anyagból és kisebb kockázattal megemelni a Duna vízszintjét, mekkora károkat okozhat a felgyorsult sodrás, és mit lehetne kezdeni a félbemaradt műtárggyal. Átlátszó: A miniszterelnök pánikkeltő kóklernek minősítette azokat, akik megkérdőjelezték a fenékküszöb sikerességét. Önt viszont nehezen lehetne kóklernek nevezni. Takács Attila: Valóban nem ma kezdtem a szakmát. 1988-tól 16 évig Kanadában éltem, itt kezdtem a víz-és vízerőmű-építésben dolgozni, először kutatás-tervezés, majd a kivitelezési oldalon, egy nemzetközileg ismert és elismert kanadai tervezőcégnél. Amikor hazajöttem Magyarországra, többek között magyarországi szivattyús energiatározós vízerőművek megvalósíthatósági tanulmányait készítettük el egy angol mérnöktanácsadó, -tervező cég berkein belül, majd a M4 metró közlekedő alagútjait kivitelező francia cég felelős műszaki vezetője voltam. 2011-ben egy svájci tervezőcég felkért a törökországi Ilisu-vízerőmű geológiai-geotechnikai kivitelezési feladatainak vezetésére. Az 1200 megawattos Ilisu vízerőmű a maga 20 millió köbméter térfogatával a mai napig szakmai karrierem ikonikus projektje. A csaknem két évtized óta épülő tádzsikisztáni Rogun 3600 megawattos vízerőmű és 335 méter magas kőgátja ugyancsak fontos állomás volt a pályámon. Ezeken kívül dolgoztam vietnámi és afrikai vízerőműveken is. Szakmailag ezek olyan kihívások, olyan szakembergárdával és profizmussal, amire Magyarországon ritkán van lehetőség. Takács Attila építőmérnök, Ilisu-vízerőmű, Törökország. Fotó: Takács Attila. Azért figyelemmel kíséri a paksi gátépítést. Még az alakuló Tisza-párt energetikai szakpolitikai programjának kidolgozásakor létrejött egy zárt Facebook-csoport, ami egyfajta szakmai fórumként azóta is fennmaradt: energetikai témájú cikkeket és elemzéseket osztunk meg egymással. A paksi medergát felmerülésekor, augusztus első napjaiban több tervet, koncepciót is elkészítettem és megosztottam ebben és más csoportokban is. Egyik sem a klasszikus, parttól-partig megépített fenékküszöb volt. Egy HVG-cikkben is nyilatkozott a fenékküszöbről augusztus 13-án, tehát kicsivel az építkezés megindulása előtt. Már akkor úgy vélte, hogy a felvázolt terv nem a legjobb műszaki megoldás. A fenékküszöb egy folyamatos, parttól partig érő kőrakat lenne, amelyen elvileg átbukik a Duna vízhozama. Számomra egyértelmű, hogy ez nem a szélsőséges vízhozamú Dunára való, különösen nem zsilip nélkül és még kevésbé végleges duzzasztási megoldásként. Ugyanis a fenékküszöb belső eróziója és a potenciális medererózió könnyen megbonthatja az építményt, még egy teljesen átlagos, 1500 köbméter per szekundumos vízhozam mellett is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által bemutatott 2D áramlási modell alapján úgy láttam, hogy a tervezett megoldás nem jó, a mederfenék és a fenékküszöb közép- és hosszú távon erodálódni fog, azaz ki fog mosódni. A fenékküszöb, véleményem szerint, tényleg kizárólag csak kényszermegoldásként jöhet szóba egy ilyen akut helyzet esetén, azonban a hajózás miatt akkor is, mindenképpen aggályos. Véleményem szerint azonban nem is lett volna és nincs is szükség erre a fenékküszöbre. Mi volt az Ön koncepciója? Parttól partig érő fenékküszöb helyett egy sima, de szakszerűen megépített felszín alatti medergátat terveztem a Duna-meder hajózott csatornájába, azaz az atomerőmű hidegvízcsatorna-bejáratánál húzódó 160-200 méter széles sávba. Ezt kellett volna feltölteni legelső lépésben uszályról vagy bárkáról. A gát tengelye egy 3D-s mederfenék-térkép alapján lett volna meghatározva, egy olyan szelvényben, ahol minimális feltöltéssel maximális duzzasztást lehetett volna elérni. A mederfeltöltéssel párhuzamosan mérhető lett volna a medergát torlasztó hatása, és tervezhető lett volna a magassági emelése és a bővítése is. Számításaim szerint így 70-80 centiméter vízszintemelkedést lehetett volna elérni a Duna teljes szélességében. Fotó: Honvédelmi Minisztérium/Facebook. Miért a hajózósávot kellett volna feltölteni? Ha egy már bemélyült folyó medrét sarkantyúkkal beszűkítik, annak – állandó vízhozam mellett – megnő az áramlási sebessége, ami nagy valószínűséggel a legmélyebb folyómedret fogja erodálni. Ez jelen esetben a hajózott folyómeder. Úgy gondolom, a tervezők alábecsülték a potenciális medererózió mértékét, így helyenként 13-18 méter mély eróziós mederszakaszok jöttek létre. Egészen az évmilliók alatt átázott, és valószínűleg mállott márgáig kimosódott a meder. Az első hiba tehát az volt, de ez súlyos hiba, hogy nem a hajózott és védendő medret kezdték el föltölteni. A miniszterelnök azt mondta, hogy természetes medermélyülésről van szó. Létezik természetes medermélyülés, de egy két hét alatt keletkezett 20 méteres „kimaródást” nem hívnék természetesnek. Nem csak a megnövekedett vízsebesség volt a baj, hanem az, hogy a sok kis-és közepes szemnagyságú kő sodródik, görgetődik, szaltálva halad előre, és ez erőteljesen erodálja, szinte lereszeli a folyómedret. Mondják, hogy a márgánál majd megáll a kimaródás. Nem fog megállni. Az átázott márga ugyanúgy erodálódik, ugyanúgy kikezdi a sok görgetett anyag, csak nem olyan gyorsan. Ezzel véleményem szerint nagy károk keletkeztek a mederben, amit nem lehet úgy hagyni, föl kell majd tölteni. Ez nem lesz azért nagyon egyszerű, mert a mély eróziós csatornák feltöltése ideális esetben külön térképezést és célzott elhelyezést igényel, megfelelő nagyságú kőzetanyaggal. Paksi fenékküszöb: kikezdte az építményt a felgyorsult sodrás és a meder kimosódása Milyen hibákat látott még? A medereróziót előzetes tömbös kőszórással vagy betonkockákból megépített, az áramlási irányra merőlegesen elhelyezett mederbordákkal kellett volna megelőzni, lehetőség szerint geomembrán használatával és utólagos mederszórással, ami stabilitást ad a kőnek, és megakadályozza a gát belső kimosódását és felszíni erózióját. Ez lett volna a legelső lépés ideális esetben. Ehhez azonban válogatott anyagokra, elkülönített kőrakatokra lett volna szükség, miközben az első napokban még a megfelelő mennyiségű kőzetmennyiség leszállítása is gondot okozott. Számomra szembetűnő, hogy a mederbe beborított feltöltések, kevés kivétellel, feltűnően sok kőzetliszt, közepes szemnagyságú kavics- és kőzetanyagot tartalmaznak. Ennek nagyjából a negyedét az első pillanatban elmossa a víz. Mennyi idő alatt mosódik ki az anyag? Úgy gondolom, hogy a – sokszor válogatás nélkül a mederbe billentett – feltöltés finom szemnagyságú frakciójának jelentős részét az áramlás két-három év alatt kimossa. Most alacsony, 700 köbméter per szekundum körüli a vízhozam, de egy átlagos 1500 köbméter per szekundumos vízhozam már észlelhetően elkezdi erodálni a sarkantyúk széleit és a sarkantyúk védetlen rézsűlábait, vagyis azt a fenékküszöb-szakaszt, ahol a hajóforgalom történik majd. Fotó: Magyar Péter/Facebook. A kritikákkal szemben az az ellenérv, hogy a lehető leggyorsabban akarták elérni az atomerőmű működéséhez szükséges vízszintet, nem volt idő a szöszmötölésre. Az optimálisnál valóban sokkal rövidebb idő állt rendelkezésre a feladat átgondolására, megvitatására, a következmények kockázatelemzésére, a tervezésre és a kivitelezésre is. Azonban az általam javasolt medergáttal töredék ennyi kővel, ugyanilyen gyorsan meg lehetett volna emelni annyira a vízszintet, hogy az atomerőmű működését biztosítsa. Emellett kidolgoztam egy ideiglenes medergát-koncepciót is: a hajózott folyómederben ideiglenesen – akár hónapokra is elhelyezett – 14-16 darab 40-lábas tengeri konténerrel olyan mederszelvény-szűkítést lehetett volna elérni, ami körülbelül egy méterrel emelte volna meg a Duna-vízszintjét. A konténereket geomembránnal beborítva, szigetelve, majd kőrakatokkal megtámasztva, és utólag feltöltve kaviccsal vagy részben akár betontömbökkel, egy masszív ideiglenes medergátat eredményezett volna. Tény, hogy így is sikerült elhárítani az atomerőmű leállítását, és az is, hogy egy vészhelyzeti kivitelezéskor nem könnyű megfelelni minden szakmai elvárásnak és követni az ideális technológiai megoldásokat. Maradjunk annyiban, hogy lehetett volna jobbat és maradandóbbat alkotni. Én úgy tudom, hogy amit a BME tervezett, az nem az a megoldás lett volna, amit végül a vízügy és a honvédség megcsinált. Viszont amikor az OVF kiírta a közbeszerzést, akkor már ez a két oldalról befelé, szárazon történő építkezés szerepelt a dokumentációban. Jó, de mit tervezett a BME? Ezt nem igazán tudjuk, mert nem érhetőek el a kivitelezési tervek. Nem tudjuk pontosan, miért került túl közel a két partról elindított sarkantyú azelőtt, hogy célzott érdemi medererózió-védelem, illetve érdemi feltöltés történt volna a hajózott csatornában. Mindenesetre a paksi gátépítés nem azt a szakmailag jól átgondolt és megszervezett kivitelezési módszerességet mutatta a neten megjelent felvételeken, mint amit a nemzetközi nagyberuházásaim során tapasztalhattam. Mit kéne, egyáltalán mit lehetne most csinálni? A kérdés az, hogy mi a cél? A legfrissebb információk szerint az építmény koronája az eredeti tervekkel szemben mégsem kerül összezárásra. Elnézve a szeptember 8-10. közötti videófelvételeket, véleményem szerint jelentős a két sarkantyú közötti áramlási sebesség a szabadon maradt mederben. Kérdés, hogy mekkora medereróziót szenvedett a Duna a beszűkített csatorna következtében, és mennyire stabil a megépített sarkantyú a hajózott Duna-mederben? Sajnos nem ismerjük a kialakult mederdomborzatot, ami pedig nagyban befolyásolja az építkezés következő fázisát. Ha az erózió következtében a gát átépítésre szorul, akkor a felvízi oldalról indulva érdemes elkezdeni megtölteni a mederfeneket félméteres, méteres tömbökkel, és ívesen felépíteni egy felszín alatti gátat a mély, hajózási csatornában. Ahogy eredetileg is kellett volna. Környezetvédelmi engedély nélkül építi a paksi fenékküszöböt a kormány A kormányrendelet szerint szeptember 30-ig kell kérni a környezetvédelmi működési engedélyt erre a műtárgyra, amit tulajdonképpen már nem is lehet fenékküszöbnek hívni, hiszen megszakad, nem tart parttól partig. Mit fognak beadni vajon az engedélykérelemhez? Nem tudom. Nagy kérdés, hogy hogyan lehet fennmaradóvá minősíteni valamit, ami folyamatosan erodálódik. Fülöp Orsolya Címlapkép: Magyar Péter/Facebook. Source
Miközben a magyar sajtó most is a lehangoló hazai eredményekre koncentrál, a friss PISA-jelentésből globális tanulási válság képe bontakozik ki. A szövegértés romlása különösen drámai világszerte, és a magyarázatok között egyre hangsúlyosabban jelenik meg a digitalizáció: az elmélyült olvasást háttérbe szorító képernyőktől a szellemi erőfeszítést is kiváltani képes mesterséges intelligenciáig. A hanyatlás azonban nem mindenütt egyforma: miközben a „finn csoda” kifulladt, Anglia állja a sarat. Sikerük egyik fontos magyarázatát pedig egy sokat támadott reform kínálja, amely a biztos tárgyi tudást tette a készségfejlesztés alapjává.
This weekend, Fidesz held its annual picnic in Kötcse. Under Orbán’s tenure, the picnic traditionally marked the beginning of the political season after the summer break. It was where Orbán tended to set out his political vision for the year ahead.The Hungarian political world has changed drastically since last year’s edition of the picnic, where Orbán, then still the sitting prime minister, ominously threatened those gathered that “everything will be noted and nothing will be forgotten.” Now, as Orbán’s relevance has shrunk considerably, the event was held with significantly less media fanfare and behind closed doors.Orbán in Kötcse. Source: FacebookDespite being reelected the leader of Fidesz back in June, Orbán was nowhere to be seen all summer. There was footage of him attending the World Cup in the US and being on holiday in Croatia and then Serbia. He did not participate in some of the protests organised by influencers close to Fidesz, and sometimes did not even post about them.Given that Orbán is now legally barred from contesting an election due to the term limits imposed by Tisza, his lack of activity is hardly surprising. But the problem is that Orbán still seems to be considered the leader of the Hungarian right both by himself and by its remaining members.An exception to his inactivity all summer was his brief annual appearance at the Tusványos Free University in Transylvania. In his Tusványos address, he argued that there was “no need for self-reflection (!),” the party simply needed to up its game of resistance. In the Fidesz world, his “return” was announced with great fanfare, and it was proclaimed that he would outline what the right would have to do at the Kötcse picnic. The picnic was held behind closed doors, but leaks suggest no major plan was outlined. According to Telex, Orbán reiterated that there would be no need for Fidesz to reflect or apologise. He repeated his claims that Tisza, as a party, is actually controlled by Brussels and Hungary has lost its sovereignty. Curiously, Orbán also remarked that as many of Tisza’s actions are “unconstitutional,” this gives Fidesz an opportunity to be flexible with its methods of opposition politics (though attendees claimed that he explicitly ruled out any form of violence).On Sunday, he also made an appearance on the TV talk show hosted by his long-time friend Zsolt Bayer, where he, once again, showed no signs of self-reflection. He said that under Tisza, Hungary would be recolonised, and bizarrely, he appeared to threaten people who would start working for the Wealth Requisition Authority in any capacity. The interview highlighted just how unable Orbán seems to be to accept that he lost and that he no longer has much meaningful political power in the country.Orbán clearly has no desire to implement any sort of reinvention or self-criticism: he does not wish to admit any of the structural problems of the past 16 years and his ideas of non-constitutional resistance are nothing short of delusional: he no longer has any state apparatus behind him to pull off any borderline illegal activities, and with the current polls (Tisza’s support is regularly around 70%, while Fidesz is around 23-25%), any disruptive activities would only make them even more unpopular.Thus, Orbán seems to offer nothing new or innovative while at the same time refusing to leave. As things stand, he is Schrödinger’s Orbán: politically dead and alive at the same time. He cannot run for office and has no new ideas, yet the Hungarian right is forced to look towards him for guidance.This is clearly hindering the right’s renewal efforts. There appear to be several attempts to renew the Hungarian right and infuse it with fresh ideas. Különutas, a media project, was recently launched by two young former contributors at the flagship right-wing magazine Mandiner. Former government minister Tibor Navracsics and former Space Research Commissioner Orsolya Ferencz also launched a platform, Civic Democrats. There are also initiatives at the more radical end of the political spectrum. Márton Békés, a chief ideologue under Orbán, outlined the current state of the right as being “the Mosaic Right”: small independent initiatives working towards a common goal, all communicating in and representing their unique voices.However, there is a huge problem with Békés’ assessment. Until at least one piece within this “Mosaic Right” can establish a coherent narrative - and as a consequence, a position - in relation to the 16 years of Orbánism (a period now rejected by more than ⅔ of the population), they are unlikely to get anywhere. They will have to be at least somewhat critical of the past 16 years because a large section of their potential voter base is now fully behind Tisza.But the Különutas project avoids explicit criticism of Orbán. Navracsics said that Civic Democrats are an Orbán-free project, however they don’t intend to secede or launch a coup against Orbán within Fidesz. Even Békés, the only person who seems to have come up with at least the idea of a coherent strategy, while explicitly stating that the right should give up the centralised nature that typified it in the past decade, refused to mention Orbán by name.The most bizarre instance of such avoidance of the Orbán problem was that of Gergely Szilvay, who directly called on the right to abandon centring the concept of the nation-state as its fundamental pillar. He made sure to mention that this does not mean that Orbán was “wrong about this matter.” But the nation-state was fostered as the basic pillar of the contemporary Hungarian Right by Orbán himself. So what, exactly, does Szilvay think Orbán was right about?Whether avoiding talking about Orbán is due to personal loyalty to the man, fear, a lack of clear political alternative, or simply strategic manoeuvring (“He who wields the dagger, never wears the crown”) is difficult to tell. But until the new Hungarian Right is able to reflect on and establish a coherent judgement about Viktor Orbán and his system, it is doomed to share his fate: remain in a state halfway between life and death.Subscribe to receive first-class insight into Hungarian affairs. Become a paid subscriber to partake in Q&As and get an exclusive article every month.
You must be logged into the site to view this content.
Hőhullámok, ivóvíz, allergének, zaj, beltéri levegőminőség – ezek mind a bennünket körülvevő környezet részei, melyek hatnak ránk, hosszabbítják vagy rövidítik az életünket. Pándics Tamás orvos, a SOTE Közegészségtudományi Tanszék vezetője Litkai Gergely Zöld Válasz című műsorában a népegészségügy több olyan elfelejtett tudását is ismerteti, melynek segítségével jobb minőségű életet élhetünk a hétköznapokban.
Remélem, mindenkinek jól telt az augusztus, és feltöltődve érkezett vissza az őszbe. Mielőtt belevágnék a szezonnyitó tirádámba, két apró gyakorlati:elindítottam a publikus Insta-oldalamat, itt tudjátok követni a különböző platformokon megjelenő munkáimat és valamennyi eredeti kontentet is posztolok ide. Ide kattintva tudtok bekövetni.a Köztesre írott hírleveleimet szabadidőm terhére, lelkesedésből és a visszajelzéseitek által motiválva írom. Szóval ha értékesnek találod, amit itt csinálok, továbbra is nagyon hálás vagyok egy-egy digitális kávémeghívásért! Ez ide kattintva tudod megtenni.És akkor csapjunk is bele!Hogy Magyar Péter meghosszabbította a 2016 óta érvényben lévő “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, úgy hiszem, belpolitikai kalkulációkkal magyarázható: a korábbi kormánypárt környékén felszedett reflexei motiválják, az az igyekezet, hogy ne nyisson olyan támadási felületet, amelyet fideszes és mihazánkos ellenzéke kihasználhatna. Az ügyet sokan, köztük szakmai szervezetek is kommentálták, hozzátenni valóm igazán nincs is.Köszi, hogy olvasod a hírlevelem! Ha még nem iratkoztál volna fel, de szeretnéd kapni a havi 2-3 elemzésem, itt teheted meg.Cserébe az a szöveg, amivel a miniszterelnök az egészet indokolta, egyáltalán nem belföldi kútfőből táplálkozik: a ceutai krízisre való hivatkozás jól láthatóan illeszkedik abba a narratívába, amit az Európai Néppárt (EPP), és annak vezetője, Manfred Weber az elmúlt egy hónapban keményen tol. (Ha poénkodni akarnék, a “szépemlékű” fideszes panellel szólva azt mondhatnám: a miniszterelnök a migrációs válsághelyzet meghosszabbításakor Weber kottájából játszik. 😂)Az Európai Néppárt és vezetője, ez az EUkániai tulajdonságok nélküli ember, ez számító mosolyú, nem kifejezetten tehetséges kistérségi hatalomtechnikus, úgy döntött, hogy versenyt fut ceutázásban az európai radikális jobboldallal (pl. Giorgia Melonival). Kiutaztatták a ceutai polgármestert két napra Brüsszelbe, sőt a Politico úgy értesült, Weber úr saját kiruccanást tervez az észak-afrikai exklávéba, hogy a migráció és a balközép madridi kormány migrációs politikája miatt színleljen aggodalmat. A Néppárt minden csövön keresztül ceutázik.Forrás: POLITICO Brussels Playbook, 2026. 09. 07.Az egésznek van egy spanyol belpolitikai alaprétege: az EPP-hez tartozó spanyol Néppárt (PP) weberi karizmával és politikai tehetséggel megáldott elnöke, Alberto Núñez Feijóo meg szeretné nyerni a jövő évi választásokat, és Ceutában lelte meg a legjobb fogást Pedro Sánchez szocdem miniszterelnökön. Az elmúlt években a spanyol belpolitika egyik legfontosabb tendenciája, hogy a PP-től jobbra álló, és Orbán Viktorral szövetséges, annó a Mészáros-banktól kampányhitelt kapó Vox erősödik, és mára elképzelhetetlen, hogy Feijóo a Vox támogatása nélkül a spanyol kormány élére kerülhetne. A legfrissebb spanyol közvélemény-kutatás eredménye: ebben a ciklusban a PP és a Vox együttesen először lépi át az 50%-ot.Egymás túlceutázása tehát arra egy kísérlet, hogy a esemény miatti tagadhatatlan választói haragot ne csak a Vox csatornázza el. (Persze minden eddigi hasonló jobbközép, kanyarban előző manőver, csak tovább erősítette a radikális jobboldalt, de mondom, Alberto Feijóo tényleg nem a legélesebb kés a fiókban, ezzel még saját párttársai sem vádolnák. Különösen nem a helyére pályázó madridi tartományfőnök, Isabel Díaz Ayuso, akinek a politikája gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a Voxétól.)Az Európai Néppárt részben ehhez asszisztál, de közben a ceutázás, és úgy általában a migráció kérdésében tanúsított jobbratolódás révén Manfred Weber egy néppártból és tőle jobbra álló pártokból álló, kizárólag jobboldali többség megalapozásán is dolgozik, mely álmai szerint végre igazi, hús-vér kisfiúvá (aka. az Európai Bizottság elnökévé) teheti őt. És ezen ponton az egész Ceuta-kérdés egyben az Európai Unió jövőjéről, a jelenlegi irányvonalhoz képesti alternatív Európa-elképzelés túléléséről is szól. Az az egészpályás kicsinálási offenzíva, amelyet Pedro Sánchez ellen a spanyol jobboldali pártok, illetve közigazgatási és bírósági (ha úgy tetszik: mélyállami) szereplők már jó ideje elindítottak, és amelyhez most az európai jobboldal is csatlakozott, nem csupán egy — amúgy távolról sem tökéletes, sokszor jogosan kritizálható — politikus / egyén kicsinálását jelenti, de egyúttal felszámolja az egyetlen olyan valamire való politikai erőt, amely képes gyakorlatban is felmutatni egy másfajta Európát. Amivel Sánchezt Ceuta kapcsán vádolják, — hogy pl. szándékosan, hazaáruló módon asszisztált a Ceutában történtekhez — annak egy rész minimum hazugság, legrosszabb esetben pedig a trumpi adminisztráció, a marokkói kormányzat és izraeli hátterű közösségi médiamanipulációs aktorok bábáskodása mellett kivitelezett, szándékos politikai támadás. Az már jogosan megvitatható, hogy mennyire vette komolyan az incidenst megelőző héten érkező titkosszolgálati jelzéseket, de ami Ceutában történt, azt amúgy sem utolsó pillanatban improvizált, embertelen intézkedésekkel (még magasabb kerítés, éles lőszerrel lövő katonák) lehetne megakadályozni, az ugyanis a jelenlegi európai határvédelmi outsourcing strukturális következménye.Ezzel együtt tagadhatatlan, hogy a jelenleg uniós mainstreammé vált orbáni migrációs politikával szemben Sánchez egy sokkal befogadóbb álláspontot képvisel. De nem csupán valami szépelgésről van persze szó, a spanyol kormányfő nyíltan beszél arról, hogy az utóbbi időben tapasztalt spanyol gazdasági fellendülés és a demográfiai problémák realista megoldása is a szabályozott, de emberséges keretek között megvalósuló bevándorlás és integráció függvénye. A nemrég megnyitott, ideiglenes regularizációs ablaknak köszönhetően pl. a spanyol társadalombiztosítási rendszerbe befizetők száma történelmi rekordot ért el. Ami a tb-rendszerek fenntarthatóságán siránkozó, de tényleges megoldást arra nem adó, csak hatástalan “szüljetek többet!” kurjantásokkal előálló politikusok szemében akár még irigység tárgya is lehetne.De a sánchezi alternatíva nem csak, sőt nem elsősorban ebben ölt testet. A saját gazdasági hanyatlása fölött kesergő, de a dolgok megjavításába befektetni nem akaró európai fősodorhoz képest, az elmúlt 7-8 év spanyol zöld iparosítása ha nem is ellentmondásoktól mentes, de mindenképp értelmesebb kísérlet, mint bármi, amit a többi nagy európai fővárosban (nem) csinálnak. Erről egyébként érintőlegesen Karas Dávid politikai gazdasági szakértő épp nemrégiben beszélt a Partizánban.Geopolitikai értelemben is a spanyol miniszterelnök az egyedüli, aki tettekben is képvisel egyfajta önálló víziót, szemben az USA-nak önsorsrontó módon aláfekvő, szintén önsorsrontó Kína-ellenes kereskedelmi háborúba önmagát belehergelő európai elitekkel. Az, hogy ebből a politikai alternatívából mutatóban sem marad semmi az EU-ban, azt jelenti, hogy a közösség pont akkor erősít rá az amerikai ukáz alatt megvalósuló nemzetállami széthúzás, kicsinyesség és önzés módszertanára, amikor leginkább szükség lenne közös ambícióra és nagyívű politikai cselekvésre. Sic transit, ugyebár.És mindezzel együtt persze igaz, hogy Sánchez távolról sem a tökéletes képviselője ennek az egész alternatívának. Az ahol most van, részben önmagának is köszönhető. A háromszögelés, a hamis realizmus, a tökölés és a balról érkező kihívás leszalámizásába fektetett energiapazarlás nélkül ma talán jobb belpolitikai helyzetben lenne. Pártjának hagyói időket idéző korruptsága, megújulási képtelensége szintén nem az ellenfeleinek a hibája. (Ezen a fronton persze a PP sem jobb egy fokkal sem.)De a politika ilyen: legtöbbször a történeti perspektívában mérhető jó dolgok is gyarló, önző, hataloméhes, kicsinyes politikusok tevékenysége révén valósulnak meg.1 A szentek ténykedésének horizontján nem az evilági, az itt és mostban történő dolgok szerepelnek. Márpedig nekünk az itt és mostban van dolgunk.1Anélkül, hogy túlerőltetném a párhuzamot, a republikánus oldal politikusai egytől egyig kicsinyes és gyarló politikusok voltak, ettől még nem fér kérdés ahhoz, hogy ők képviselték az emberiség jobb arcát.
Cikkünkben külügyi államtitkár, külügyi bizottság-tag kormánypárti képviselő és még jónéhány, névtelenséget kérő forrás segítségével világítjuk meg az Orbán Anitáék előtt álló problémák összetettségét. Elérhetetlen Szijjártó, furcsa BYD-felkészítő, Magyar–Zelenszkij-találkozót keresztülhúzó brit uralkodó, konstruktív KDNP-s politikus. És a továbbra sem fekete–fehér diplomáciai világ. Exkluzív háttér.
AlaptézisAz országgyűlési választás lezárt egy kormányzati korszakot, de nem zárta le a Magyarország jövőjéről folyó vitát, és az erős, sikeres Magyarországért folytatott küzdelmet. Ellenkezőleg: most kezdődik a valóság próbája. Két egymással összeegyeztethetetlen helyzetértékelés áll egymással szemben. Mi azt mondjuk, hogy a veszélyek kora most kezdődik, és a háború, a blokkosodás, az energiabizonytalanság és Európa versenyképességi hanyatlása egyre szűkebb mozgásteret hagy a kis, nyitott országoknak. Azt mondjuk, hogy ebben a korszakban békére, stabilitásra, gazdasági szuverenitásra és többirányú külpolitikára van szükség. Az ellenfél azt ígérte, hogy elegendő lesz visszasimulni az európai középmértékbe, és ettől egyszerre megérkezik a pénz, a beruházás, a bizalom és a jólét.Néhány hónap után már látszik, hogy nem egyszerűen két kampányüzenet versenyzett, hanem két stratégia, két kormányzási kultúra és két világkép ütközik folyamatosan. Az alábbi tíz tétel egyetlen gondolati ívvé rendezi, hogy mit gondolok a helyzetről.1. Az elmúlt 16 év kormányzati állításait most a valóság ellenőrzi – és a lényegi kérdésekben igazunk voltA választás előtt tett fő előrejelzéseink kiállják az idők próbáját. Nem azt állítottuk, hogy az előző tizenhat év minden döntése hibátlan volt. Voltak hibák, amelyeket ki kell javítani, és voltak ügyek, amelyekben gyorsabban vagy bátrabban kellett volna cselekedni. A lényegi állításunk szerint a biztonságot, a békét, az energiabiztonságot, a családokat és a nemzeti mozgásteret védő politika jobb alapot adott Magyarországnak annál, mint amit a centrista, liberális, baloldali elit kínál. Be fog bizonyosodni, és nekünk be is kell bizonyítanunk, hogy az Orbán-kormány időszaka nem rosszabb, hanem jobb volt az utána következő kormányzásnál.Az elmúlt években öt szempont figyelembevételével kormányoztunk. Először: a háború nem távoli külpolitikai téma, hanem közvetlen magyar biztonsági, energia- és megélhetési kérdés. Másodszor: Brüsszel politikai feltételekhez köti az együttműködést, ezért az uniós igazodás önmagában nem életképes stratégia. Harmadszor: a rezsivédelem, az adórendszer, a családpolitika és a hazai tulajdon védelme nélkül gyorsan visszatérnek a baloldali megszorító és privatizáló reflexek. Negyedszer: a migrációs paktum, a gender- és identitáspolitikai nyomás, valamint a hatáskörök központosítása egy létező európai politikai program, amit ellenezni, lassítani és gáncsolni kell. Ötödször: egy olyan kormány, amely a külső elismerést fontosabbnak tartja a nemzeti érdekérvényesítésnél, könnyen feladja azokat a kapcsolatokat és kivételeket, amelyekért Magyarország éveken át konfliktusokat vállalt.Az ellenfél ezzel szemben gyors európai pénzeket, új nyugat-európaiberuházási hullámot, kiszámíthatóbb gazdaságot, mérsékeltebb közéletet és azonnali nemzetközi presztízsnövekedést ígért. Ezek az ígéretek nem állják ki a valóság próbáját. Az uniós pénzek nem válnak korlátlan és feltétel nélküli forrássá. A nyugat-európai ipar nem kezdett új növekedési ciklusba. A költségvetési és beruházási adatok nem javultak meg attól, hogy megváltozott a kormány politikája. A közélet pedig nem lett békésebb, pont ellenkezőleg. Az első hónapokban éppen a visszamenőleges szabályalkotás, a személyre szabott kizárás, az intézmények elfoglalása és a politikai ellenféllel szembeni hatósági eszközök kerültek előtérbe.A Fidesz a választási vereség után békésen átadta a hatalmat. Ez cáfolja azt a több mint egy évtizede mantraszerűen ismételgetett állítást, hogy ne lennénk demokraták. Az is kiderült, hogy csak mi vagyunk azok, politikai ellenfeleink ugyanis azóta szisztematikusan dolgoznak a politikai verseny felszámolásán. Nekünk az első döntésünk a kettő állampolgárság megadása, nekik a politikai ellenfeleik kizárása volt.A következő időszak alaptesttartása nem a sértettség, hanem a bizonyítás: a választók mindennapi tapasztalatán keresztül kell megmutatni, hogy a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lett. Nem nekünk kell a valósághoz igazítani a korábbi figyelmeztetéseinket; a valóság fogja rácsapni az ajtót arra a politikára, amely a kormányzást kommunikációval, a stratégiát pedig külső jóváhagyással helyettesíti.2. A világ egy nagyobb konfliktus előkészítésének szakaszába lépettNemzetközi helyzetértékelésünk sem volt hibás. A világ nem tért vissza az 1990 utáni békés, egyközpontú korszakba, és nem is közeledik hozzá. A nagyhatalmak fegyverkeznek, a regionális konfliktusok egyre könnyebben válnak proxyháborúvá, a katonai, gazdasági, technológiai és energetikai verseny pedig ugyanannak a küzdelemnek a különböző terepe. A kampány drámai megfogalmazása szerint ez volt „a háború előtti utolsó magyar választás”. Lehet, hogy már a 2026-os választás is háborús helyzetben zajlott, csak nem tudtunk róla. A baj nem akkor kezdődik, amikor eldördül az első lövés. Előbb megjelenik a katonai költségvetésekben, a lőszer- és energiatartalékok feltöltésében, a logisztikai útvonalak átrendezésében, a szankciós infrastruktúrában, a technológiai exporttilalmakban és a politikai nyelv háborús átállításában.A korszakváltást a nyers adatok is mutatják. 2025-ben 65 állami részvételű fegyveres konfliktus zajlott, ami a második világháború utáni korszak rekordja; a szervezett erőszak halálos áldozatainak száma megközelítette a negyedmilliót. A világ katonai kiadása ugyanebben az évben mintegy 2887 milliárd dollárra emelkedett. A világ erőforrást, ipari kapacitást és intézményeket rendel a tartós konfrontációhoz.Annyi bizonyos, hogy már most a második hidegháború időszakában vagyunk. Az Egyesült Államokkal szemben nem pusztán Kína áll, hanem “sárkánymedve” néven nevezett kína-orosz stratégiai együttműködés: nem klasszikus katonai szövetség, hanem energia-, haditechnikai, nyersanyag-, pénzügyi és logisztikai kapcsolatok egymást erősítő hálózata. A nukleáris elrettentés miatt a nagyhatalmak igyekeznek elkerülni a közvetlen világháborút, miközben a küszöb alatti eszközök – proxyháborúk, szankciók, blokádok, infrastruktúra elleni támadások, kiberműveletek és gazdasági kényszerítés – állandósulnak. Ezért félrevezető minden válságot külön dossziéként kezelni: Ukrajna, a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség ugyanazokat a fegyverkészleteket, tengeri útvonalakat, energiatartalékokat és költségvetési erőforrásokat terheli.Egy ilyen helyzetben az energia-, műtrágya-, félvezető-, tengeri logisztikai, államháztartási és monetáris nyomás nem egymás után, hanem egyszerre érkezhet. Külön-külön mindegyik kezelhetőnek látszik,együtt azonban gyorsabban terhelik túl az állami intézményeket, mint ahogyan azok alkalmazkodni képesek. Egy lezárt szoros emeli az olaj árát, drágítja a szállítást, a biztosítást, az élelmiszert, az ipari termelést és az állami kamatkiadást is. Egy technológiai exporttilalom nemcsak két nagyhatalom ügye: gyártósorokat, beruházási döntéseket és munkahelyeket állíthat le Magyarországon is.A blokkosodás ma már nem elméleti veszély. A nagy erőközpontok arra készülnek, hogy csökkentsék egymás iránti kiszolgáltatottságukat. Eltüntetik vagy korlátozzák az egymással szembeni kereskedelmi többleteket, kevésbé hajlandók a másik államadósságát finanszírozni,saját pénzügyi és fizetési rendszereket építenek, biztonsági kockázatként kezelik a másik pénzében vezetett tartalékokat, korlátozzák a csúcstechnológia, a félvezetők, a mesterségesintelligencia-kapacitások és a kettős felhasználású termékek áramlását, támogatásokkal, vámokkal és szankciókkal osztják fel újra a piacokat. A kölcsönös függés korábban a béke biztosítékának tűnt, és ha ezeket most eltüntetik, annak jeleiből nekünk is tudni kell olvasni.Ez a második hidegháború sajátossága: nem két teljesen elzárt rendszer áll egymással szemben, hanem egymásba mélyen beágyazott gazdaságok próbálnak szelektíven leválni egymásról. Emiatt a folyamat kiszámíthatatlanabb, költségesebb és válságveszélyesebb. A válságok pontos időpontja és formája nem jelezhető előre, de az irányuk igen. Elképesztő megrázkódtatásokkal nézünk szembe, és Magyarország kis, nyitott gazdaságként különösen kitett ezeknek.Aki csak a GDP-t, az előző havi inflációt vagy a pillanatnyi tőzsdei árakat nézi, szükségképpen később látja meg ezt a fordulatot. A politikai folyamatokat követők előbb figyelik a csapatmozgást, a fegyvermegrendelést, a tankerútvonalat, a biztosítási díjat, a stratégiai készletet, a szankciós jogszabályt és a tárgyalási csatornák bezárulását. A geopolitikai döntés percek alatt megszülethet, gazdasági következménye a szerződéseken, készleteken, termelői költségeken és vállalati döntéseken keresztül hónapokkal később jelenik meg a statisztikában. Ezért lehetett még optimizmus a makromodellekben akkor, amikor a politikai elemzők már egy nagyobb konfliktus előkészítését mutatják.Nem azt állítom, hogy a világháború elkerülhetetlen. Sőt, ennek ellenkezőjét gondolom! Az viszont világosan látszik, hogy a nagyhatalmak és Európa olyan kapacitásokat, költségvetéseket és automatikus kötelezettségeket építenek ki, amelyek egy újabb incidens esetén visszafordíthatatlanná teszik a folyamatokat. A békepárti álláspont egy ilyen helyzetben előzetes kockázatkezelés. Magyarország érdeke a közvetlen katonai részvétel elkerülése, a többirányú gazdasági kapcsolatok megőrzése, az energia- és élelmiszerbiztonság, valamint az önálló döntési képesség fenntartása. Aki most nem építi ki a védelmet, az a válságban már csak elszenvedni tudja mások döntéseit.3. Az orosz-ukrán háború és Európa eszkalációs zsákutcájaAz orosz-ukrán háború 2026 őszére nem közelebb került a katonai eldőléshez, hanem veszélyesebb szakaszba lépett. Oroszország Ukrajna területének mintegy ötödét tartja ellenőrzése alatt, de az elmúlt év területi változásai lassúak voltak. A front alig mozdul, miközben a háború határai tágulnak: mindkét oldal egyre mélyebben támadja a másik hátországát, energia-infrastruktúráját, finomítóit, repülőtereit és tengeri útvonalait. Nincs ukrán győzelem, de nincs olcsó orosz győzelem sem. Van viszont folytatódó emberveszteség, demográfiai pusztulás és növekvő eszkalációs kockázat.A háború emberi és gazdasági ára tovább nő. 2026 első hét hónapjában a civil áldozatok száma 44 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, az újjáépítés becsült szükséglete pedig már 1000 milliárd dollár. Minden újabb év fiatal életeket, településeket, termelőkapacitást és a háború utáni talpra állás lehetőségét égeti el. Az a stratégia, amely nem tudja megmondani, hogy milyen elérhető politikai eredményért vállalja ezt az árat, nem stratégia, hanem a veszteségek automatikus kiterjesztése.A mértékadó előrejelzések szerint az ukrán stratégiai győzelem tulajdonképpen kizárt, az alapszcenárió a befagyott konfliktus és a részleges orosz siker, míg a felőrlő háború a tárgyalások összeomlása esetére továbbra is nagyon valószínű forgatókönyv lehet.Európa hivatalos nyilatkozataiban szerepel ugyan a tűzszünet és a tárgyalás, de a valós stratégiai súlyokat a mögéjük rendelt pénz, intézmény és katonai képesség mutatja. A NATO 2026-ra 70 milliárd eurónyi katonai eszközt, támogatást és kiképzést irányzott elő Ukrajnának; az EU 2026–2027-re 90 milliárd eurós hitelt biztosít; az uniós védelmi kiadás 2026-ban várhatóan 454 milliárd euróra emelkedik. A SAFE 150 milliárd eurós közös hitelkerete és a Readiness2030 akár 800 milliárd eurós mozgósítási célja már tartós hadiipari átállást jelent. A diplomácia Európa dokumentumaiban egy bekezdés, az eszkaláció mögött viszont már költségvetés, hitel, gyártósor és haderő áll.A következő lépcsőfokok még kockázatosabbak. Az európai koalíció nagyobb hatótávolságú csapásmérő képességeket, az orosz árnyékflotta gyakoribb ellenőrzését, egy tűzszünet utáni multinacionális ukrajnai erőt és egy újabb támadás esetére katonai választ is magában foglaló garanciákat tervez. A francia-német biztonsági gondolkodás már a nukleáris elrettentés és a hagyományos mélységi csapásmérés összekapcsolásáról, saját szóhasználata szerint „a nukleáris küszöb alatti eszkaláció kezeléséről” beszél. Ez a mondat leleplezi a stratégia alapfeltevését: Európa arra fogad, hogy minden újabb lépés kiszámítható, kimérhető és a küszöb alatt tartható. A nukleáris küszöböt azonban nem egyedül Brüsszel, Párizs vagy Berlin határozza meg, hiszen azt a másik fél reakciója is alakítja.Európának van fegyverkezési terve, hitelfelvételi terve, szankciós terve és csapattelepítési terve, de saját béketerve nincs. Nincs működő európai közvetítési formátum, részletes kompromisszumos menetrend, incidensmegelőzési rendszer, fegyverzetkorlátozási ajánlat és világos politikai végállapot. A tényleges tárgyalási csatornákat továbbra is elsősorban Washington kezeli. Ráadásul az amerikai stratégia már a közel-keleti és a csendes-óceáni térséget helyezi előtérbe, és Európától nagyobb önálló tehervállalást vár. Európa tehát úgy emeli a tétet, hogy közben a végső amerikai védőháló bizonytalanabbá válik.Az Európai Unió szépen lassan béke- és gazdasági közösségből „háborús unióvá” alakul át. Ukrajna uniós integrációja nem lezárná, hanem intézményesen az EU keleti oldalába telepítené a konfliktust. 2026 júniusában már ötvenszázalékos a valószínűsége annak, hogy egy éven belül kiszámíthatatlan orosz csapások érik Európa területét, mert az ukrán mélységi hadjárat egy része európai termelési, hírszerzési és logisztikai háttérre támaszkodik.A valódi európai stratégiai önállóság felépítése nyolc-tizenöt éves feladat, és éppen az odáig tartó átmenet a legveszélyesebb. A kontinens ma már többet ígér, mint amennyi lőszerrel, légvédelemmel, ipari kapacitással és politikai egységgel rendelkezik. Ebben a résben egy mélységi csapás, egy tengeri ellenőrzésből kialakuló incidens, egy Ukrajnába telepített erő elleni támadás vagy egy automatikus garancia aktiválása közvetlen NATO-orosz konfrontációt indíthat el. Az elrettentés szükséges, diplomáciai kijárat nélkül azonban eszkalációs automatizmus hamar visszafordíthatatlan lesz.A magyar érdek ezért világos: meg kell akadályozni a közvetlen belesodródást, fenn kell tartani a tárgyalásos kijáratot, és követelni kell egy reális európai békestratégiát. Ez nem oroszbarátság és nem Ukrajna magára hagyása. Annak felismerése, hogy egy atomfegyverrel rendelkező hatalommal vívott, végállapot nélküli felőrlő háború Európa biztonságát nem növeli, hanem napról napra kockára teszi.4. Európa hanyatlása nem átmeneti, hanem strukturális folyamatAz európai helyzetértékelésünk is kiállja a próbát. Az Európai Unió gazdasági, demográfiai és geopolitikai súlya csökken, miközben intézményei egyre több hatáskört akarnak központosítani. Az európai vita hosszú ideig úgy tett, mintha a stagnálás átmeneti lenne, az ipar versenyképességi gondjai pedig néhány támogatási programmal megoldhatók volnának. A Draghi-jelentés azonban maga is százmilliárd eurós nagyságrendű éves beruházási hiányról, innovációs lemaradásról és az európai gazdasági modell fenntarthatatlanságáról beszélt. Az amerikai termelékenységi és technológiai előny nőtt, Kína pedig egyszerre lett piacból, beszállítóból és versenytársból Európánál sokkal erősebb szuperhatalom.Az európai ipar gondja nem az, hogy néhány hónapig rosszak a konjunkturális számok. Az energia tartósan drágább, a szabályozás lassabbá és költségesebbé teszi a beruházást, a tőkepiac széttagolt, a népesség öregszik, a képzett munkaerő hiányzik, a digitális platformok és a mesterséges intelligencia kulcskapacitásai pedig jórészt Európán kívül vannak. A német ipar gyengesége közvetlen magyar kockázat, mert a magyar export- és beszállítói modell jelentős része ehhez a központhoz kötődik. Ha a központ nem húz, a perifériára sem érkezik automatikusan növekedés.Az európai ipari villamos energia ára a Draghi-jelentés szerint két-háromszorosa, a földgázé négy-ötszöröse lehet az amerikainak (most inkább tíz-tizenkétszeres), az ipari gázfelhasználás 2024-ben még mindig közel 15 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől. Az uniós vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása egyetlen évben mintegy 270 milliárd euróval maradt el amerikai versenytársaikétól, a világ ötven legnagyobb technológiai vállalatából pedig mindössze négy európai. Még a védelmi autonómia is ellentmondásba ütközik: a 2022 közepe és 2023 közepe közötti európai védelmi beszerzések 78 százaléka unión kívüli beszállítóhoz került, 63 százaléka amerikai cégekhez. Európa tehát gyakran úgy költ többet az önállóságára, hogy közben újabb függést finanszíroz.Európa közben egymással összeegyeztethetetlen célokat próbál egyszerre követni. A klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa akar lenni, miközben olcsó és biztos energiát szeretne. Meg akarja tartani ipari központ jellegét, miközben a saját iparát terhelő energia-, adó- és szabályozási költségeket növeli. Be akar szállni az amerikai-kínai technológiai versenybe, miközben nincs ehhez hasonló tőkepiaca, digitális ökoszisztémája és kockázatvállalási kultúrája. Többet akar költeni védelemre, jóléti rendszerekre, zöldátmenetre és Ukrajna finanszírozására, miközben a növekedése gyenge és a társadalma öregszik. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megtenni.A nyugat-európai politikai főáram ezekre az ellentmondásokra egyre kevésbé valóságos korrekcióval, és egyre inkább egy brutálisan hatékony új kommunikációs túlélési stratégiával válaszol. A politika tárgya már nem maga a valóság, hanem annak menedzselése, hogy hogyan érzékeljék az emberek a valóságot. A gyengébb gazdasági teljesítményt sikerként, az ipar leépülését modernizációként, a drága energiát egy magasabb rendű morális cél elkerülhetetlen áraként, a növekvő katonai kiadást pedig a jóléti állammal minden további nélkül összeegyeztethető biztonsági beruházásként mutatják be. A cél nem a probléma megoldása, hanem annak a hitnek a fenntartása, hogy minden rendben van és minden ellenőrzés alatt áll. Ez lett a hanyatló nyugat-európai elitek általános túlélési receptje Brüsszelben, Berlinben és egyre inkább Budapesten is.A közösségi média, az algoritmusok, a professzionális politikai kommunikáció, a pénzpiaci pszichológia és a naponta előállított politikai színház valóban képes késleltetni a szembesülést. Arra azonban nem képes, hogy olcsó energiát termeljen, gazdasági növekedést hozzon létre, gyárakat tartson Európában, megállítsa a demográfiai hanyatlást vagy helyreállítsa a megváltozott geopolitikai erőviszonyokat. A kommunikáció legfeljebb elrejtheti egy időre a döntés árát, magát az árat nem csökkenti. Sőt, minél tovább sikerül fenntartani a mesterséges optimizmust, annál tovább maradnak el a szükséges döntések, és annál súlyosabb lesz a korrekció.A valóság nagybácsi pedig a mindennapi emberek ajtaján kopogtat. Megjelenik a villany- és gázszámlában, az üzemanyag és az élelmiszer árában, a lakáshitel törlesztőrészletében, az elmaradó beruházásban, a megszüntetett műszakban, az elveszített munkahelyben, a gyengülő közszolgáltatásban és a növekvő biztonsági kockázatban. Az emberek nem a kommunikációs térben, hanem a pénztárnál, a munkahelyen és otthon találkoznak a politikai döntések következményeivel. Amikor ez áttöri a mesterségesen fenntartott optimizmus falát, abból nem egyszerű népszerűségvesztés, hanem bizalmi és társadalmi válság lesz.Mindez nem jelenti azt, hogy Európáról le kell mondani. Azt jelenti, hogy különbséget kell tenni Európa és a jelenlegi brüsszeli hatalmi logika között. Európa civilizáció, történelmi közösség és gazdasági tér, az Európai Unió pedig egy intézményi konstrukció, amely akkor hasznos, ha a tagállamok békéjét, jólétét és biztonságát szolgálja. Ha az intézmény öncéllá válik, a kritikája nem Európa-ellenesség, hanem Európa védelme. A hanyatlással, stagnálással, agóniával és liberális önkénnyel szemben ma a patrióta politika a legláthatóbb, életképes alternatíva.Az Európai Unió mint politikai projekt valójában belefulladt a saját ellentmondásaiba. Ahelyett, hogy felemelné és mozgástérhez juttatná a tagállamokat, egyre gyakrabban szabályokkal, pénzügyi feltételekkel és politikai minősítésekkel nyomja lefelé őket. A liberális főáram a választói bizalomvesztésre nem önkorrekcióval, hanem morális megbélyegzéssel, pártok kizárásával, jogi és intézményi akadályokkal, valamint további központosítással válaszol. Ezt nevezzük autoriter liberalizmusnak: formálisan a szabadság nyelvén beszél, de csak azt a döntést fogadja el legitimnek, amely megfelel a saját előre kijelölt politikai eredményének.Magyarországon ugyanez a cinikus megközelítés a következő hónapokban közjogi formát ölt: az új alkotmány előkészítése egy figyelemelterelő művelet. Miközben nincs érdemi válasz az energiaárakra, a német ipar gyengülésére, a beruházások visszaesésére, a költségvetési egyensúly felborulására és az uniós pénzekért vállalt reformok árára, a kormány a politikai teret a „történelmi újrakezdés” látványával tölti ki. Az alkotmányozás egyszerre hatalomtechnika és elterelés: a cselekvés képét mutatja akkor, amikor a kormányzásnak nincs kézzelfogható eredménye.Az „inkluzív” és „részvételi” alkotmányozás nyelve ebben a folyamatban demokratikus díszlet. A kiválasztott civil fórumok, az önkéntes részvétel és a szakértők által keretezett deliberáció nem azonos a politikai közösség képviseletével, és nem pótolja a választók felhatalmazását. A folyamat gazdája szabja meg, kik vehetnek részt, miről lehet beszélni, ki fogalmazza meg a következtetéseket, és mi kerül a szövegbe. Így gyártanak alternatív legitimációt: a gondosan megrendezett folyamat résztvevőit „a társadalomként” mutatják be, majd az előre kijelölt politikai eredményt közakaratnak nevezik. Izland elakadt alkotmányozása, a chilei tervezet 2022-es népszavazási veresége és az ír 2024-es család- és gondoskodási referendumok elsöprő elutasítása egyaránt azt mutatja, hogy a részvételi koreográfia nem helyettesíti a választók döntését.Az új alkotmány célja valójában a már megkezdett leszámolás egységes jogi renddé merevítése és egy baloldali társadalompolitikai fordulat előkészítése. Ez a radikális, latin-amerikai „refoundációs” alkotmányosság logikája: előbb illegitimnek nyilvánítják az örökölt rendet, majd a „részvétel” nevében felhatalmazzák magukat az egész társadalom átformálására. Szerintem ez így nem lehet sikeres. Az alkotmányozás nem show-műsor, Magyarország pedig nem kísérleti laboratórium.5. Magyarország stratégiai magányának veszélyeAz új kormány legnagyobb hibája nem egyetlen rossz döntés, hanem a stratégia hiánya. Célja az európai középmértékhez való igazodás: azt feltételezi, hogy ha Magyarország kevesebb vitát vállal Brüsszellel, akkor a nyugat-európai beruházások, az uniós pénzügyi transzferek, a német gazdaság felhúzóereje és a nemzetközi pénzpiacok támogatása együtt megoldják az ország problémáit. Ez hamis reménynek fog bizonyulni. A beruházások nem politikai jutalomként érkeznek, a transzferek hosszabb távon csökkennek, a német gazdaság nem felhúzó erő, hanem maga is alkalmazkodási válságban van, a pénzpiaci bizalom pedig gyorsan elillan, ha romlanak a költségvetési mutatók és nincsenek stabil intézményi alapok.Közben leépülnek azok az Európán kívüli kapcsolatok, amelyek az elmúlt években nem helyettesítették, hanem kiegészítették az uniós és NATO-tagságot. Az első veszteség az amerikai politikai védőháló. Ez nem a NATO 5. cikkének megszűnését jelenti, hanem azt a különleges politikai hozzáférést és bizalmi csatornát, amelyet az Orbán-kormány az amerikai patrióta és republikánus világgal kiépített. A NATO-garancia egyelőre továbbra is él, de a nemzeti oldalhoz kötődő személyes politikai prémium és rendkívüli segítség lehetősége megszűnt. Egy olyan korszakban, amikor a vezetői kapcsolatok, a kongresszusi hálózatok, a technológiai együttműködés és a biztonságpolitikai kivételek egyre többet számítanak, ez kézzelfogható stratégiai hátrány. A brüsszeli beágyazottság ezt nem pótolja.A második veszteség az orosz energia. Magyarország földrajzi és infrastrukturális adottságai miatt az orosz kőolaj és földgáz gyors kiváltása rendkívüli stratégiai veszteség. A Barátság kőolajvezeték, a Török Áramlat, a hosszú távú szerződések és a szankciós kivételek olyan ellátási és árpozíciót adtak, amelyet konfliktusok árán kellett megvédeni; Paks II. ennek jövőbeli, villamosenergia-oldali kiegészítője lehet. Ha az új kormány automatikusan követi az orosz energia gyors kivezetését célzó brüsszeli menetrendet, akkor nemcsak Moszkvával építi le a kapcsolatot, hanem a magyar háztartások és az energiaigényes ipar költségelőnyét is. Az alternatív útvonalak fontosak, de a kapacitásuk, árazásuk és tranzitbiztonságuk nem teszik őket egyik napról a másikra teljes értékű helyettesítővé. A szűklátókörűség következménye rezsi- és üzemanyagár-sokk, romló ipari versenyképesség és nagyobb külső sérülékenység lehet.A magyar gázfelhasználás mintegy 74, az olajfelhasználás 86 százaléka orosz forráshoz kötődött. Az Európai Unió 2026 januárjában elfogadott szabálya 2027 őszétől kivezeti az orosz vezetékes gázt. A nyilvánosan ismert horvát LNG-, Shell-, Engie-, Chevron- és azeri megállapodások fontos diverzifikációs lépések, de rögzített éves mennyiségük egyelőre nem pótolja a 2025-ben a Török Áramlaton érkezett 7,5-7,8 milliárd köbmétert. Ha esetleg valaki abban bízik, hogy majd mindezt amerikai energiával ki lehet váltani, annak felhívnám a figyelmet arra az amerikaiak által lebegtetett exportkorlátozásra, amit a félidős választások előtt akarnak bevezeti a közel-keleti válság miatt elszabaduló benzinárak megfékezésére.A harmadik veszteség a kínai beruházási kapcsolat korábbi gyorsítósávjának beomlása. Magyarország az elmúlt években nem egyszerűen kínai tőkét, hanem az új autóipari és akkumulátoripari korszak európai kapacitásait próbálta idehozni. A CATL, a BYD, az EVE Power és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók egy új ipari ökoszisztéma lehetséges alapjai. A már idehozott, nagy költségű gyárak nem tűnnek el egyik napról a másikra, de komoly bajok vannak, ugyanis a kínai cégek teljesen behúzták a féket, mert a mostani kormányt Kína-ellenes kormánynak tartják. Most már a harc a meglévő beruházások megtartásáért megy. Ha a kormány ezeket pusztán geopolitikai tehertételként kezeli, kiszámíthatatlan módon nekiesik a már megkötött megállapodásoknak, vagy az uniós de-risking legszigorúbb értelmezéséhez igazodik, akkor nemcsak az lesz, hogy a korábbi volumenű kínai beruházási hullám nem folytatódik tovább és a még el nem döntött kapacitások pedig más közép-európai, balkáni vagy mediterrán helyszínekre kerülnek, hanem a meglévő kapacitásokat is leépítik. A befektető nem várja meg, amíg a politikai vita lezárul, hanem olyan országot választ, ahol húsz évre előre látja az energia-, adó- és szabályozási környezetet.A negyedik veszteség paradox módon a nyugat-európai, különösen a német kapcsolat lehet. A kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártás magyarországi jelenléte részben éppen a német gyártók beszállítói és technológiai hálózatát erősítette volna. Ha a keleti pillért kivesszük, nem feltétlenül lesz több nyugati beruházás; lehet, hogy mindkettő kevesebb lesz. A német vállalatok a magas európai energiaköltség, a gyenge kereslet és a globális átrendeződés miatt maguk is racionalizálnak. Egy politikai alapon átírt magyar befektetési környezetben ezért nem új fejlesztésekkel, hanem kapacitáscsökkentéssel reagálhatnak. Különösen nagy veszélyben van Győr.Magyarország így egyszerre veszítheti el az amerikai politikai hátországot, az orosz energiaelőnyt, a kínai beruházási dinamikát és a német ipari felhúzóerőt. A türk világgal kiépített különleges kapcsolatok negligálásából eredő pozícióvesztés hatásait még beárazni se lehet. Magyarország a stratégiai magány állapotába került. A nemzeti érdek nem Kelet vagy Nyugat közötti mechanikus választását követeli, hanem azt, hogy NATO- és uniós tagságunk mellett minden jelentős erőközponttal cselekvőképes kapcsolatot tartsunk fenn.6. A geopolitikai fordulat már elérte az energiapiacot – a makromodellek még a múltat mérikAz energiapiacon ma két valóság fut egymás mellett. Az egyik a képernyőn látható benchmarkok: a Brent, a TTF és a határidős görbe, amely másodpercek alatt reagál egy tűzszünet hírére, egy politikusi mondatra vagy a pozíciókat automatikusan záró algoritmusokra. A másik a fizikai valóság: hány tanker jut át a szorosokon, mennyi dízel áll rendelkezésre, milyen gyorsan apadnak a tárolók, működnek-e a finomítók és van-e elég hálózati kapacitás. A kettő rövid időre eltávolodhat egymástól. Tartósan nem.Magyarországon a sérülékenység 2026-ban kézzelfoghatóvá vált. A Barátság vezetéken január végétől közel három hónapig szünetelt a szállítás; a kiesést az Adria-vezeték és mintegy 1,8 millió hordó stratégiai készlet felszabadítása hidalta át. A nyári közel-keleti válság közben a holland gáztőzsde jegyzése az év eleji körülbelül 29 euróról szeptember elejére 75 euró fölé emelkedett megawattóránként. A magyar tárolók szeptember elején közel 70 százalékos töltöttségen álltak, tehát nincs azonnali gázhiány, de a 2027-es beszerzés ára és forrása lényegesen bizonytalanabb. Ma még nem azt kell mondanom, hogy nem lesz energia, de azt igen, hogy egyre drágábban, sérülékenyebb útvonalon beszerezve és egyre kevésbé saját döntésünk alapján lesz.A 2026-os közel-keleti háborús fordulat mérete megmutatta, milyen gyorsan avulhat el egy gazdasági előrejelzés. Az egyik szakértő intézetfebruárban még napi 2,4 millió hordós globális kínálatbővülést várt az évre, augusztusban már 4,3 millió hordós csökkenést. A kínálati pálya fél év alatt napi 6,7 millió hordóval változott meg. A hormuzi forgalom töredékére esett, júliusban még napi 8,3 millió hordó öbölbeli termelés állt, a megfigyelt olajkészletek pedig a háború kezdete óta mintegy 410 millió hordóval apadtak.Miért nem emelkedett minden pillanatban ugyanilyen látványosan a képernyőn látható ár? Mert a stratégiai készletek felszabadítása, az alternatív útvonalak, a kínai import visszaesése, a kereslet csökkenése és a gyors megállapodásba vetett piaci hit időt vásárolt. A készletfelszabadítás időt vásárol, nem új kínálatot jelent, a kereslet visszaesése pedig általában nem a gazdasági robbanás, hanem sokszor közelgő recesszió jele.Ha a készletek fogynak, a tankerforgalom nem áll helyre, a finomítók sérülnek és a fizikai termék ára nő, a valóság lejáratkor, arbitrázson és termékáron keresztül visszakényszeríti magát az árképzésbe. Az átmenetileg elnyomott kockázati prémium ezért nem szünteti meg, csak késlelteti a korrekciót – és a késleltetett korrekció nagyobb árugrástokozhat.A villamosenergia-piac most nyáron újabb figyelmeztetést küldött Magyarországnak. A sok napenergia a déli órákban lenyomhatja, akár negatívvá is teheti a spotárat, este viszont a gázerőművek, a tárolási hiány és a hálózati szűkület hirtelen magas árat okozhat. Ezt mutatta az augusztusi paksi esemény is: az alacsony dunai vízállás idején az atomerőmű teljesítménye a névleges kapacitás alig több mint tíz százalékára esett, az esti import egy időpontban 3,5 gigawatt fölé ugrott, a piaci ár pedig 439 euró/megawattóráig emelkedett. Általános áramszünet nem történt, mert a naperőművek, a határkeresztező kapacitások, a gázerőművek és mintegy 400 megawattnyi önkéntes ipari fogyasztáscsökkentés együtt megtartották a rendszert.A makrogazdasági előrejelzések szükségképpen később fordulnak, mert többnyire a már megjelent ár-, termelési, inflációs és fogyasztási adatokból indulnak ki. A politikai hír percek alatt kerül a piacra; az energiasokk a beszerzési szerződésekbe hetek-hónapok alatt, a termelői költségekbe és rendelésekbe hónapok alatt, a beruházásba, foglalkoztatásba és éves inflációba pedig több negyedév alatt gyűrűzik át. Ezért nem ellentmondás, ha a nyár eleji magyar prognózisok még 2 százalékos növekedéssel számolnak, miközben a geopolitikai folyamatokat követők már a következő gazdasági sokkot látják. Az optimista alappályához valójában sokszor hozzákapcsolódik egy rejtett békefeltétel. Az előrejelzés készítője azt feltételezi, hogy az útvonalak megnyílnak, a termelés visszatér és a konfliktus nem terjed tovább. Ilyen optimista, utóbb illúziónak bizonyuló előfeltevések miatt volt sokszor rossz a 2022-2026 közötti makroelőrejelzés is.Egy kevésbé optimista előrejelzésben, annak is a 2022–2023-as magyar tapasztalatra illesztett modelljében a Brent spotár és a forint-euró árfolyam között négyhónapos, a Brent és a fogyasztói árindex között tízhónapos késésnél találta a legjobb statisztikai illeszkedést. Ez a sorrendet mutatja: előbb gyengülhet az árfolyam és drágul a beszerzés, majd a vállalati szerződéseken, készleteken, szállításon és árazáson keresztül később jelenik meg az inflációban. Ezek az elemzések tartós hormuzi zavar esetén 2027 júliusára 34-59 százalékos magyar inflációt, 2027 januárjára 17-31 százalékos forintgyengülést, a GDP 1-3,4 százalékának megfelelő rezsitámogatási terhet és tartósan 5,7-8,1 százalékos költségvetési hiányt vetítenek előre Magyarországon.Magyarország gazdasági helyzete radikálisan romlott a kormányváltás óta. Az új kormány Európa egyik legnagyobb költségvetési hiányát hozta össze, és semmilyen figyelmet nem fordított az első hónapokban a kiadási szerkezet rendezésére és a növekedési alapok megerősítésére, hanem újraelosztási ígéreteket, intézményi konfliktusokat és politikai alapú vagyonátrendezést helyezett előtérbe. A 2026-os hiánycél 7,5 százalék körülire emelése, a 77 százalék fölé növekvő államadósság és a beruházások második negyedévi, éves alapon mintegy kilencszázalékos visszaesése együtt balegyenes a magyar gazdaságnak.A forint átmeneti erősödéséből fakadó előnyök – az alacsonyabb importárakra épülő lassúbb infláció és a kamatcsökkentés lehetősége – gyorsan elpárolognak, ha meginog a befektetői bizalom. Ez nagyjából meg is történt mára. Addig is a túl erős árfolyam az exportáló vállalatok forintban számolt bevételét és versenyképességét is terheli. Ha az exportteljesítmény csökken, az energiaimport megdrágul, a költségvetés pedig továbbra is nagy hiányt termel, ismét ikerdeficit alakulhat ki: a magas költségvetési hiány mellett a folyó fizetési mérleg is deficitbe fordulhat. Ezt ismerjük, ilyenkor az ország nem maga választja meg a kiigazítás ütemét, hanem a nemzetközi piac kényszeríti rá.Még egy jelentős problémával kell számolni. A jogbizonytalanság és a vagyonátrendezéssel való fenyegetés miatt a befektetők elhalaszthatják vagy visszafoghatják a beruházásaikat. A német ipari gyengeség miatt csökkenhet a rendelés és az export. A kínai projektek lassulása miatt elmaradhat az a kapacitás, amely a következő autóipari ciklusban pótolhatná a kiesést. Az orosz energia gyors kivezetése növelheti az üzemanyag, a villamos energia és a fűtés árát. A vállalatok először túlórát és műszakot csökkenthetnek, majd visszafoghatják a felvételt, végül leépíthetnek. A fiatalok körében ismét megjelenhet a munkanélküliség, mert ők kerülnek be legkésőbb és esnek ki legelőször a munkaerőpiacról. A költségvetés bevétele közben csökkenhet, a kamatkiadás nőhet, a kormány pedig megszorítással vagy újabb adókkal reagálhat.Az összeomlás kockázata akkor nő meg, amikor egyszerre romlik a költségvetés, az export, az energiahelyzet, a beruházási bizalom és szűkül a külpolitikai mozgástér. Ha ehhez új külső sokk társul, a kormány viszont politikai hübriszből nem hajlandó időben meghozni a szükséges döntéseket, majd a magyar nemzeti vagyon elkótyavetyélésével elhasználja az egyszeri mozgásteret, akkor valódi finanszírozási és társadalmi válság alakulhat ki.Itt válik ellenőrizhetővé az Orbán-kormány és az új kormány teljesítménye közötti különbség. Mi konkrétan meg tudjuk mutatni, hogy mi adott védelmet: a magas foglalkoztatás, a családokat támogató adórendszer, a rezsivédelem, a devizaadósság arányának csökkentése, a hazai banki és energetikai tulajdon növelése, az IMF-függés megszüntetése, a többirányú beruházáspolitika, valamint a válságok idején is működőképes állami döntéshozatal. A világ akkor sem volt könnyű. A különbség az, hogy a korábbi kormány a nehézségeket nem ürügyként használta, hanem védekezési képességet épített.Az emberek számára tehát nem egyszerűen azért lehet rosszabb, mert nehéz idők jönnek. Azért lehet rosszabb, mert a nehéz időkben rosszul kormányoznak: rossz döntéseket hoznak, a szükséges döntéseket későn hozzák meg, vagy a politikai önképük védelmében egyáltalán nem hozzák meg őket.7. A baloldali kormányzási reflexek és a vagyonátrendezés tőkemenekülést indíthatnak elA baloldali és liberális kormányzási reflexek nem tűntek el attól, hogy új szereplők és új márkanév képviseli őket. Ugyanaz a minta tér vissza: privatizáció a tartós reform helyett; megszorítás a növekedési fordulat helyett; eladósodás a költségvetési fegyelem helyett; külföldi politikai és gazdasági érdekek kiszolgálása a nemzeti alku helyett; az emberek mindennapi megélhetési gondjainak semmibe vétele; kioktatás arról, hogyan kell élni, mit kell gondolni a családról, a nemzetről és a közösségről; végül az új típusú identitáspolitikai érzékenyítés visszahozása az oktatásba, a kultúrába és az állami intézményekbe.Ebbe a logikába illeszkedik a vagyonadó terve. Az egymilliárd forint fölötti nettó vagyonra kivetendő évi egy százalék első pillantásra szűk, népszerű és igazságosnak látszó intézkedés. A probléma azonban nemcsak az adókulcs, hanem a vagyon meghatározásához szükséges állami leltár, értékelési jogkör és politikai ösztönző. A vállalkozói vagyon nagy része nem bankszámlán lévő készpénz, hanem gépben, ingatlanban, készletben, részesedésben, szellemi tulajdonban és munkahelyekben áll. Ha az állam ezeket évente újraértékeli és megadóztatja, akkor nyereségtől független fizetési kötelezettséget teremt. Egy alacsony jövedelmű vagy átmenetileg veszteséges évben is pénzt kell kivenni a cégből ahhoz, hogy a tulajdonos az adót megfizesse.A tőkemenekülés mechanizmusa több lépcsőből áll. Először, az érintettek jogi és adózási struktúrát váltanak: külföldi holdingot hoznak létre, áthelyezik az adórezidenciát, családtagok között rendezik át a tulajdont, vagy eladják a könnyen mozgatható eszközöket. Másodszor,csökkentik a magyarországi újrabefektetést, mert minden itt felépített érték növeli a későbbi adó- és hatósági kitettséget. Harmadszor, a kockázat átterjed azokra is, akik közvetlenül nem adóalanyok: egy külföldi befektető azt látja, hogy a tulajdonjog politikai vita tárgya lett, ezért magasabb hozamot kér, kisebb kapacitást épít, vagy más országot választ. Negyedszer, a forintban tartott megtakarítások egy része devizába vagy külföldi eszközbe áramlik. Ötödször, a tervezettnél kisebb adóbevétel miatt a kormány újabb kulcsemelésre, szélesebb adóalapra vagy más adókra kényszerülhet. Ezzel önmagát erősítő negatív spirál indul el.A nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a magas vagyonú és vállalkozó réteg helyváltoztatása érzékenyen reagál az ilyen adókra, és a névleges bevételből le kell vonni az elmaradó beruházás, a kevesebb vállalati adó, a munkahelyvesztés és az adminisztráció költségét. Az OECD adatai szerint az elmúlt évtizedekben számos európai ország végrehajtási, értékelési és mobilitási problémák miatt szüntette meg az általános nettó vagyonadót. Magyarország esetében a kockázatot megsokszorozza a hatósági önkény érzete, valamint az, hogy a gazdaság erősen függ a hazai tulajdonosok hosszú távú elköteleződésétől és a külföldi működőtőkétől.A külföldi tőke sem csak a vagyonadót figyeli. Azt figyeli, hogy a kormány tiszteletben tartja-e a korábbi szerződéseket, visszamenőleg változtat-e szabályokat, politikai nyilatkozattal kijelöl-e megbüntetendő vállalatokat vagy személyeket, az állam képes-e átvenni egy cég működését, és hogy van-e valóban független, gyors jogorvoslat. Ha ezekre bizonytalan a válasz, akkor a beruházási prémium megemelkedik. A tőke nem érzelmi választó és nem vár négy évig. Előbb állítja le a fejlesztést, mint hogy a veszély a mérlegében megjelenjen.Az önkényeskedő, befektetőket, vállalkozásokat és üzletembereket üldöző politika ezért nagyon komoly belföldi és külföldi tőkekivonást indíthat el. Ennek végső kárvallottja nem a politikai plakátokon szereplő milliárdos, hanem a munkavállaló, a beszállító, a kisvállalkozó, a település és az a család, amelynek megélhetését a beruházás elmaradása veszélyezteti. Ha pedig a kormány a kieső pénzt privatizációval és a nemzeti vagyon elkótyavetyélésével próbálja pótolni, egyszeri bevételért tartós jövedelmet és stratégiai ellenőrzést ad el.8. Az önkény nem egy-egy elszigetelt túlkapás, hanem az épülő autoriter liberális rendszer építőköveiAz új hatalom eddigi lépéseit egy rendszerként kell látni. Egyenként biztos mindegyikre adható technikai vagy jogi magyarázat, együtt azonban világos mintát mutatnak: a választási felhatalmazást arra használják, hogy személyre szabott szabályokkal kizárják a politikaiellenfeleiket, visszamenőleg átírják a politikai verseny feltételeit, állami kézbe vonjanak autonóm intézményeket, és rendkívüli hatósági jogkörökkel bizonytalanságban tartsák a gazdasági és társadalmi szereplőket.Az első lépés a miniszterelnöki mandátum időbeli korlátozásának visszamenőleges alkalmazása volt. A második lépés ugyanezen logika kiterjesztése az országgyűlési képviselőkre. Így az új többség nemcsak a következő kormányfőről, hanem saját politikai ellenfele lehetséges jelöltjeiről is előre rendelkezik. A harmadik lépés a köztársasági elnök és más, korábban megválasztott közjogi tisztségviselők mandátumának megszüntetése volt. A negyedik lépés a Költségvetési Tanács alkotmányos vétójának eltörlése. Az ötödik lépés a parlamenti ellenzék működési erőforrásainak szűkítése, és a legerősebb ellenzéki párt jogellenes hatósági zaklatása, ami a legfőbb ügyész lemondásával végződött. A hatodik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolása és a konzervatív kutatóintézetek államosítása. A hetedik a médiatulajdon és a szerkesztői autonómia közvetlen állami megsértése. A nyolcadik és legátfogóbb lépés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása. Ezt fogja követni az alkotmányozás, amely az addig végrehajtott személyre szabott és intézményi beavatkozásokat egységes közjogi renddé alakítja.Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy az újonnan kialakult hatalmat demokratikus eszközökkel ne lehessen megdönteni. A rendszer kitalálói a nagy választási támogatottság ellenére is félnek az emberek ítéletétől. Tudják, hogy nem mondtak igazat, és mindennél jobban félnek attól, hogy ez kiderül. Ezért az ellenfelet és a demokratikus versenyt meg akarják semmisíteni. Egy ilyen hatalommal szemben békés, de kérlelhetetlen és következetes nemzeti ellenállásra van szükség. Meg kell védeni azokat, akiket megtámadnak, nyilvánosságot, jogi segítséget és közösségi támogatást kell adni nekik. Ki kell jelenteni, hogy azok, akik ennek a rendszernek a létrehozásában és működtetésében közreműködnek, illegimitek, és későbbi felelősségre vonásuk elkerülhetetlen. A válasz azonban nem az erőszak, hanem törvényes ellenállás, dokumentálás, bírósági fellépés, társadalmi szolidaritás és nemzetközi nyilvánosság.9. A patrióta politika az egyetlen életképes alternatívája a mostani politikai rezsimnekA patrióta politika intellektuális értelemben azért a jövő, mert olyan kérdésekre ad választ, amelyeket a liberális főáram vagy letagad, vagy pusztán technikai problémává szűkít. Ki visel felelősséget a politikai döntésért? Hol húzódik a demokratikus közösség határa? Mitől marad fenn a társadalmi bizalom? Ki védi meg a családot, a helyi közösséget és a kulturális örökséget a globális piac és a központosított bürokrácia együttes nyomásától? A nemzet nem nosztalgikus díszlet, hanem az a történelmileg létrejött szolidaritási és felelősségi közösség, amelyben a demokrácia ténylegesen működni tud.Az absztrakt univerzalizmus helyett a valós közösségekből kell kiindulni. A korlátlan individualizmus helyére kell állítani a kötelesség, az örökség és a nemzedékek közötti felelősség fogalmát. A technokrata kormányzás helyett újra politikai felelőst kell rendelni a döntésekhez. A piac mindenhatósága helyett stratégiai államot kell építeni, amely megvédi az energiát, az élelmiszert, a technológiát és a kulcsinfrastruktúrát. A birodalmi központosítás helyett pedig erős nemzetek együttműködésén alapuló Európára van szükség.A politikai trend ezt az intellektuális vonalat követi. Nem minden patrióta párt nyer meg minden választást, és a nemzeti jobboldal országonként eltérő hagyományból érkezik. A tendencia mégis egyértelmű: ezek az erők már nem átmeneti protestpártok, hanem sok országban első vagy második helyezettek, kormányalakítók és a politikai napirend meghatározói. A következő évek választásai tovább erősíthetik ezt az átrendeződést. A 2026. őszi tartományi választások az AfD erejének újabb próbája, 2027-ben Franciaország elnököt, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország új parlamentet választ.Ezek után a 2029-es európai parlamenti választás már egy lényegesen más erőviszonyú kontinensen következhet.A patrióta erők megerősödése nemcsak azt változtatja meg, hogyan beszél Európa, hanem azt is, hogy mit tesz. Pozitív programja a béke és biztonság, az olcsó energia, a munka, a család, a kulturális folytonosság, a szólásszabadság és a demokratikus felelősség helyreállítása. Ez az a politikai család, amely a hétköznapi emberek valós problémáit nem hibás tudatként, hanem a kormányzás kiindulópontjaként kezeli. A nemzetközi szövetségépítést intellektuális, szervezeti értelemben nem be kell fejezni, hanem meg kell erősíteni, és inspirálódni kell a sikereikből, kudarcaikból.A jobboldal számára idehaza a következő egy év első feladata nem a jelöltállítás és nem a belső pozícióharc. Ki kell állni azok mellett, akik csalódtak az új hatalomban, akiknek romlott a megélhetése, akiket intézményi vagy gazdasági önkény ér, és akik politikai hovatartozásuktól függetlenül a valóság oldalára kerültek. A Fidesz a nemzeti ellenállás vezető ereje. Ebből nem kizárólagosság, hanem felelősség következik: a pártnak minden olyan szereplőt támogatnia kell, aki nem egy másik jobboldali csoport ellen, hanem a liberális hatalmi rendszerrel szemben határozza meg magát.A végén ötvözet kell: közös ügyekben, közös politikai nyelvvel és kölcsönös lojalitással működő nemzeti tábor. Ennek pontos szervezeti formájáról azonban ráérünk akkor dönteni, amikor ismerjük a jelölteket, a választási rendszert és az új hatalom tartós működését. Most az ellenfél ígéreteinek valóságpróbájára, hazugságainak lebuktatására és valódi természetének pontos felrajzolására kell fordítani az energiát.A digitális közösségépítést valódi közösségépítésnek kell megelőznie. Meg kell erősíteni a helyi csoportokat, sejteket és szakmai közösségeket; rendszeres találkozást, ügyvállalást és segítségnyújtást kell szervezni,majd ennek a valóságnak kell láthatóvá válnia a digitális térben. Ami a digitális térben nem látszik, az a politikai nyilvánosság számára nincs. De ami csak a digitális térben létezik, annak nincs társadalmi teherbírása. A kettőt össze kell kapcsolni.Helyben együtt kell működni azokkal is, akik nem fideszesek, de az új rendszer károsultjai, és készek kiállni a jogbiztonságért, a településükért, az iskolájukért, a vállalkozásukért vagy a kulturális közösségükért. Nem tagsági könyvet kell kérni tőlük, hanem azt nézni, vállalják-e az igazságot és a közös ügyet. Az új szereplőket fel kell emelni, színpadot, jogi segítséget, szervezési tudást és nyilvánosságot kell biztosítani nekik. Nem azért, mert már fideszesek, hanem azért, mert az igazságért állnak ki.A médiát újra kell szervezni kisebb, működőképes, saját témával és saját hanggal rendelkező egységekre. De nem azok a projektek lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek önmarcangolásra és egymás kritizálására fordítják az energiát, hanem amelyek a legügyesebb és leginnovatívabb kritikusai lesznek az új hatalomnak. Az ellenzéki lét mindenkinek jól fog állni. Minden országgyűlési képviselőnek, polgármesternek, szakpolitikusnak, helyi vezetőnek és hiteles civil szereplőnek médiaszereplővé kell válnia: rendszeresen, érthetően és bizonyítható tények mentén kell beszélnie. Folyamatosan figyelni kell azokat, akik nem a Fidesz világából érkeznek, de első kézből tudják elmondani, hogy milyen pusztítást okoz az új rendszer. A központ feladata nem a hangjuk lecsavarása, hanem annak felerősítése.A nemzetközi hálózatokat ugyanezzel a logikával kell működtetni. A nemzetközi támogatás nem külső beavatkozás kérése, hanem annak biztosítása, hogy a magyar ellenzéket ne lehessen csendben, a nyilvánosság kizárásával intézményileg és gazdaságilag felszámolni. A nemzetközi patrióta mozgalomban továbbra is vezető szerepet kell játszani, és gondolatokat, ötleteket kell behozni egy új, ütőképes kormányprogram összeállítására.A nehéz gazdasági helyzet és a polarizált, mediatizált közélet hiszterikusállapotokat teremthet, ahol a fizikai összecsapások veszélyét sem szabad félvállról venni. A békét ugyanakkor mindenképpen meg kell őrizni. A nemzeti ellenállás ereje éppen abban áll, hogy fegyelmezett, törvényes, társadalmilag nyitott és erkölcsileg világos. Nem a káoszban érdekelt, hanem abban, hogy a valóság megismerhető, a jog kikényszeríthető és a politikai váltás békés maradjon.10. A következő évtized konzervatív stratégiája: AI, oktatás, munka, életforma, gazdaság és EurópaA napi ellenállás önmagában kevés. A jobboldalnak dűlőre kell jutnia a következő évtized stratégiai kérdéseiben. A béke, a migráció, a közrend, a család és a hagyományos életforma ügyében az irány világos; ezt következetesen képviselni kell. Ugyanilyen világos konzervatív választ kell adnunk a mesterséges intelligenciára, az oktatás átalakulására, a munka természetének megváltozására, az egészséges életre, a nemzeti kultúra megújítására, egy új magyar gazdasági modellre és az Európai Unióhoz fűződő viszonyra. Nem a technológiai divatot kell követnünk, hanem el kell döntenünk, milyen embert, milyen közösséget és milyen Magyarországot akarunk megőrizni és felépíteni. Néhány ilyen dilemmát kinyitnék, csak az érzékeltetés kedvéért.A mesterséges intelligencia nem pusztán termelékenységi kérdés, hanem antropológiai és szuverenitási kérdés is. A gép eszköz, az ember erkölcsi személy, a technológia szolgál, az ember dönt és viseli a felelősséget. AI-ra nem ruházható olyan végső döntés, amely emberi sorsot, méltóságot, szabadságot vagy közösségi értéket érint. Elképesztő változások várhatók itt tíz éven belül. 2026 az az év, amikor a mesterséges intelligencia okosabb lesz az emberinél. A digitális munkák nagy részét 1-2 éven belül átveszi, az évtized végére pedig okosabb lesz, mint a teljes emberiség együttvéve. Ennek következtében néhány éven belül gazdasági robbanás vagy összeomlás jön, átalakul az oktatás, a munka, a közösségi élet. Ez olyan horderejű civilizációs változás, amiről a magyar nemzeti oldalnak határozott véleménnyel kell rendelkeznie.Az iskola célja a művelt, ítélni képes ember. Az AI korában felértékelődik a memória, a logika, a matematika, az önálló fogalmazás, a kézírás, a vita, a magyar történelem és az európai kulturális kánon. Aki semmit nem tud fejből, az azt sem tudja megítélni, mikor téved vagy manipulál a gép. Az alapkompetenciákat ezért AI nélkül kell megszerezni, az AI csak kialakult tudásra épülő segédeszköz lehet. Vissza kell erősíteni a helyben írt dolgozatot, a szóbeli feleletet, a személyes vitát és az önálló alkotást. A tanár nem információs terminál, hanem példakép és a gyermek szellemi-erkölcsi fejlődésének felelőse. Kiskorúak számára az AI-társ és AI-terapeuta nem elfogadható, az intimitás, a barátság és a bizalom nem válhat algoritmikus termékké. A munka nem pusztán költségtényező és jövedelem, hanem hivatás, méltóság, kötelesség, alkotás és társadalmi részvétel. A jó AI-stratégia mércéje nem az, hány embert lehet elbocsátani a termelékenység növekedésének következtében, hanem az, hogy nő-e a dolgozók tudása, bére, önállósága és boldogsága. Védeni kell a gyakornoki, pályakezdő és tanuló állásokat, mert ezek nélkül eltűnik a mesterré válás lépcsője. Az automatizáció nyereségét képzésbe, magasabb bérekbe, családi tulajdonba és magyar vállalkozásokba kell átvezetni, nem tartós passzivitásba.A konzervatív politika feladata megvédeni az ember figyelmét, testét és valós kapcsolatait a digitális ipar addiktív üzleti modelljétől. Erős fellépés kell a képernyőfüggőség, a deepfake, a pornográf tartalom, a gyermekek profilozása és a szintetikus intimitás ellen. Telefonmentesebb iskola, több sport, rendszeres közös étkezés, olvasás, természetben töltött idő, családi és helyi közösségi élet kell. Az egészséges élet nem elit fogyasztási stílus, hanem rend, önfegyelem és egymásért viselt felelősség.Nem engedhető meg, hogy néhány külföldi vállalat algoritmusa döntse el, mit tartanak igaznak a magyar gyerekek, mit láthatnak a polgárok, vagy hogyan működik a magyar állam. Saját számítási kapacitás, biztonságos felhő, magyar nyelvi modellek, ellenőrzött nemzeti adatkincs, hazai tulajdon és stabil energiaellátás kell. Az AI-politika ezért egyszerre ipar-, energia-, oktatás-, kultúr- és nemzetbiztonsági politika. Atomerőmű, hálózat és biztos alaperőművi kapacitás nélkül nincs digitális szuverenitás. A konzervatív döntés tehát egyértelmű: az AI-nak erősítenie kell a tudást, az alkotó munkát, a családot és a nemzeti önrendelkezést. Ami ezeket gyengíti, az nem fejlődés, még akkor sem, ha gyorsabb, látványosabb vagy jövedelmezőbb egy globális platform számára.Másik kérdés Európa. Magyarország vélhetően elérte azt a fejlettségi szintet, amelyet a jelenlegi, nyugat-európai ipari sávhoz kötött modell automatikus felzárkózással lehetővé tesz: a nyugat-európai átlag körülbelül 75–80 százalékát. Ha maga a nyugat-európai sáv sem növekszik dinamikusan, innen nem lesz további felzárkózás ugyanannak a receptnek a főzögetésével. Két út marad. Vagy megelégszünk ezzel a szinttel, és a fent leírt nyugati túlélési recept szerint próbáljuk kommunikációval, újraelosztással és identitáspolitikával menedzselni a stagnálásból fakadó társadalmi frusztrációt – lényegében ezt teszi az új kormány, vagy radikális váltást hajtunk végre, annak minden intellektuális kihívásával, érdekütközésével és kockázatával együtt.Ehhez az Európai Unióhoz fűződő viszonyt is őszintén át kell beszélni. A jobboldalon egyszerre van jelen a brüsszeli rendszerrel szembeni tapasztalati kritika és az Európai Unióval összefüggő romantikus érzelmi viszony. Ezt az ellentmondást fel kell oldani. A kérdés nem az, szeretjük-e Európát, hanem az, hogy a jelenlegi uniós konstrukció több lehetőséget ad-e Magyarországnak, mint amennyi gazdasági, adópolitikai, energia- és geopolitikai korlátot ráhelyez.A vita kiinduló munkahipotézise szerint Magyarország a korábbi hétéves költségvetési ciklusokban mintegy 30 milliárd euró nettó forráshoz jutott. Ugyanez az összeg a mostani ciklus végére ez 15-20 milliárdra csökkenhet, a következőben pedig akár 5 milliárd körüli szintre olvadhat. Ha egybeszámítjuk azzal, hogy külföldi vállalkozások mennyit keresnek ezen, és milyen számunkra káros gazdasági döntéseket kényszerítenek ránk, előállhat az a helyzet, hogy valójában már többet veszítünk, mint nyerünk. Ezeket a becsléseket pontosítani kell, de az irányon ez nem változtat: a nettó pénzügyi előny csökken, miközben a szabályozási, adóharmonizációs, energia- és külpolitikai kötöttség nő. Nem lehet a végtelenségig úgy tenni, mintha a húsz évvel ezelőtti csatlakozási egyenleg változatlan volna.Ezért forgatókönyvekre van szükség. Vizsgálni kell, milyen hatásköröket lehet visszavenni az Unión belül, hogyan lehet szövetségesekkel kikényszeríteni egy rugalmasabb, többsebességes Európát, és milyen jogi-gazdasági feltételekkel működhetne egy EGT-tagságon alapuló modell. Ki kell kényszeríteni, hogy a tagállamok számára a rugalmasabb társulás lehetősége is valós opció legyen (bármiféle kilépés és a közös piac előnyeinek elvesztése nélkül).Végkövetkeztetés A következő időszak alapállás ezért nem az, hogy mindent vissza kell majd állítani a 2026 előtti formájában. Meg kell őrizni mindazt, ami az Orbán-kormány idején működött – a béke, a munka, a család, a rezsivédelem, a nemzeti tulajdon, a többirányú külpolitika és a döntési képesség rendszerét –, ki kell javítani, ami rossz volt, és fel kell építeni, ami még nem épült ki. A valóság bizonyítani fogja, hogy igazunk volt a veszélyek koráról, Európa hanyatlásáról, a liberális önkényről és a nemzeti politika szükségességéről. A mi feladatunk három szóban összefoglalható: bizonyítani, megvédeni és felépíteni. Bizonyítani az igazunkat, megvédeni az embereket és felépíteni Magyarország következő évtizedének stratégiai programját. Ebből kell intellektuális megújulásnak, társadalmi szövetségnek és kormányképes patrióta jövőnek születnie.
Jövő héten már nyomdába kerül az Abszolút kampány, amely a 2026 előtti időszakot elemzi a Fidesz és a Tisza nézőpontjából. A könyv a tervek szerint szeptember végén jelenik meg, ha elsőként akarod megkapni, akkor itt tudod előrendelni az Abszolút kampányt. És rögtön két dátum, amikor találkozhatunk is, szóval már most mentsétek el az időpontokat!Október 4-én, vasárnap 14 órakor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Kossuth Kiadó standjánál dedikálom a könyvet.A könyvbemutatót pedig október 6-án, kedden 18 órakor tartjuk Budapesten a Kossuth Klubban, ahol a könyv kitűnő szerkesztőjével, Neizer Anitával beszélgetünk, és nemcsak a kampányról, hanem az április utáni időszakról is. Itt is szívesen dedikálom persze a könyvet. Itt a Facebook-esemény, ahol tudjátok jelezni a részvételt!A könyvhöz természetesen sokat használtam a hírleveleimben olvasható elemzéseket és az akkor készített jegyzeteket, úgyhogy ezúton is szeretném megköszönni, hogy az elmúlt két évben olvastatok, bíztattatok és támogattatok. Köszönöm most is, ha beállítod a támogatást!Köszönöm ha beállítod a támogatást! Ezzel a hírlevelet és a podcast készítését is támogatod!A mostani hírlevélben két, kevésbé ismert történetet osztok meg, amely természetesen hosszabban kifejtve szerepel a könyvben is. Az egyik a Tisza - több érintett szerint is - legnehezebb napjáról szól 2025 novemberéből, amikor egy állománygyűlés nyilvánossága előtt robbant ki kemény vita a párt vezetői között. Ez a nap, amelyről eddig részletesen senki nem írt, ma is hatással van Magyar Péter és Radnai Márk viszonyára.A másik történet 2025 tavaszán játszódik, és a Fidesz egyik nehéz napját dolgozza fel, amikor Orbán Viktor zárt körben felvetette, hogy hajlandó félreállni, és más miniszterelnök-jelölttel is indulhat a Fidesz a választásokon.A történetek vége ismert: a Tisza kifelé mutatott egysége nem bomlott meg, és Orbán Viktor helyett sem lett másik miniszterelnök-jelölt. A könyvben ugyanakkor fontosnak tartom bemutatni a két párt belső viszonyait és azokat a háttérben zajló folyamatokat, amelyek akkor is hatással voltak a kampányra és a pártvezetői döntésekre, ha a választók és a nyilvánosság nem értesült róla.Következzen két részlet az Abszolút kampányból!A Tisza legnehezebb napja2025 november elején, még a jelöltjelöltekről való szavazás indulása előtt, az első jelölti képzés napján a hetek óta érezhető belső feszültség a tetőfokára hágott, és a Tisza történetének egyik legnyomasztóbb napjává vált. Magyar Péter váratlanul egy állománygyűlést hívott össze. Soha ezelőtt még nem gyűlt össze a teljes Tisza-állomány a politikusoktól és szakértőktől kezdve a szűk kampánycsapaton és a videós, grafikus és adminisztratív dolgozókon át a külső munkatársakig. Senki nem értette.Az állománygyűlés közben a belső tárgyalóba vonult a Tisza vezetése, illetve rajtuk kívül még olyanok is, akiknek valamilyen szerepük volt a Tisza történetének felívelésében: Magyar Péteren és Tóth Péteren kívül bent ült például Rost Andrea, Bujdosó Andrea, Kulcsár Krisztián, Tanács Zoltán és Kármán András is. A résztvevők elmondása szerint vágni lehetett a feszültséget a teremben.Míg bent elkezdődött egy tanácskozás, kint Radnai Márk és a bizalmasának tartott Zelcsényi Miklós kezdett el osztogatni papírokat. Zelcsényi, becenecén “Muki”, ismert sportrendezvény-szervező, aki például az Ultrabalatont is felépítette, 2024 nyarán került a Tiszához. A rendezvényszervezői háttere miatt a párt programfelelőse lett, és a sajtó rendezvényigazgatóként is emlegette, mivel ő felelt a tiszás rendezvények technikai lebonyolításáért - így került jó kapcsolatba Radnai Márkkal. A párt hivatalos beszámolói szerint komoly anyagi bázist is biztosított közben a szervezetnek, 2025-ben Bige László után ő volt a Tisza Párt második legnagyobb magánadományozója. A Radnaival közösen osztogatott papíron álló szöveg a helyszínen többeket lesokkolt.A “Tisza védőháló” elnevezésű dokumentum valójában egy kiáltvány volt: a tiszás belső hangulatra panaszkodott, az asszertív kommunikációt és a kölcsönös tiszteletet hiányolta elsősorban a kampányfőnök részéről. A lapon pedig aláírások szerepeltek: az ismertebbek közül Radnai Márk, Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és Forsthoffer Ágnes is aláírta, de a többség számára nem is ismert videósok, grafikusok és biztonságiak is szerepeltek a listán. Mivel Radnai osztotta ki a papírokat, többen is úgy dekódolták, hogy ő volt a dokumentum értelmi szerzője. A kiáltvány egyik értelmezése, hogy az aláírók a megromló belső hangulat miatt aggódtak, több bevonódást és tiszteletteljesebb hangnemet szerettek volna. Mások viszont rögtön úgy értelmezték, hogy a dokumentum egy Tóth Péter ellen szóló kiáltvány, amely közvetlenül a kampányfőnök elmozdítását célozza, közvetve pedig Magyar Péter személyi döntését sérelmezi. Utóbbi értelmezés állt közelebb a valósághoz az állománygyűlésen elhangzottak alapján.Amikor Magyar Péterék is kijöttek a tanácskozásról, több résztvevő elmondása alapján hosszú és nyomasztó “önmarcangolás” kezdődött. Főként Tóth “diktatórikus” stílusát sérelmezte több résztvevő, Radnai és Nagy Ervin pedig teátrálisan emlékeztette Magyart arra is, hogy eltért a kiindulóponttól, és nem ilyen pártot akartak még 2024 tavaszán Nagy Ervin lakásában. A többórás vita politikai konklúziója volt, hogy Radnaiék szerint Tóth Péter alkalmatlan, ezért alternatív kampánystratégiát javasolnak, és erről egy erre a célra felállított tiszás bizottságnak kellene döntenie. Magyar Péter az egész eljárást egy Tóth és közvetve ellene is szóló “puccskísérletként” értelmezte, mivel úgy látta, hogy Tóth elküldésével összeomlik a kampány pár nappal a jelöltekről való szavazás megkezdése előtt.Végül Magyar Péter a vita egy pontján váratlan kezdeményezést dobott be: egy másik papírlapot mutatott fel, és azt kérte, hogy csak az írja alá, aki egyetért azzal, hogy ő legyen a Tisza listavezetője és miniszterelnök-jelöltje, így pedig a kampányfőnök kiválasztása is az ő hatásköre maradjon. Azt is egyértelművé tette, hogy aki nem írja alá a lapot, annak össze kell szednie a cuccát és azonnal távoznia kell a Tiszától. Magyar húzása kijózanítót erővel bírt, ugyanis Radnai és Nagy Ervin az elsők között írta alá a papírt. Ezzel pedig aznap eldőlt: Magyarnak belül nincs alternatívája, Tóth Péter pedig kampányfőnök marad.Orbán legváratlanabb felvetéseOrbán a Fidesz vezetésén belül is asztalra tette, hogy a kampány és a választási felkészülés nem olyan mederben halad, mint szeretné. Magyar Péter baloldalra tolása nem sikerült; az átláthatósági törvény és a “húsvéti nagytakarítás” mögött a belső viták miatt nincsen egység; a Pride betiltásának vitájába Magyar Péter és a Tisza a tervekkel ellentétben nem szállt be; a februári jóléti ígéretek szemernyivel sem emelték a Fidesz népszerűségét; a gazdaság beindulása továbbra sem történt meg, az infláció érzékelhetően nem csökken; Magyar Péter országjáró akcióinak még mindig nincs meg a hatékony ellenszere; ráadásul a Fidesz már egy éve alig tudta megnyerni a napi politikai csatákat.A Fidesz vezetése 2025 tavaszán teljesen megosztott lett abban a kérdésben, hogy milyen módon kell változtatni a politikán: formai, kommunikációs változtatás kell csak, vagy mindehhez tartalmi, személyi változtatások is szükségesek. Orbán Balázs már hónapok óta belül azt sürgette, hogy a Fidesznek szüksége lenne új arcokra, új politikusokra, akár kormányon belüli személycserékre is, mert a kormánypárt csak így tudja a változásra vágyó választói közhangulatot kielégíteni. A tartalmi és személyi változtatás mellett érvelt Navracsics Tibor önkormányzati miniszter is, amikor épp megkérdezték. Lázár János pedig folyamatosan más politikai stratégia kidolgozását sürgette Magyar Péter ellen, a Lázárinfóval éppen azt akarta megmutatni, hogyan lehet visszavenni a kezdeményezést a Tiszától.Kubatov Gábor amellett érvelt, hogy a választás napján a mozgósítás dönti el a választást, a lábak és nem a lájkok hozzák a győzelmet, így a kulcskérdés a saját tábor tűzben tartása, amit a jól megszokott eszközökkel és témákkal lehet elérni, csak még több energiával. Gyürk András és Rogán Antal úgy látta, hogy nem szabad letérnie a Fidesznek a négy kétharmadot eredményező útról: csak a saját témákról (háború, Ukrajna, migráció, szuverenitás, gender) szabad beszélni, és nem szabad belemennie a napi csatákba az éppen aktuális ellenzékkel, nem kell a mondanivalójukat reakciókkal megemelni, a központosított kommunikációból pedig nem szabad engedni.Többen is érezték tehát, hogy valamin változtatni kell, csak még nem tudták, hogyan. Orbán Viktor egy zárt ülésen többek szerint egyszer felvetette azt is egy ponton, hogy mit szólnának, ha egy másik miniszterelnök-jelölttel indulna a Fidesz a választásokon. Erre mindenki Orbán Balázstól Rogán Antalon és Gulyás Gergelyen át Lázár Jánosig nemmel válaszolt akkor. “Nem félelemből vagy pozícióféltésből mondtunk nemet, vagy mert nem tudtuk mennyire csapda ez a kérdés, hanem mert Orbán Viktornak voltak a legjobb számai, és mindenki más mögött megbomlott volna a Fidesz egysége” - emlékezett vissza nekem egy fideszes, aki szintén nemet mondott a cserére. Így aztán nem is vették végig ezt a forgatókönyvet, hogy Orbán helyett milyen típusú jelölt milyen esélyekkel indulhatna.Orbán persze azért tehette fel magabiztosan ezt a kérdést, mert nem volt erős alternatívája. Úgy gondolta, hogy 2030-ig van ideje megtalálnia a megfelelő utódot, és van még ideje neki átadni a stafétabotot. A 2026-os választás után a kevés önkritikus mondata közül éppen erre vonatkozott az egyik: “az európai választás után azt kellett volna mondanom, hogy látom, hogy a fiatalok már nem hallgatnak rám, nem jutok el hozzájuk, talán unnak is, valami mást akarnak, és ezért váltani kell és fiatalítani, még a választás előtt. De én azt gondoltam, hogy ez ráér majd 2030-ban. Ez egy hiba volt” - nyilatkozta a Blikknek 2026 júliusában.Orbán úgy látta, hogy még egy választást meg tud nyerni ő maga, de ehhez le kell győznie Magyar Pétert a saját pályáján, a digitális térben. Ez a felismerés vezetett a Harcosok klubja májusi, majd a Digitális Polgári Körök (DPK) júliusi életre hívásához. Orbán kiadta a jelszót, hogy 2026. januárra százezer “digitális harcost” szeretne, azaz olyan lelkes fideszes kommentelőt, aki napról napra, sőt, percről percre önként és lelkesen megvívja a politikai csatákat a tiszás kommentelőkkel. Ez a cél alapvetően különbözött a korábbi Rogán-Gyürk-féle koncepciótól, hiszen annak lényege éppen az volt, hogy a fideszesek ne százezerféleképp kommenteljenek, hanem pontosan ugyanazt az üzenetet terítsék, amelyet a központi kommunikáció jóváhagy. Csak idő kérdése volt ezek után Gyürk András kampányfőnök hátralépése vagy leváltása.
444: 49 500 forint közpénzt fizetett a hivatali VIP-bankkártyájáról egy pohár limonádéért a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy vezetője Több milliós fizetést kaptak, de éttermi költéseket, útikönyveket, sőt még balatoni kompozást is hivatali VIP-bankkártyával fizettek ki a megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal egykori vezetői – írja közleményében a Kormányzati Kommunikáció, hozzátéve, hogy a kormány az indokolatlan közpénzköltésekkel kapcsolatban megteszi a szükséges lépéseket. A Miniszterelnökség adatai alapján 2024 májusa és 2026 áprilisa között Lánczi Tamás, a megszüntetett hivatal elnöke, valamint két helyettese összesen 183 alkalommal, 5,76 millió forint értékben használta a VIP-kártyát. Az egyik helyettes az egyik számla alapján például 49 500 forintot fizetett ki egy pohár limonádéért. Népszava: Orbán Viktor dolgozószobájában feküdt az Iparművészeti Múzeum egyik használat közben megrongálódott szőnyege A restaurátor már 2019-ben figyelmeztetett rá, hogy a taposás és a rendszeres takarítás károsítja a műtárgyat, 2023-ban pedig a korábbi állapothoz képest új sérüléseket találtak rajta. Ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a Várkapitányság küldött el a lap közérdekű adatigénylésére. A „MINISZTERELNÖKI DOLGOZÓ” feliratú helyiségben a 92.108.1 leltári szám szerepel, amely a Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget azonosítja. A Remsey-szőnyeg rojtjai az egyik oldalon, középen mintegy 90 centiméter széles sávban letörtek és megrövidültek. Az Orbán dolgozója melletti titkárságon az Iparművészeti Múzeum egy másik szőnyegét használtak: a karabahi darabon emiatt két új szakadás, eltört láncfonalak és vízfolt jelent meg. Telex: NKA-botrány: letartóztatták Fásy Ádám feleségét Vezetőszáron vezették be a tárgyalóterembe szerdán Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát, akinek a bíróság aztán egy hónapra elrendelte a letartóztatását, amiért egyebek mellett fiktív számlákkal igazolta, hogy határidőre elkészült a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című alkotás első két része. A dokumentumfilm elkészítésére eredetileg a Munkácsy Art Kft. cégvezetője, Szabó Sándor igényelt több mint 80 millió forintos támogatást a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél (NKTK). Bár a Munkácsy Art Kft.-nek papíron semmi köze a Fásy családhoz, Szabónak korábban már volt közös vállalkozása Fásy Ádámmal. A cégvezető pedig végül több mint 56 millió forintért bízta meg a Fásy Ádám lányához és feleségéhez köthető cégeket, hogy szálljanak be a négyrészes dokumentumfilm elkészítésébe. Magyar Hang: Újabb gyanúsítottjai vannak az óbudai korrupciós ügynek A Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt héten két nap alatt 13 helyszínen – köztük egy ügyvédi irodában – végzett kutatást és lefoglalást, valamint 14 újabb személyt hallgatott ki gyanúsítottként. A bűnügyi akció előkészítésében és végrehajtásában a nyomozó ügyészeken kívül az ügyészség felkérésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség munkatársai is részt vettek. A most kihallgatott gyanúsítottak a nyomozás tárgyát képező korrupciós ügyletekben a vesztegetési pénzt fizető gazdasági szereplők, akik hivatalos személyeket vesztegettek, vagy közvetítőként eljárva nyújtottak segítséget abban, hogy a hivatalos személyek önkormányzati megbízásokhoz és közbeszerzésekhez kapcsolódóan korrupciós pénzhez jussanak. Hvg: Kiadták az Orbán-kormányok századvéges megrendeléseiről szóló titkolt határozatokat Nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 év alatt született, eddig minősített kormányhatározatok első részét a Tisza-kormány. Az oldalra első körben tizenhárom dokumentumot töltöttek fel, ezek mindegyike az Orbán-rendszer egyik legfontosabb politikai háttérintézménye, a Századvég tanulmányaival kapcsolatos. A határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek, 2014-2024 között összesen mintegy 65 milliárd forint értékben. A döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően. A címlapkép Átlátszó-montázs: Lánczi Tamás, a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt elnöke (fotó: Lánczi/Facebook) Source
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség szerint csak alkalmas cégeket kértek fel a 2026. évi World Athletics Ultimate Championship és az IJF Judo Grand Slam megrendezésére. Ezek közül azonban a Flyingfish Kft.-t-nek se alkalmazottja, se bevétele nem volt tavaly, a Pro Event Hungary Kft. pedig Zelcsényi Miklós Gábor érdekeltsége, aki a TISZA Párt programfelelőse volt. 25 nagy rendezvényszervező cégből 8 azt írta lapunknak, hogy őket nem keresték meg a két esemény miatt, de Balásy Gyula Lounge Groupja szerint rajtuk kívül jelenleg nincs is olyan cég, amely egyedül alkalmas lenne a feladatra. Ahogy arról augusztus végén beszámoltunk, egy olyan cég nyerte el a szeptember 11-én rajtoló 2026. évi World Athletics Ultimate Championship, illetve a 2026. évi IJF Judo Grand Slam megrendezését, amely Schmidt Gábor volt sportért felelős helyettes államtitkárhoz is köthető (volt), és amelyben idén márciusig Balásy Gyula üzlettársa is tulajdonos volt. Az IRUB Kft. összesen 3,7 milliárd forintért vállalta a két, több tízezer fős esemény megszervezését. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban több kérdés is felmerült, ezekre próbáltunk válaszokat kapni. Balásy cégei helyett kellett egy beugró Ahogy azt május elején megírtuk, a rendezvényeket Balásy Gyula cégei szervezték volna meg egy korábban elnyert, összesen 75 milliárd forint értékű keretmegállapodás részeként. A NAV azonban egy nyomozás során tavasszal zárolta Balásy cégeinek számláit, így kérdésessé vált, hogy ki fogja megrendezni az említett két rendezvényt, meg még egy tucat másikat. A rendelkezésre álló információk szerint a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. (NRÜ) számára június 11-én vált biztossá, hogy Balásy cégei nem tudják teljesíteni a megbízást, ezért június 23-án felbontották velük a szerződést. Ezután kezdték keresni azokat a rendezvényszervező cégeket, amelyek alkalmasak lehetnek a két nagyszabású esemény rövid időn belüli megrendezésére. Az NRÜ a közbeszerzési dokumentumokban azt írta, hogy a piacfelmérés után végül 4 társaságot kértek fel ajánlattételre: a Hardrock Kft.-t, a Pro Event Hungary Kft.-t, az IRUB Kft.-t és a Flyingfish Kft.-t. – közülük csak utóbbi kettő vállalta, hogy ajánlatot tesz. Meghívásos eljárás: NER-es kötődésű cég rendezhet meg két nagy sporteseményt Az NRÜ szerint a gondot főként az jelentette, hogy a cégek kapacitásai a nyári és őszi fesztivál- és rendezvényszezonban már lekötöttek voltak, ezért augusztus-szeptemberre már nem vállaltak új megbízásokat. Ráadásul két összetett rendezvényről volt szó, nagyon rövid határidővel, sok szereplővel és kockázattal (pl. nem megfelelő teljesítés esetén súlyos jogi, pénzügyi és reputációs következmények lehetnek). Az NRÜ állítja, nem volt célja a versenykorlátozás, egyszerűen ennyi alkalmas céget találtak, amelyek közül csak kettő vállalta a teljesítést. A Közbeszerzési Hatóság elfogadta az érvelést, és engedélyt adott a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra. A tendert végül a NER-ből kifaroló IRUB Kft. nyerte, miután a Flyingfish nem adott be végső ajánlatot. Nulla alkalmazott, nulla bevétel Hogy a Flyingfish Kft. egyáltalán alkalmas lett volna-e a feladatra, vitatott. A 2013-ban alapított cégnek ugyanis nincs alkalmazottja, és alig volt forgalma az elmúlt öt évben. Tavaly az értékesítés nettó árbevétele 0 forint volt, előtte pedig mindössze 9,2 millió. Nyertes közbeszerzést sem találtunk a neve mellett. A kft. többségi tulajdonosa Pellet Sándor László. Megkérdeztük az NRÜ-t, hogy mi alapján találták a Flyingfish Kft.-t alkalmasnak arra, hogy felkérjék őket két olyan nagy sportrendezvény megszervezésére, mint a Judo Grand Slam és a Wauc. Megkeresésünkre az NRÜ azt írta, hogy „az ajánlattételre felkért társaságok kiválasztása szakmai szempontok alapján, elsődlegesen a releváns sportrendezvény-szervezési gyakorlat, a korábbi referenciák és a megbízás teljesítéséhez szükséges szakmai háttér figyelembevételével történt. A Flyingfish Kft. esetében a felkérést a korábbi kiemelt sporteseményeken szerzett tapasztalat, különösen a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon végzett, jelentős volumenű rendezvényszervezési munka indokolta. A társaság az elmúlt időszakban ugyanakkor nem kapott lehetőséget hasonló léptékű állami vagy nemzetközi sportrendezvények lebonyolítására, amit az elmúlt évek árbevétele is tükröz.” A TISZA volt programfelelősének cégét is felkérték Az NRÜ az augusztus 20-i fővárosi ünnepséget megrendező Hardrock Kft., a nyertes IRUB Kft. és a Flyingfish Kft. mellett a Pro Event Hungary Kft.-t kérte még fel ajánlattételre. A Pro Event Hungary Kft.-t 2024-ben alapították, alkalmazottja nincs, a bevétele tavaly 10,5 millió forint volt, miközben veszteséget termelt. Tulajdonosa pedig Zelcsényi Miklós Gábor, aki a TISZA Párt programfelelőse volt. Velük kapcsolatban az NRÜ azt írta, „a felkérés alapját az ő esetükben is a cég szakmai háttere, valamint a triatlon-, tömegsport- és egyéb sportesemények szervezésében szerzett korábbi gyakorlata jelentette. (E körben hivatkozunk az azonos székhelyen bejegyzett Balatonman Triatlon Kft.-re is.) Mindkét esetben tehát a korábbi referenciák, a rendezvényszervezési gyakorlat és a megbízás teljesítésére való alkalmasság volt a meghatározó szempont.” Zelcsényi neve már az augusztus 20-i rendezvény kapcsán is felmerült. Az esemény szervezésére kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán a G7 írta meg, hogy a birtokukba került levelezés szerint a nyertes Hardrock Kft. vezetője, Besnyő Dániel június 21-én – több mint két héttel a pályázati felhívás előtt – információkat kapott a Lounge-tól a rendezvény költségvetéséről, alvállalkozóiról, technikai részleteiről. Az egyeztetések azonban még korábban kezdődtek: június 16-án Zelcsényi Radnai Márk kormánybiztos kérésére hivatkozva kért adatokat a Lounge-tól. A vonatkozó e-mailekről Hadházy Ákos volt parlamenti képviselő több képernyőfotót is bemutatott. A hat fotóból ötön az látszott, hogy Radnai címzett volt, vagy másolatot kapott a levelekből. Radnai ugyanakkor azt állította, hogy nem olvasta ezeket az e-maileket. Zelcsényi Miklós főszervező a 2024-es Ultrabalaton megnyitóján. Fotó: MTI Besnyő az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, amikor világossá vált, hogy Balásy cége nem fogja tudni megszervezni az ünnepséget, tájékoztatást kért a költségekkel és részletekkel kapcsolatban. Ennek oka, hogy korábban, 2020 és 2024 között „ő és Centrum Production csapata felelt az augusztus 20-i állami ünnepségek teljes látványtervezéséért, valamint a projection mapping, fényshow-k és fényfestések megvalósításáért. Ezt követően fokozatos átrendeződés ment végbe: 2024-ben a Lounge Grouphoz tartozó Visual Europe Group több operatív részfeladatot vett át, majd 2025-ben a Lounge Group a GYÁR Utómunka Kft. bevonásával átvette a rendezvény teljes operatív és kreatív szervezését”. Vagyis Besnyőék korábban is együtt dolgoztak Balásyékkal, így megvoltak a kapcsolataik. A G7 cikke és Hadházy Ákos posztja után a Fidesz-frakció közleményben jelezte, hogy a Közbeszerzési Hatósághoz fordul, a Mi Hazánk Mozgalom versenykorlátozás, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés gyanújával tett feljelentést, a Belügyminisztérium pedig vizsgálatot rendelt el a tenderrel kapcsolatban. Zelcsényi egy ideig a TISZA párt programfelelőse volt, de tavaly júniusban gyanúsítottként hallgatta ki a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügy alapja egy 2017-es, Budapestman Triatlon Országos Bajnokság nevű sportrendezvény, amit Zelcsényi szervezett, és amit a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) mintegy 180 millió forinttal támogatott. Az MTSZ-t akkoriban Bátorfi Béla vezette, aki korábban Orbán Viktor fogorvosaként volt ismert, és aki a rendezvény szervezése során a saját köreihez tartozó – nagyrészt egyébként mára megszűnt fogászati cégeknek – adott megbízást különböző PR-feladatra. Összesen több mint 32 millió forint került olyan gazdasági társaságokhoz, amelyek összeköthetők Bátorfival. Bár ezzel kapcsolatban már 2019-ben megtörtént a feljelentés, 2025-ig semmi érdemi fejlemény nem történt az ügyben. Akkor is csak azután, hogy Zelcsényi felbukkant a legerősebb kihívó TISZA Párt köreiben. Zelcsényi pár hónappal a kihallgatás után bejelentette, hogy inkább hátrébb lép a pártmunkától. Hadházy Ákos szerint ez már a második olyan ügy, ahol „az új kormány ideje alatt is manipulált közbeszerzésen, nem valódi versenyben választottak ki rendezvényszervező vállalkozót. Természetesen elfogadható, hogy az idő rövidsége miatt nem írtak ki nyílt közbeszerzést, hanem meghívásos eljárással kértek ajánlatokat. A baj azzal van, hogy kiktől kértek ajánlatot: részben a tűzijáték mutyi aktív résztvevőitől, a Tisza párt rendezvényeit kiszolgáló vállalkozótól. A legnagyobb baj viszont a negyedik ajánlatkérés, ahol egy mindenféle referencia nélküli, »nullás«, alkalmazott nélküli céget is meghívtak. Ez objektíven érthetetlen, egyetlen célja a verseny elbábozása lehetett. Sajnos a tűzijáték mutyi óta több olyan vállalkozó keresett meg, akik szerint az eljárásra nem helytálló magyarázat, hogy nem lett volna más megkereshető alkalmas vállalkozás” – fogalmazott lapunknak Hadházy. Idén 723 millió forintunkba kerül a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, ami eddig csak Balásy cégeinek adott megbízásokat 25 ismert cégből 8-at biztosan nem keresett meg az NRÜ Hogy pontosan kiket keresett meg a piacfelmérés során az NRÜ, nem szerepelt a közbeszerzési dokumentumokban, ezért megkérdeztük a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének honlapján található rendezvényszervező cégeket, hogy náluk érdeklődtek-e. Összesen 25 cégnek írtunk, ebből 8 válaszolt (nekik ezúton is köszönjük): a Silhouette Consulting Kft. a MEDIATOR Group Kft. a HD Group Kft. a H.G. Rendezvény Kft. a CreativePro Hungary Kft. a Hotel Premo Group a Fair Play Event és a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft, amely korábban többször is indult Balásy cégeivel szemben a több milliárdos keretszerződésekért. Mindegyik cégtől ugyanazt a tájékoztatást kaptuk: őket nem kereste meg a rendezvényekkel kapcsolatban az NRÜ. A CreativePro Hungary Kft. annyival egészítette ki a válaszát, hogy a sportesemények nem is a fő profiljuk, és hogy egy ilyen eseményhez releváns tapasztalat szükséges. Balásyék már 2025 elején megkezdték a WAUC előkészítését Ahogy arról lapunk korábban többször is beszámolt, a NER-es vállalkozó Balásy Gyula cégei az elmúlt években szinte teljesen leuralták az állami rendezvényszervezési és kommunikációs piacot. Miután ezek a társaságok átmenetileg (?) ellehetetlenültek, egy új helyzet állt elő, ami a kiíróknak és a rendezvényszervező cégeknek is kihívást jelenthet az első időkben. Összehangolt gépezet irányítja a rogáni propagandahivatal milliárdos kommunikációs tendereit egyetlen nyerteshez Megkérdeztük ezért a fő érintett Lounge Group-ot, hogy megtudjuk, szerintük Magyarországon jelenleg mely rendezvényszervező cégek lehetnek alkalmasak megszervezni azokat a nagy állami és sportrendezvényeket, amelyeket eddig ők szerveztek, és miben látják a legnagyobb kihívást az ilyen típusú rendezvényeknél. Balásy Gyula cége pár órán belül válaszolt lapunknak. Mint írták, álláspontjuk szerint a hazai piacon több olyan rendezvényszervező cég működik, amely az elmúlt években nagy állami vagy nemzetközi sportesemények egyes részfeladataiban vett részt, így rendelkezik releváns nagyrendezvényes tapasztalattal, illetve önállóan is képes lehet kisebb volumenű nemzetközi sportesemények lebonyolítására. Balásy cégei szervezhetnek szinte minden állami rendezvényt az elkövetkező 1 évben Ugyanakkor egy több tíz- vagy akár százezres, összetett állami vagy nemzetközi sportesemény teljes körű megvalósítása más típusú szervezői kompetenciát igényel. Szerintük jelenleg csak a Lounge Event szakembergárdája rendelkezik olyan, az elmúlt évek legnagyobb hazai állami és nemzetközi sporteseményein megszerzett, rendszerszintű koordinációs tapasztalattal, amely az esemény valamennyi területének egy kézben történő összefogását lehetővé teszi. „Ezt jól mutatják az idei változások is. Mind az augusztus 20-i állami rendezvénysorozat, mind a WAUC esetében az új megvalósítók korábbi Lounge Event-es szakembereket kértek fel projektalapú közreműködésre. Ez is azt mutatja, hogy egy ilyen léptékű esemény megvalósításához nem elegendő önmagában a megfelelő beszállítói kör vagy technikai háttér: szükség van az ilyen volumenű projektek komplex működését ismerő, több nagyrendezvényen tapasztalatot szerzett szakemberekre is” – írta a Lounge Group. A birkózó Eb 2 milliárdos állami támogatást kapott, a kommunikációján Balásy Gyula cégei kaszáltak Hozzátették, „fontos látni azt is, hogy egy ilyen eseményt egyetlen rendezvényszervező cég sem kizárólag saját erőforrásból valósít meg. Egy nagyrendezvény lebonyolításában jellemzően 50–100, különböző szakterületért felelős alvállalkozó és szakmai partner vesz részt. A vezető szervező egyik legfontosabb feladata éppen ezen szereplők munkájának összehangolása, a teljes projekt koordinációja és az egyes területek közötti felelősségi rendszer működtetése. A nemzetközi sportesemények esetében az egyik legnagyobb kihívás, hogy a költségvetési keretek sokszor jóval azelőtt kialakulnak, hogy a végleges műszaki és szakmai tartalom ismert lenne. A nemzetközi szövetségek részletes elvárásai a szervezési folyamat során pontosodhatnak, miközben ezek finanszírozása a magyar rendező fél feladata. Emiatt a megfelelő sportdiplomáciai képviselet és szakmai egyeztetés is kulcsfontosságú: enélkül a változó nemzetközi elvárások költségvetési és szervezési szempontból egyaránt nehéz helyzetbe hozhatják a szervezőt és a hazai sportszövetséget. Kiderült: 75 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást Balásy cégeivel az NKOH Egy nemzetközi sportesemény előkészítése jellemzően hosszú folyamat. A jelenleg szervezés alatt álló WAUC esemény előkészítését és szakmai egyeztetéseit például a Lounge Event már 2025 elején megkezdte, így a jelenlegi megvalósító egy jelentős részben előkészített projektet vehetett át. Az állami rendezvények esetében más jellegű kihívásokkal kell számolni. (…) Ezeknél az eseményeknél jellemzően az idő jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A végleges programról és a megvalósítandó eseményelemekről sok esetben csak néhány héttel az adott állami ünnep előtt születik döntés, ezért a részletes költségvetés-tervezés, a produkciós előkészítés és a kapcsolódó kommunikáció is rendkívül rövid idő alatt történik. Az elmúlt években például az október 23-i rendezvények tényleges szervezési folyamata jellemzően csak szeptember végén vagy október első hetében tudott elindulni” – olvasható a Lounge Group levelében. Katus Eszter Nyitókép: A Nemzeti Atlétikai Központ 2023. augusztus 18-án. Fotó: MTI/MTVA/Illyés Tibor Source
Tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el a paksi fenékküszöb, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani – tudtuk meg a helyszínen. Kérdésünkre Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy az építmény ma leginkább látszódó részét, a Paks felől benyúló „sarkantyút” vissza fogják bontani, és normál hozamok mellett a fenékküszöb ki sem látszik majd a vízből.
Az Orbán-kormány egyik legnagyobb állami forrásokkal feltőkésített elitképzőjének háttérintézménye, a Kommentár Alapítvány hat év alatt 28 milliárd forintnyi közpénzt költött ingatlanfejlesztésekre. Elmentünk megnézni, milyen alapokra épült a Kommentár Alapítvány birodalma. Videóriport. Augusztus utolsó napjaiban váratlan fordulat történt a NER holdudvarának zászlóshajója, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) háttérintézményénél, a Kommentár Alapítványnál: a Miniszterelnökség feljelentést tett az alapítvány 2020 és 2026 között kapott állami támogatásai miatt. Az ügyben most a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálhatja, szabályosan használták-e fel azt a közel 28 milliárd forintnyi közpénzt, ami főleg ingatlanfejlesztésekre és egy balatoni képzési központ kialakítására érkezett az alapítványhoz. A vizsgálat egyik központi eleme a budapesti Tranzit Ház: a Puskin utca 4. szám alatt található épületet 2020-ban a Fidesz-kormány ajándékba adta a Kommentárnak, majd további közel 11 milliárd forint támogatást biztosított a felújítására is. Bár egyes dokumentumok szerint a projekt lezárult, a kivitelezési határidőt később 2026 szeptemberéig tolták ki. Míg a Szalai Zoltánhoz – az MCC egykori főigazgatója, a Mandiner korábbi főszerkesztője – kötődő szervezet 2020-ban még kevesebb mint 150 millió forint működési támogatást kapott, addig 2026-ra ez az összeg már közel 4,2 milliárd forintra nőtt. A támogatások jelentős részéről egyedi kormányzati döntések születtek, pályázati verseny nélkül. A Tranzit Ház felújításához kapcsolódó egyik eljárásban csak egyetlen ajánlat érkezett, egy másik tender esetében pedig a nyertes ajánlat szinte forintra pontosan megegyezett a rendelkezésre álló keretösszeggel. A felújításra szánt támogatás utolsó, közel egymilliárd forintos részletét az idei országgyűlési választás után néhány nappal fizették ki. A Kommentár Alapítvány másik jelentős projektje Balatonszepezden valósult meg, ahol egy egykori Makovecz-üdülőből alakítottak ki képzési és rendezvényközpontot. A beruházás hivatalosan mintegy 1,6 milliárd forintba került, ottjártunkkor azonban több félkész épületet is találtunk. A Kommentár az elmúlt években nemcsak az államtól részesült jelentős támogatásban: az Orbán-kormány egyik legnagyobb állami forrásokkal feltőkésített elitképzője, az MCC is milliárdos nagyságrendű forrásokat passzolt át az alapítványnak ingatlanfejlesztésekre. Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat Szöveg: Solti Hanna – Videó: Varga Bence Source
A Szegedi Tudományegyetem közleményben ismerte el a gyermeksebészeti ellátás 2024-es hét és fél héten át tartó leállását és kért bocsánatot az érintettektől. Pontosan azért, amiért néhány nappal korábban még helyreigazítást követelt lapunktól. Néhány nappal ezelőtt bizonyítékok sorával támasztottuk alá, hogy elmaradt vagy hibás döntéseikkel az egyetem vezetői fokozták a beteg és sérült gyerekek szenvedését.
Orbán’s electoral defeat in April drew widespread attention, not least because the Fidesz government was hailed as a model for other far-right parties. In addition, it invested heavily in expanding its international influence through institutions such as the Mathias Corvinus Collegium (MCC), the Danube Institute, and the Centre for Fundamental Rights, as well as its ties to other “conservative” (read: far-right) gatherings such as CPAC and NatCon.The scale of funding the Orbán regime invested in these institutions is hard to overstate. MCC alone received billions of euros in state funding and corporate assets, while the Batthyány Lajos Foundation, which financed both the Danube Institute and the Centre for Fundamental Rights, received nearly €180 million between 2022 and 2026 alone. This level of financial backing by a government underscores the importance of the ideological project these organisations sought to further.But the money flowing from the Orbán state did not stop at think tanks: the Hungarian state bank, MBH, partly owned by Orbán’s childhood friend Lőrinc Mészáros, also provided a loan to the Spanish far-right Vox party. Similarly, the French far-right Rassemblement National received millions in campaign loans from MKB Bank, another Hungarian bank tied to the Orbán regime.Beyond monetary support, Hungary regularly served as a central node in the international far-right network, an “intellectual” hotspot and meeting point that frequently hosted events. As such, Orbánism not only presented an ideological model for other far-right governments but was also at the forefront of building a “counter-hegemony”. Crucially, it was not just Fidesz representing and funding this model, but the Hungarian state as such, since Orbánism was deeply enmeshed with the state.Not unsurprisingly, one of the key questions commentators asked after Orbán’s defeat was what would happen to these institutes now that the state was no longer under Fidesz’s control. While the question was initially difficult to answer, given uncertainty about how incoming Prime Minister Magyar would proceed, a few months into the regime change in Hungary, we are seeing the first signs that Orbánism’s international expansion is at least seriously challenged.Central to this is the dismantling of the system of public-interest asset management foundations, the so-called KEKVAs. Under the Fidesz government, state property, universities, and institutions were transferred from the state to these private foundations, which were run by Orbán allies. The new government introduced a constitutional amendment that retransferred these assets back to the state after the August 31, 2026 deadline had passed. As a result, the state has now reclaimed ownership of properties and stock that these foundations previously held, affecting many Fidesz-aligned think tanks, including MCC and the Batthyány Lajos Foundation.Specifically for MCC, it was long clear that the new Prime Minister Pèter Magyar was working to dismantle the system around MCC, deeming the organisation’s funding structure a “criminal offence” that mixed party finances with government expenditures. The Tisza government ordered the dissolution of the MCC Foundation by the end of July. These moves, creating uncertainty among MCC’s leadership, led several key figures to step down: first, Balázs Orbán (no relation to Viktor Orbán), the head of the Hungary-based institute; and a few months later, Frank Füredi, the executive director of MCC Brussels, an outpost of the Orbán regime to lobby and exert influence in the heart of the EU, also resigned. According to Füredi, the new government withheld funds from MCC Brussels, leaving the institute unable to pay staff salaries and fund projects.Logo of MCC Brussels. Source: Facebook.Given this environment, not long after the election, one of the Orbán regime’s most ardent international supporters is leaving. Rod Dreher decided to pack up his bags and leave after Fidesz’s electoral loss, citing an “atmosphere of vengeance”. Dreher was employed by the Danube Institute, a government-aligned and funded think tank he worked for, and which, he argued, would likely soon cease to exist once Magyar took over.For international observers, it thus seems as if Orbán’s international endeavours are faltering and the export of Orbánism as a far-right state has failed, leaving us with the question: Is the project of a “far right international” doomed to fail?Enter the Trump FactorAs Átlatszó, a Hungarian investigative outlet, reports, the US could step in to fund the European far right. In July 2026, Orbán visited the United States, which included meetings at the White House and State Department – despite Orbán no longer being in office. Within the same timeframe, the US State Department announced a grant programme titled “Developing Civilizational Bonds, Democratic Resilience, and Rule of Law in Europe”, which seemingly seeks to fund right-wing organisations in Europe. Similarly, in February 2026, the Financial Times reported on the US government’s efforts to fund “Maga-aligned think tanks and charities” in Europe. In addition, the administration plans to spend millions on funding right-wing media in Europe.These efforts can be understood as attempts to establish and/or reinforce a network previously heavily funded by the Orbán government. While the overall sum the Trump administration aims to spend on right-wing organisations remains rather modest against what the Orbán government has spent, it will nonetheless help keep some of these organisations afloat.Meanwhile, the far-right network itself has been preparing to increase its internationalisation across the Atlantic earlier. The Danube Institute, with its links to the Heritage Foundation, which was involved in writing the Project 2025 “Mandate for Leadership”, the blueprint for the Trump administration’s authoritarian takeover, has established a US-based counterpart, the Danube Institute of the United States. Although already registered in April 2025, research by the Global Project Against Hate and Extremism (GPAHE) suggests that further efforts to advance this project and establish this outpost were undertaken in June 2026, after Orbán’s defeat – at a time when the new government had already taken the first steps to unravel the legacy of Orbánism. In addition, the Patriots for Europe Group in the European Parliament remains important for connecting part of the European far right and is well funded by the EU.In sum, while the network might be less well funded than before, the transnational infrastructure of these networks has already been established and will likely survive in one form or another – not least because digital platforms offer an architecture that allows far-right actors and publics to engage, thereby creating at least an image of continued cooperation, cohesion and relevance.Subscribe to receive first-class insight into Hungarian affairs. Become a paid subscriber to partake in Q&As and get an exclusive article every month.